KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS

1. KREATÍV SZÁMVITEL, VÉTLEN HIBA VAGY SZÁNDÉKOS CSALÁS • A kreatív számvitel • NEM • elítélendő, rossz magatartás • csalás, törvények kijátszása • könyvek meghamisítása • a kettős könyvviteli szabályok megsértése • IGEN • alkotás, új létrehozása • állandó kezdeményezés • ötletes, gondolkodó, pozitív, aktív és invenciózus (leleményben gazdag) könyvelési technikák alkalmazása • jogszabályi előírások között navigálás • legális könyvelési megoldások alkalmazása • pénzügyi egyensúly fölötti őrködés • adóoptimalizálás, adóhalasztás • a vállalkozásnak legmegfelelőbb számviteli politika ki/újradolgozása (értékelési eljárások, tartalékképzés, osztalék- és árfolyampolitika)

2. Könyvelési hiba • a könyvelési alapbizonylatok nem körültekintő begyűjtése • (Pl. eredeti példány helyett másolat, fax, másodpéldány, nem a cég nevére szóló számla, • bizonylati alátámasztottság hiánya: szerződések, határozatok könyvelési rendelkezések) • téves kontírozás • (Pl. immateriális javak beszerzésnél is a beruházás számla alkalmazása, kísérleti felj. akt. ért. • vagyoni értékű jog helyett szellemi termékre könyvelés; üzleti vagy cégérték amortizációja • kis értékű eszközbeszerzések költség elszámolása; közművesítés aktiválása, • káresemények, megtérülések hibás elszámolása; tartozékok, alkatrészek; térítés nélküli átv. • árbevétel-egyéb bevétel-pénzügyi és rendkívüli bevételek, ráfordítások, valamint • anyagköltség, közvetített szolgáltatás, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, • aktivált saját teljesítmények értelmezési és elszámolási tévedései; késve érkezett számla, • engedményezés, kompenzálás, faktoring téves értelmezése; tőketartalékba könyvelés, • követelés-kötelezettség-elhatárolás-céltartalék közötti különbségtételek hiánya) • téves adatfelvitel (Pl. számelírások, előjel problémák, excel táblák) • jogszabályok, állásfoglalások téves értelmezése (Pl. bruttó érték, osztalék kifizetés) • hibás értékelés • (Pl. rossz árfolyamok és leírási kulcsok alkalmazása; devizás részesedéseknél egybeszámítás • napok számítása kamatnál, önrevíziónál, értékcsökkenésnél, skontónál; teljesítés napja, • értékhelyesbítések aktualizálása; téves osztalékmaximum számítás, AC különbözet, • nettósítás elmaradása a pénzügyi műveleteknél) • becslési tévedések (Pl. értékvesztések mértéke, elhatárolások, céltartalék képzés) • mérlegbe és eredménykimutatásba besorolás • (Pl. műszaki vagy egyéb tárgyi eszköz, áru vagy tárgyi eszköz; hátrasorolt kötelezettség, • kapcsoltság és lejárat miatti átsorolások, szolgáltatásra adott előleg, kaució, lekötött betét • hitel vagy kölcsön, export vagy belföld, le nem vonható áfa-áfa arányosítás keverése)

