Az új lokális paradigma (a lokális tudás- és tudat-fejlesztés - és kitekintés az európai államok feladataira)

1. Az új lokális paradigma(a lokális tudás- és tudat-fejlesztés - és kitekintés az európai államok feladataira) Csaba Varga researcher of social theory, metaphilosopher, h. academic reader President of Institute for Strategic Research

2. Bemutatkozás • A magyar és a közép-európai megtöretések, fájdalmak, továbbá a növekvő jövőéhségek inspirálnak (erős külső és belső motivációk) • A tehetetlenség, a gondolattalanság és a jelenben való szenvelgés helyett – az új világ megértését és új program meghirdetését választom • Végzettségem szerint szociológus, belső alkatom szerint filozófus vagyok, és másfél évtizede vezetek egy magyar K+F intézetet • Átfogó transzdiszciplináris elméletet (metafilozófia) dolgoztunk ki, és evvel párhuzamosan lokális fejlesztési modellkísérleteket kezdeményezünk és vezetünk

3. Milyen változások történtek? • „új asztal” – új anyagfogalom • „új Tejút” – új kozmoszkép • „új EgyIsten” – új istenkép • „új Mari néni” – új emberkép • „új diploma” – új tudáskép • „új gyár” - új gazdaságkép • „új állás” – új munkakép • „új állam” – új államkép • „új falu” - új társadalomkép • „új eszmélés” – új tudatkép • „új horizont” - új jövőkép

4. Magyar minta fejlesztések • Az általam képviselt Stratégiakutató Intézet négy regionális, kilenc megyei és közel húsz kistérségi komplex, tudástársadalom kori, innovatív stratégiát készített 1999 és 2005 vége között • Egyetlen minta fejlesztés: Aba nagyközség (4500 lakos) és a sárvízi kistérség (11 település) • Projektjei (polgármesterek éhségsztrájkja, intelligens város és kistérség stratégia, Dél-Kapuja projekt, művészeti középfokú képzés, intelligens „lakópark”, helyi társadalmi szerződés és civil magisztrátus, stb.)

5. Tartalom → • Bevezető tételek • Három elméleti tétel • A magyar „jövőkép” • Új lokális paradigma • Tudás- és/vagy tudatfejlesztő társadalom • Lokális fejlesztési modellek • Ha nem vagyunk bátortalanok • Üzenet • Magyar jövőkép . utóiratként

6. Bevezető tételek↻

7. A jövő mint titok • A jövő értelmezése már nem (vagy nemcsak) a normál-tudomány alapján történhet • Nem egy jövő van, hanem több (párhuzamos) jövő, amint ma is több jelen van • A jövő alternatívák hálózata, de nem csak a ma ismert forgatókönyveké • A jövő nem csak a múlt/jelen kényszerpályája, hanem legalább fele arányban a saját tudatunk/akaratunk alkotása

8. A jövő mint titok (2) • A jövő (lehet, hogy) eleve eldöntött, de a szabad akarat is eleve bekalkulált • A jövő nem látható kolonista szemüvegen át, avagy a jövő ma már csak posztkolonista lehet • A ma belátható jövő sokkal nagyobb mértékben más, mint bármikor korábban • A jövő korláta – a külső feltételeknél erősebben – a korlátozott tudásunk • A jövő elvileg függ attól, hogy az egyének és közösségek milyen jövőképeket „álmodnak meg” vagy nem álmodnak

9. Új tervezési technológia (2005) • Egy európai államban a többszörösen összetett társadalom- és tudásszerkezet kizárja az egy jövőkép lehetőségét • Globális és lokális jövőképek hiányában lehetetlen a jövőtervezés • Kiérlelt jövőképek hiányában egyelőre sem a politikai elit(ek), sem a tudáselit(ek), sem a civilelit(ek) nem nagyon alkalmasak a tervezésre • A jövőtervezés alapfeltétele az inter-diszciplináris és vízióképes kutatások és stratégiai értelmezések elvégeztetése

