Rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, családi pótlék

1. Rokkantsági járadék, rokkantsági nyugdíj, családi pótlék

2. Rokkantsági járadék Forrás • a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet; • www.szmm.gov.hu; www.onyf.hu; • A jogosultság együttes feltételei: • teljes munkaképtelenség, illetve legalább 80%-os egészségkárosodás elérése a 25. életév betöltése előtt; • nyugellátás, baleseti nyugellátás nem került megállapításra az egyén részére;

3. A rokkantsági járadék mértéke a 2010. január 1-je után megállapított esetekre 33 300 Ft/hó; • Egyéb rendelkezések: • a rokkantsági járadék az igénybejelentést megelőző 6. hónaptól, de legkorábban a 18. életév betöltése hónapjának első napjától folyósítható; • nem akadálya a megállapításnak a családi pótlék folyósítása és a fennálló munkaviszony; • igénybenyújtás → a lakóhely szerinti illetékes regionális nyugdíjbiztosító igazgatóság; • a kérelemhez csatolandó az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) szak-véleménye;

4. Rokkantsági nyugdíj Forrás • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tv.); • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. Rendelet (Kr.); • www.onyf.hu • Definíciók: • A rokkantsági nyugdíj a megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás.

5. A szolgálati idő az, az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. • A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset a biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezett-ségének alapját képező keresetnek, jövedelemnek a Tv. rendelkezései szerint számított átlaga. • Az egészségkárosodás az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funk-cióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedve-zőtlen változás.

6. Jogosultsági feltételek: • - az egészségkárosodás mértéke > 79% → I., II. rokkantsági csoport vagy, - az egészségkárosodás mértéke 50-79% és az ORSZI szakvéleménye szerint a rehabilitáció nem javasolt → III. rokkantsági csoport; • az előírt szolgálati idő megléte; • keresőtevékenység nincs, vagy a kereset, jövedelem legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelem havi átlagánál; • táppénz, baleseti táppénz nem áll fenn;

7. A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az ORSZI véleménye szerint fennáll (visszamenőleg legfeljebb 6 hónap). Ha az ORSZI a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. • Ha az igénylőnek a fentiekben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. • Az igénybenyújtás helye a lakóhely szerinti illetékes regionális nyugdíjbiztosító igazgatóság; a kérelem az ONYF honlapjáról letölthető igénybejelentő lap és nyilatkozat kitöltésével, valamint a szükséges dokumentumok csatolásával nyújtandó be.

8. Szolgálati idő • Aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

9. Aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. (E harminc napba nem beszámítandó a keresőképtelenség ideje.) Szolgálati időnek minősül a • nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetében az az időszak, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, • a felsőfokú tanulmányok ideje.

10. Megállapodás: • A megállapodás lehetőség a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak (álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed (terjedt) ki. • Legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték. • A megállapodás megkötését követően a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget havonta - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig - kell teljesíteni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

11. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének (jelenleg 20 420 Ft) figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér (jelenleg 73 500 Ft) összege. • A nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék mértéke 33,5%, magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 25,5%. • A megállapodás szolgálati időre és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset megszerzésére kizárólag együttesen köthető meg. • Rokkantsági járadékban részesülő személyek is köthetnek megállapodást.

12. Felsőfokú tanulmányok ideje: • Ez a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejére értendő. • A tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. • A két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet ideje is beleértendő a szolgálati időbe. • Több képesítés megszerzésére irányuló tanul-mányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

13. A rokkantnyugdíj összege, az ellátás alapjául szolgáló kereset: • A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításának szabályozását a Tv. részletesen szabályozza. • Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is rövidebb a Tv.-ben meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a minimálbért kell havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják.

14. Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a kiszámított összeg 75%-át kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani. → Lehet kérni az egyéni számlás összeg átutalását a Ny. Alapba az igényléssel egyidejűleg, de legkésőbb az első fokú határozat közlését követő 22 munkanapon belül. • A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege jelenleg az I. csoportban havi 30 850 Ft, a II. csoportban havi 29 800 Ft, a III. csoportban havi 28 500 Ft.

15. A rokkantsági nyugdíj mértéke a III. rokkantsági csoportban a 35. életév betöltése előtt bekövetkezett megrokkanás esetén:

16. A havi átlagkereset kiszámítási módszerének főbb lépései nagyvonalakban: • A nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek, jövedelmek meghatározása a nyugdíjjárulék-fizetési felső határig (bérezett napok ↔ táppénzes napok;) • Az a) pontban kapott keresetek, jövedelmek naptári évenkénti „járuléktalanítása” (egyéni egészség-biztosítási és nyugdíj, ill. munkavállalói járulék) • A b) pontban számított keresetek, jövedelmek SZJA „mentesítése” (az adót ↓ az adójóváírás; adó csak bérezett napokra; 2010-től szuperbruttó;)

17. A c) pontban kapott kereseteket, jövedelmeket valorizálni kell, azaz a rokkantnyugdíjazás évét megelőző naptári év előtti kereseteket, jövedelmeket a rokkantnyugdíjazás évét megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítjuk (valorizáció ~felértékelés ← a pénz értékállóságának változékonysága, a pénz érték↓;) • A d) pontban kapott éves keresetek, jövedelmek összege (ellátási alap) és az osztószámok (Σ bérezett nap) hányadosa = napi átlagkereset → éves átlagkereset → havi átlagkereset (ha ez > a Tv.-ben rögzített szintnél → sávos degresszió)

18. Megszűnés, feléledés: A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik • ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy • a III. rokkantsági csoportos rokkant esetében a külön jogszabály szerinti keresőtevékenységet folytató egyén hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét ésa mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. • Nincs megszűnés, ha hat egymást követő hónap bármelyikében kereső tevékenység folytatása hiányában nem volt figyelembe vehető kereset, jövedelem. Ebben az esetben a hat egymást követő hónap számítása a keresőtevékenység folytatásának hónapjától újra kezdődik.

19. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül ismét fennállnak. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. A feléledés helyett kérhető a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálása is, ekkor a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni. • Ha az egészségkárosodás mértéke változik, a rokkantnyugdíj mértékét módosítani kell.

20. Bejelentési kötelezettség: A nyugellátásban részesülő személy tíz munkanapon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. • lakcímváltozás • 90 napon túli külföldön való tartózkodás • külföldi munkavégzés • névváltozás • stb.

21. Emelt összegű családi pótlék a 18. életév betöltése után Forrás • A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény; • A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet; • www.allamkincstar.gov.hu; • Definíciók: • Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy • az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;

22. az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. • Családi pótlékra jogosult saját jogán a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha részére a 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak → havi összege 20 300 Ft. • Amennyiben a 18. életévét betöltött személynek a minimálbért meghaladó rendszeres jövedelme van (ø rokkantnyugdíj!), úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

23. Kérelembenyújtás → a Magyar Államkincstár lakhely szerinti illetékes regionális igazgatósága → csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékos-ságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. • Bejelentési kötelezettség (15 napon belül) • rendszeres jövedelem • név-, lakcímváltozás • 3 hónapot meghaladó külföldön való tartózkodás • stb.

24. Köszönöm a figyelmet!