3. Szándékosan elkövetett csalás • valóság helytelen bemutatása (nagyobb bevétel, kisebb költség vagy fordítva) • fiktív (kitalált, nem megtörtént, nem bizonyítható, nem valódi) ügyletek • lekönyvelése (számlagyár, management fee, adóparadicsomba utalt osztalék) • törvényellenes könyvelési trükkök alkalmazása • méltánytalan vagy illegális előnyhöz jutás • jogtalan haszonszerzésből valakit tévedésbe ejtése, tévedésben tartása,és ezzel • kár okozása (Btk. 318. § (1) bek.) • alapdokumentációk meghamisítása, manipulációja (átírása), kihagyása; • a számviteli alapelvek szándékos megsértése; az információk elferdítése miatt • olyan lényeges hibás állítások fordulnak elő a beszámolóban, amellyel • megtévesztik a beszámoló felhasználóit (240. könyvvizsgálati standard) • tények szándékos elferdítése: szerződések kiegészítése, megváltoztatása, • üzleti utak és üzleti célú étkezés, szemüveg, szakkönyv, tisztítószer, mobil, • útnyilvántartás, • könyvelési, számlázási, tárgyi eszköz és készlet szoftverek manipulálása, • számlák és szerződések tartalmának hibás fordítása, elferdítése, • információk elhallgatása (peres ügyek, kettős foglalkozatás, értékvesztés), • bekerülési érték hibás meghatározása (építési telek, beruházás helyett költség • vagy költség helyett beruházás, kisértékűvé tétel, ráaktíválás, önköltségtartalom • meghatározása), • manipulálás a készletekkel (vezet-e évközben), leltárhamisítás,

4. Készletekkel kapcsolatos csalási technikák az AICPA (amerikai könyvvizsgálók intézete) tanulmánya szerint • Az egymásra halmozott dobozok közé üres dobozokat rejtenek. • Dobozok szemetet, vagy más értéktelen dolgot tartalmaznak. • Bizományba vett készleteket állítanak be a leltárba. • Felhígítják a készletet. (Például vizet adnak a folyékony anyagokhoz.) • Megváltoztatják azon készletek mennyiségét és értékét a leltárban, amelyeket a • könyvvizsgáló nem számolt meg. • A számítógépes készletnyilvántartó program segítségével állítanak be fiktív • készletet az analitikába. • A könyvvizsgáló által fel nem keresett raktárak leltáríveit meghamisítják. • Telephely között úton lévő szállításokat mindkét raktárban leltárba veszik. • Egyes árukat átviszik a másik raktárba és ott is számba veszik. • A már eladott, de ki nem szállított termékeket is felveszik a leltárba. • Elintézik, hogy az idegen helyen tárolt készletekről a harmadik fél hamis • visszaigazolást adjon. • Megrendelt, de még le nem szállított anyagot, árut is beállítják a leltárba. • A befejezetlen termelés készültségi fokát túl magasan állapítják meg. • Túlértékelik a készleteket. • Nem fordulónapi leltározásnál csalnak az „előre- vagy visszavetítésénél”.

5. A csalás további esetei • számviteli alapelvek szándékosan helytelen alkalmazása • szándékos hibás kontírozás (pl. saját tőke emelése a kötelezettségek • elengedésével, lekötött tartalék és céltartalék képzésének elmaradása) • szándékos hibás értékelés (pl. terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés • kiszámítása, maradványérték, részesedések, realizált – nem realizált árfolyam- • különbözetek, értékvesztések elszámolása, ill, el nem számolása, • céltartalék képzések elmaradása) • nem dokumentált elhatárolások • szándékosan téves besorolás • (Esetenként a hiba jellegétől, az elkövetés módjától és az elkövető személyétől • függ annak megítélése, hogy könyvelési hibáról vagy szándékos csalásról van-e • szó) • nem szabályos hibajavítás • manipulálás a tőzsdei ügyletekkel • hamis vagy félrevezető nyilvántartás és dokumentálás • okirat hamisítás, vámcsalás • sikkasztás és lopás

6. A szándékos csalás indítékai, motívumai, okai • külső nyomás (hitelképesség növelése) • belső (vezetői) nyomás • gyors egyéni meggazdagodás elérésére (részvényopciók, nyereségtől függő prémium, adózás elkerülése) • hatalomra, befolyásosságra, az elismertségre törekvés • elégedetlenség, düh, bosszú • pozícióban való túlzott magabiztosság érzése • lebukás esélyének alulbecslése • ellenőrzési rendszer hiányossága • nem kellően elrettentő szankciók • társadalom etikai kultúrájának alacsony színvonala