10. Mai társadalmi konfliktusok • Ökológia szegények - ökológia gazdagok (integrált ökológiai javak megoszlása) • Jóléti szegények - jóléti gazdagok (integrált társadalmi tőke különbségek) • Hatalom-szegények - hatalom-gazdagok (integrált hatalmi tőke elosztása) • Média-szegények - média-gazdagok (integrált média-javak, presztízs-tőkék különbségei)

11. Új társadalmi szakadékoka XXI. század elején-közepén 1. Technológia-szegények - technológia-gazdagok 2. Információ-szegények - információ-gazdagok 3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok) 4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok 5. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok

12. Három elméleti tételÚj tudás és új tudáselméletÚj jövő és új jövőképÚj globális és lokális világ↻

13. Új tudás és új tudáselmélet↻

14. Új feltételezések • Az új tudás tartalmában gyökeresen más, mint ami most 300-400 évig volt • A tudományfejlődés a normál-tudománytól eljut a poszt-tudományig • Tudomány, vallás és művészet egységes elmélet és szellem lesz újra • A tudás funkciói jelentősen kibővültek (személyes és társadalmi tőkévé válás) • Az információ/tudás oda-vissza váltható pénzre/hatalomra/presztízsre • Új tudás a jövőről és a jövőhöz vezető utakról

15. Tudás-dilemmák • Ha az új tudás és új gondolkodás eljut az egyszerű emberekig, javul-e tőle a világ? • Ha a hivatásos és nem hivatásos tudástermelők között esélyegyenlőség lesz, felborul-e az állami-egyetemi tudásintézmény rendszer? • Ha minden tudás digitálisan (és a médián keresztül) elérhető lesz, a tudás–feldolgozás és –értelmezés hogyan oldható meg? • Ha a jövőben elég lesz, ha a munkaképes lakosság húsz-harminc százaléka négy órát dolgozik, a felszabadult időt-energiát az emberek hajlandók lesznek-e tudásszerzésre fordítani?

16. A kvantum kutatások felismerései • Az észlelőt nem lehet elkülöníteni az észlelt eseménytől • Az anyag egyszerre hullám és részecske természetű • a kvantumfolyamatok valószínű eseményei: valószínűséghullámok (állapotvektorok) vagy valószínűségi hálózatok (EWG-modell) • szupertér elmélet (párhuzamos, különböző világokban élünk) - John A. Wheeler-elmélet • a helyhez nem kötött hatások és események elve • választhatunk: sok világegyetem vagy egy világegyetem gyanúsan olyannal, mint egy Tervező (Isten?) • A helyhez nem kötött rejtett változó elmélete, sőt a vele járó rend elmélete (Bohm-elmélet)

17. Új jelenségek a tudáspiacon • Korábban elképzelhetetlen mennyiségű tudományos tudás és tömegkulturális termék érhető el • Személyes honlapok – bármit közölhetek, amit bárki meglátogathat • Családi és kisközösségi önkifejezés lehetősége teremtődik meg • A való világ helyett a mediatizált Internet segítségével ellenvilág teremthető • A nyelvi korlátok fokozatosan eltűnnek a fordító-programok fejlesztésével • Az egyén állami akarat és gazdasági támogatás nélkül virtuálisan beléphet a globális társadalomba és kultúrába

18. Paraszti társadalom Kézműves társadalom Ipari társadalom Államkapitalizmus (szocializmus) Pénzkapitalizmus Posztipari társadalom Információs társadalom Tudástársadalom Tudattársadalom Univerzális tőke Kreatív tőke (+fizikai tőke) Fizikai tőke Hatalmi tőke (kapcsolati tőke) Pénztőke Alkalmazott szellemi tőke Információs tőke (+ pénztőke) Tudástőke Tudattőke Domináns tőkefajták

19. Információs és tudástársadalom • Az információs társadalom: ember alkotta eszközökkel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise); csak az információ válik személyes-csoportos tőkévé • A tudástársadalom: az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat (egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise); a tudás válik személyes és társadalmi tőkévé

20. A tudáskor állása • Tudásközpontú világmodell előtt állunk, - globális információs társadalom közben.. • A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése kezdődött.. • Harminc-ötven éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható.. • A tudás személyes tőkévé válása - az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást... • A tudás társadalmi tőkévé válása • a tudástársadalom kialakulása..

