Download
1 / 25
250 likes | 377 Views
FILOZÓFIA. hasonlóságok. Ébrenlét és alvás:. Álmok és éber állapot hasonlóságai Hamis ébredés Álomargumentum Agyak a tartályban Szkepticizmus. Az álmok pesszimista elmélete. Alfred Maury álma és álom-értelmezése (1861) Freud: Álomfejtés
E N D
hasonlóságok Ébrenlét és alvás: Álmok és éber állapot hasonlóságai Hamis ébredés Álomargumentum Agyak a tartályban Szkepticizmus
Az álmok pesszimista elmélete • Alfred Maury álma és álom-értelmezése (1861) • Freud: Álomfejtés • Álmában a Francia Forradalom alatt guillotine általi kivégzésre ítélték. • Ahogyan leesett álmában a feje, arra ébredt, hogy az ágya fejtámlája rádől és megüti a nyakát pont ott, ahol álmában a guillotine elvágta. • Értelmezés: az álmokat az ébredés pillanatában generáljuk.
Hasonlóságok • Az alvás és az ébrenlét alatti tudatos élmények: • globálisak: a valóság globális modelljét hozzák létre • jelenlétiek: a virtuális világ az “itt és most” modellje • transzparensek: nem tudatosul, hogy pusztán modell. • Ezt a modellt az agy belső működése hozza létre függetlenül attól, hogy a szimuláció alapját érzékszervi adatok adják (éber tudat) vagy belső szignál-generáció (álom).
A tudat szimuláció elmélete • A tudatos élmények egy szimuláció eredményei • Azt a szubjektív tapasztalatot eredményezik, hogy az agyon (elmén) kívüli világgal közvetlen kapcsolatba kerülünk. • Ez a tapasztalati világ azonban virtuális, az agyunk által létrehozott, amelynek virtualitása rejtve marad az alany előtt. • Az a világ, amiben tudatos élményeink során mozgunk nem a valódi valóság, hanem egy az agyunk által szimulált virtuális valóság.
Hamis ébredés • Az alany azt álmodja, hogy felébredt • Minden hétköznapinak tűnik, a valódi ébredésnek megfelelően. Az álmodó gyakran meg is kezdi a napi rutint. • Majd egy ponton “újra” felébred. • Az álom és a valóság megkülönböztethetetlen • A hamis ébredést álmodó nem tudja eldönteni, hogy ébren van-e, vagy álmodik.
Álomargumentum • René Descartes • Van olyan álmunk, amit nem tudunk megkülönböztetni a valóságtól. • Lehet, hogy most is egy ilyen álmot látunk. • Sosem lehetünk benne biztosak, hogy a valóságot érzékeljük és nem csak álmodunk.
Konklúzió #1: Szkepticizmus • Ha az álom/szimuláció és a valóság megkülönböztethetetlen: • Lehet, hogy amit valóságnak hiszünk az csak álom. • Lehet, hogy minden amit eddig tudásunk részének tekintettünk csupán hamis vélekedések halmaza. • Lehet, hogy létezik egy “valóságosabb” valóság, csak eddig még nem tapasztaltuk meg. • Hozzáférhetünk valahogy?
Ébrenlét és alvás: különbségek Az álmok furcsaságai Álmok és éber állapot különbségei Módosult tudatállapotok Tudatos álmodás Referencia Megint csak Szkepticizmus
Az álmok furcsaságai • Az álom-világ furcsaságai • személyek téves felismerése • fizikailag lehetetlen események
Álmok és éber tudat különbségei • Az álom-én furcsaságai • Az ébrenléti állapot tudatos szubjektumához képest az álom szubjektum “gyengébb”: • akaratlagos irányítás hiánya (viselkedés megválasztása) • figyelemi fókuszálás hiánya (figyelem szabad irányítása) • kognitív feldolgozás hiánya (racionális gondolkodás)
Módosult tudatállapotok • Álmok, mint patológiás formái a tudatosságnak • Allan Hobson (1999): “Az álom nem olyan mint a delírium. Az álom delírium. Az álom nem a pszichózis modellje. Az álom maga pszichózis.” • Az “álom-pszichózis” jellemzői: amnézia, diszorientácó, konfabuláció, hallucináció, figyelmi deficit, kognitív inkonzisztencia. • Álom-jelenségek megértése a pszichózisok alapján: konfabuláció – Korszakov szindróma téves azonosítás – Frégoli szindróma fekete-fehér álmok – achromatopsia
Tudatos álmodás • A tudatos álmodás sajátos jellemzői: • Memóriához való teljes hozzáférés. • A megtapasztalt világ modellségének átélése. • A megtapasztalt világ nem valóságos. • Kognitív feldolgozás megléte. • A szubjektum ágensségének átélése. • Akaratlagos irányítás megléte. • Figyelmi fókuszálás megléte.
Érdekesség • “Valóságok közti” kommunikáció • Direkt kapcsolat a poligrafikusan vizsgált szemmozgás, és a tudatos álmodás alatt átélt nézés irány változás között. • A tudatosan álmodók kommunikálni tudnak az őket megfigyelőkkel: • Képesek előre megbeszélt jelet leadni a szemükkel. • Megragadhatók a szubjektív tapasztalatok az időben.
Tudatos álmodás és referencia • A tudatos álmok fokozatai: • Az álmok furcsaságainak kognitív megragadása. • Az álmok nem-valóságosságának átélése. • A tudatos álmodás feltétele: • Álom-élmények és valós események összevetése. • Vagyis az álom szimulált valóságának megragadása az adott szimuláción kívül eső referencia (az “igazi valóság”) segítségével lehetséges csak.
Konklúzió #2: Szkepticizmus!!! • Mélyebben megindokolt Szkepticizmus: • Csak a valósággal kontrasztban tudjuk az álom nem valóságos jellegét átélni. • Vagyis csak azért tudjuk eldönteni, hogy az álmainkban tapasztaltak nem valóságosak, mert vannak tapasztalataink az ébrenlétről. • Lehet azonban, hogy az az ébrenlét, aminek világát valóságosnak gondoljuk egy olyan álom terméke, amiből még nem ébredtünk fel.