7. Egy amerikai felmérés tapasztalatai • Minél nagyobb hatalommal bír valaki a vállalkozásban, • annál nagyobb kárt tud okozni. A munkahelyen elkövetett csalások - 54%-ában a beosztottak, - 34%-ában a középvezetők, - 12%-ában a felsővezetők és a tulajdonosok vettek részt. A felsővezetők és a tulajdonosok - a középvezetőknél 6-szor, - az alkalmazottaknál 14-szer nagyobb kárt okoztak.

8. Egy amerikai felmérés tapasztalatai • Egyenes arányosságot van a cégnél eltöltött idő (és az életkor), • valamint az okozott kár nagysága között. • - A 60 évnél idősebbek átlagosan 29-szer nagyobb kárt okoztak, • mint a 26 éven aluliak, bár ők 3-szor annyi esetben követtek el • csalást. • Egy tíz évvel korábbi felmérés szerint a csalások egyharmadát • követték el nők, jelenleg közel felét. A férfiak által okozott kár • értéke ugyanakkor magasabb, mint a nőké. • Többször követnek el egyedül csalást (65%), de a több ember • bevonásával elkövetett esetek 4-szer nagyobb veszteséggel • jártak. • A csalások 90%-a hűtlen vagyonkezelés és sikkasztás, de a • legnagyobb károkat a beszámolók meghamisításával okozták.

9. Csalással érintett területek Ezer USD

10. Csalással érintett területek Gyakoriság

11. A szándékos csalások feltárásának esélye függ • az elkövetés gyakoriságától, mértékétől, • az elkövető ügyességétől, beosztásától, • a gazdálkodó szervezet méretétől, • a tulajdonosi szerkezettől, • az iparágtól stb. • A szándékos csalások következménye lehet • a számviteli rendszer (publikált adatok) iránti bizalom megrendülése • csőd vagy felszámolás

12. Legjelentősebb vállalati csődök külföldön 1987: Texsaco (35,6 mrd USD) 1989: MCorp (20,2 mrd USD) 1990: Gibraltar Financial (15 mrd USD) 1991: First Executive (15,2 mrd USD) 1995: Barings Bank egy bróker tőzsdei spekulációi miatt ment csődbe 1998: Financial Corp. of America (33,9 mrd USD) 1998-2000: McAffe háromszoros bevételtöbbletet mutattak ki 2000: Computer Associate fiktív számlák kibocsátásával, 35 napos negyedévekkel növelte bevételeit 2001: Enron (63,4 mrd USD) leányvállalati részesedések felértékelése) 2002: Global Crossing (25,5 mrd USD), Kmart (16,3 mrd USD) WorldCom (3,8 mdUSD) költséget beruházásként könyvelt el 1997-2002: XEROX1,9 mdUSD többletbevételt mutatott ki hosszúlejáratú lízinggel 2003/4: Parmalat (7 mdEuro bankkivonatok meghamisítása, magánszámlára utalás, kettős kiszámlázással hitelfedezet)

13. Vállalatok felszámolása Magyarországon Évente 8 000 cég megy csődbe nálunk (európai átlag).Fele a kiskereskedelemben, negyede a szolgáltatásban. Hepta-társaságok: Ybl Bank, Általános Vállalkozási Bank, Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet Ingatlanbank Iparbankház, Konzumbank, Agrobank, Postabank WVM Lízing, Globex, Humet Építőipar, számítástechnika, nyomdák, kereskedelem

14. A csalások számát csökkentheti • törvények, szakmai standardok megszigorítása • külső környezet (a társadalom) szemléletváltozása • kontrollszervezetek, kontrollfunkciók beépítése • belső ügymenet, az üzleti folyamatok, a kockázati tényezők megismerése • könyvvizsgáló rotációja, bennfentessé válásának elkerülése