21. Új jövő és új jövőképaz univerzális-globális távlati jövőkép↻

22. Új feltételezések • Az univerzális-globális világ egyrészt globlokál jellegű, másrészt kultúra függő • Az univerzális-globális jövőkép egyaránt szembetalálkozik soha nem képzelt veszélyekkel és lehetőségekkel • Az univerzális-globális folyamatok soha nem várt mértékben befolyásolják egy kis európai állam jövőesélyeit • Akármilyen jövőt hoz a következő negyedszázad, ez gyökeresen más „valóság” lesz, mint a „tartományi” jelen • Bármely ország jövője csak egy összetett globális jövőképben értelmezhető

23. Jövő-dilemmák • Ha (nagyjából) tudnánk, mit hoz a jövő, s mi milyen jövőt akarunk (2020-ig), akkor minden európai állam nemzeti fejlesztési terve miben és mennyire felel meg ennek? • Ha egyáltalán nem tudjuk, milyen jövő vár ránk és azt sem, hogy milyen jövőt akarunk, akkor a jövőképek hiányának ismeretében mire és hogyan építjük az átfogó nemzeti-fejlesztési koncepciók? • Ha a jövőről keveset, de tudunk, ha már nincs idő az elmélyültebb felkészülésre, s ha politikai eliteknek a jelenlegi koncepcionális összetettség is sok, mit tehetünk?

24. A gazdaság ma • Európába fejlett felében az Ipari Kor már nem alternatíva, de még nem globális tévedés • A Tudás kor és gazdasága már alternatíva, ám nem globális gyakorlat, Európában sem • A tudásalapú gazdaság lényegileg társadalom-központú gazdaság lehetne (a gazdaság visszatér a társadalomba?) • A teljesítmény régen nem (vagy nem csak) GDP-ben mérendő, hanem az egyéni, a közösségi és szellemi hasznosságában

25. Az Új Világ 2020-ig (1) Az emberi tudás mennyiségileg legalább meghatszorozódik – mit hoz ez? Poszt-normál tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik, de hasznosítják-e? Minimum három-négy, egymást követő, gyors technológiai forradalom fut le – beláthatatlan változások A globális és kontinentális társadalmak csak korlátozottan kezelik az univerzális ökológiai és szociális válságokat Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kaphat a digitális államban, a tudat-fejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb.

26. Az Új Világ 2020-ig (2) Nem Európa belső szétesésével számolunk, de azzal sem, hogy Európa megnyeri a kontinensek versenyét Az Európai Unióban marad az újkapitalizmus vagy esetleg valóban eljut a tudás- és tudattársadalom első lépcsőfokaiig A mindennapi élet sikeres bonyolításához egyetemi szintű végzettség és új, kreatív magatartás kell (vagy kellene) A bolygónk lakói talán elérik az új tudatállapotokat és az új tudatosulásokat Az ember vagy intelligens „robot” megérkezik a Marsra és máshova is… Az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát

27. Az új kibertér alternatívái • (1) Új, interaktív, globális e-kormányzás, e-állam az emberi társadalom irányítására • (2) A globális civil társadalom közös ügyintézése és ön-elrendeződése • (3) Az új infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások segítségével a „kollektív intelligencia” létrehozása • (4)A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát, valamit az államot • (5) Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új, egyszerre globális, nemzeti és lokális, civil társadalom-hálózatot hoznak létre • Az UNESCO program továbbgondolása: az öt alternatíva különböző kombinációi alakulnak ki

28. Új globális és lokális világaz új világmodell↻

29. Új feltételezések • A régi ipari (fordista, sőt posztfordista) világmodell és ennek gondolkodása (normál-tudomány) véget ért • Az egyik új (információs társadalmi) világmodell önmagában kevés – itt a poszt-információs kor • A fenntartható fejlődés világmodell önmagában – úgy tűnik - fenntarthatatlan • Európa most kétségbeesetten a meglévő modellek integrációjával és dinamizálásával kísérletezik? (Lásd: i2010 stratégia) • A modernizációs modellek ma viszont paradigmát váltanak, és itt vannak a poszt-modernizációs modellek

30. Kontinentális dilemmák • Ha a tízes években a tudás-központú világmodell uralkodólesz, elfogadható-e, ha egy európai ország távlati stratégiája középpontjában nem a tudás”termelés” és tudásalkalmazás áll? • Ha az Európai Unió sem 2010-re, sem 2015-re nem, vagy csak részlegesen lesz a fenntartható és innovációs tudásközpontú kontinens, akkor Magyarország vagy más európai ország hogyan reagálja le ezt a nyomasztó késést? • Ha a tízes években várhatóan az új uralkodó világmodell már egy következő modell, akkor ezt hogyan lehet feltárni, s erre hogyan lehet felkészülni?

31. Új globalizáció • Az új globalizáció új fogalma • Globalizáció és lokalizáció egyszerre (glokalizáció) • Globalizáció funkcionalitás szubsztancialitás (egységesülés) • Kvantitatív és kvalitatív globalizáció • 21. század első fele: globlokál világ

32. Nemzet az információs korban • Új közvetítő szerep a globális és lokális világ között • A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás • A nemzet nem elsősorban államként tételeződik, hanem tudástérként • A nemzet megtartása nem állam-nemzetként, hanem tudás/kultúra-nemzetként lehetséges • Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti érték/tudás/tudomány digitalizálása

33. Paraszti társadalom Kézműves társadalom Ipari társadalom Államkapitalizmus (szocializmus) Pénzkapitalizmus Posztipari társadalom Információs társadalom Tudástársadalom Tudattársadalom Természet és Isten Anyag és szépség Pénz és innováció Anyag és hatalom Pénz és presztízs Technológia és kreativitás Információ és technológia Tudás Tudatállapot Domináns hajtóerők

34. A modernizációs modellek Hagyományos modernizációs modellek • Erőforrás-vezérelt • Befektetés-vezérelt • Innováció-központú • Információ-alapú • Stb. Poszt-modernizációs modellek (tudáskor? kvantum-kor?) • Tudás-központú • Új demokrácia modell • Tudat-vezérelt • Mesterséges intelligencia vezérelt • Integrált új modellek • Stb.

35. A modernizációs válság várható időpontja: 2008-2009 • A Prodi-Barroso korszak végére várhatóan visszavonhatatlanul kiderül, hogy Európa lemaradása nem csökkent • A baj legfőbb oka nem a politikusok személye vagy felkészültsége • A kudarc lényege: a normál tudomány racionális-pozitivista jelen/jövőképe alapján lehetetlen a felzárkózás • Másodlagos válságtünet lesz: az alternatív mozgalmak többsége sem tud jobb megoldást

36. Új lokális paradigma↻

37. Új feltételezések • Nem tart már Európában évtizedekig a lokális apátia és a tehetetlenség • Az univerzális-globális versenyben Európa a tudás- és kultúra többletével versenyképes • A magára találás (és egyben felzárkózás) egyik eszköze az európai lokalitások reorganizációja, újra kitalálása • A lokális modellkísérletek kora érkezett el • A lokális fejlesztések két evidens forrása: a helyi állam és a helyi civil társadalom • De mind a két erőforrást tudással és új tudattal kell feltölteni – lehetőleg belső akaratból

38. Lokális-dilemmák • A lokalitások többsége félig-meddig képes-e önmagát függetleníteni a globális tértől? • A lokalitás autonómiája alapvetően a pénzügyi fejlesztési forrásoktól vagy/és a hasznosított tudásoktól függ? • Vagy egyiktől sem a kettő közül, hanem egy harmadiktól: a lokális innovációtól és kreativitástól? • Az európai lokalitások megerősödésében az állam vagy/és a helyi „állam” a kulcsszereplő? • Vagy egyik sem a kettő közül, hanem a civil társadalom és a cselekvőképes tudáspolgár?

39. Új lokalizáció elmélet • A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás • Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu) • A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma) • Az új társadalom első szintje • A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás? • Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek

40. Lokalitás szerkezet • Felső életvilág (régió, megye) • Alsó életvilág Környező világ (kistérség, település) Kéznéllévő világ (család, egyén) • Belső vált életvilág (a személyek felettes éne) • A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai • Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe

41. Tudás- és/vagy tudatfejlesztő társadalom↻

42. Feltételezések • 2020-ig az új (tudás- és részben már tudat-fejlesztés központú) alternatíva az egyetlen optimális jövőváltozat • Már és még ma kerüljön az első helyre a tudásfejlesztés ösztönzése, kiemelt támogatása (tágan értelmezett K+F) • Tíz éven belül Magyarország és minden európai állam összetett-alternatívájú ország marad – nincs tehát egyetlen jó megoldás • A tudatkutatás és tudatfejlesztés állami intézményrendszerének megtervezése és létrehozása induljon meg (előkészítés)

43. Idő-dilemmák • Ha ma az európai államokban az információs társadalom céljai még sokaknak túl messzire mutatnak és túl komplikáltak, a hangadó politikai elitnek ennyi is időelőtti? • Ha a jelenlegi európai állami stratégiák irányai (befektetés az emberbe, a gazdaságba, környezetbe) a kilencvenes évek programjai, időelőtt elavulhatnak? • Ha az Európa és minden állama nem a tízes évek alternatíváira készül, például Magyarország stagnálása vagy leszakadása folytatódhat?

44. Tudatfejlesztő társadalom modell • A személyes és társadalmi tudás befogadása és alkalmazása alapvetően tudatállapot és tudatfejlesztés függő • A társadalmi kohézió, a társadalmi együttműködés szintén tudatminőség kérdése • Az európai, nemzeti és lokális identitás erősítése mindenekelőtt az egyén tudatától-tudatosságától függ • A személyes és közösségi egészség alapvetően a tudat/öntudat tudatos fejlesztésén múlik • Így olyan társadalom (és társadalmi kommunikáció) modell szükséges, amely a tudatok fejlesztését/önfejlesztését támogatja

45. Lokális fejlesztési modellek↻

46. Tudásrégiók, intelligens régiók Az információs vagy tudástársadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű, koncentrált kiépülése egy-egy megyében, vagy régióban, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e-gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom-szolgáltatások elterjedése.

47. Intelligens kistérség • Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ • A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja • Az intelligens életvilág szülőhelye • A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba

48. Mitől lesz egy térség intelligens? • Az egyéni és közösségi (szélessávú, gyors) hozzáférés teljes megteremtése • A globális technológiai forradalom eredményeinek folyamatos adaptálása 3. A tudásalapú gazdaság, a tudáspiac kialakulása és a K+F előtérbe kerülése 4. A digitális tartalomipar prioritása és fejlesztése – az új tudás elterjesztése 5. Alokálistudásközpontú civil társadalom és kohézió megteremtése 6. A szociális és információs egyenlőtlenségek sikeres kezelése

49. Mitől lesz egy térség intelligens? 7. Virtuális önkormányzás a térségekben és a településeken 8. Az alsó és középszintű közigazgatás átalakulása e-közigazgatássá 9. A helyi e-demokrácia, e-népszavazás létrejötte 10. A regionális egyetemi tudásközpontok megerősödése és az élethosszig tartó tanulás megvalósulása 11. Az új tudás térségi teremtésének és alkalmazásának növekedése

50. Mitől lesz egy térség intelligens? 12. A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való bemutatása 13. A regionális politikai-gazdasági elit személyes felkészülése a korszakváltásra 14. A tudáspolgári életforma és életminőség elterjedése 15. A térségek/települések sikeres felzárkózása és szereplése a kontinentális térversenyben 16.A tudástársadalomban az egyházak, a civil szervezetek és szolgáltatásaik megváltozása