Download
1 / 29
300 likes | 427 Views
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc. Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke. Az árupiac.
E N D
Gazdálkodási modulGazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Az árupiac Az árupiacolyan intézmény, amelynek funkciója a gazdasági szereplők termékek és szolgáltatások iránti kereslet és a vállalati szektor által nyújtott kínálat összehangolása. Az árupiacon a termékek és szolgáltatások adásvétele történik.
Az árupiac A klasszikus-neoklasszikus modell (Adam Smith /1723-1790/) A neoklasszikus paradigma alapelvei: • A piaci cselekedeteket rugalmas árak szabályozzák. • A gazdaságban stabil egyensúly alakul ki. • A foglalkoztatás nemzetgazdasági szinten mindig teljes. • A reálgazdaság nem igényel aktív állami szerepvállalást.
Az árupiac A Neoklasszikus modell szerint: • A kamatlábat közvetlenül az árupiac működése határozza meg. • A jövedelem mindig azonos a kapacitások teljes kihasználása melletti kibocsátással, rövid távon tehát adott a reáljövedelem nagysága.
Az árupiac a neoklasszikus modellben Az árupiaci egyensúly azon múlik, hogy a kiadások összetétele milyen feltételek mellett egyezik meg a tervezettel. Befolyásoló tényezők: • Fogyasztási kereslet • Beruházási kereslet • Kormányzati áruvásárlások
Az árupiac a neoklasszikus modellben • A neoklasszikus fogyasztási függ-vény a kamatláb különböző érté-keihez rendeli hozzá a fogyasz-tás különböző értékeit. • Y = C + S i YP C(i) S(i) Y,C,S
Az árupiac a neoklasszikus modellben • A beruházási kereslet a kamatláb monoton csökkenő függvénye. i I(i) I
Az árupiac a neoklasszikus modellben • A kormányzati adóztatás hatására csökken a rendelkezésre álló jövedelem.(kiszorítási hatás) i YDI YP C(i) T S(i) Y,C,S
Az árupiac a neoklasszikus modellben A kormányzati kiadások azon hatását, amelynek következtében a magánszektor valamely szereplőjének kereslete csökken kiszorítási hatásnak nevezzük.
Az árupiac a keynesi modellben A keynesi modell (Keynes, John Maynard /1883-1946/) A keynesiánus paradigma alapelvei I.: • Az árrendszer nem tökéletes, az árak merevek vagy ragadósak. • A gazdasági egyensúlytalanságok tartósak lehetnek, az egyensúlyi állapotok alapvetően instabilak.
Az árupiac a keynesi modellben A keynesiánus paradigma alapelvei II.: • A munkapiaci egyensúly nem szükségszerű, a munkanélküliség tartós lehet. • Az állam beavatkozása szükségszerű a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. • A gazdasági döntések bizonytalan várakozásokon alapulnak.
Az árupiac a keynesi modellben A Keynesiánus modell szerint: • A kamatláb döntően a pénzpiactól függ. • Csak véletlenül fordulhat elő az, hogy a gazdaság teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló erőforrásokat, ezért a kereslet nagysága függ a jövedelemtől is.
Az árupiac a keynesi modellben Az abszolút jövedelem-hipotézis:adott időszak fogyasztási kereslete csak az adott időszakban rendelkezésre álló jövedelemtől függ. C = f(Y)
Az árupiac a keynesi modellben C ĉ(Y1) C(Y) A keynesiánus fogyasztási függvény a rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez a tervezett fogyasztást rendeli. Ct C(YDI) C0 Y Y1 C C(Y) C0 C(Y) = C0 + ĉY Y Itt: ĉ(Y) =ĉ = állandó .
Az árupiac a keynesi modellben A fogyasztási határhajlandóság: (MPC, más jelöléssel: ĉ) azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogyasztás. ĉ(Y) = dC(Y)/dY 0<ĉ<1
Az árupiac a keynesi modellben A fogyasztási hányad: a fogyasztási igény és a jövedelem hányadosa. c = C/Y
Az árupiac a keynesi modellben C, S Y =Y A szándékolt megtakarítása jövedelem fogyasztás feletti része ( rezíduum): S(Y) = Y - C(Y). A keynesiánus megtakarítási függvény a rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez a tervezett megtakarítást rendeli. St S(YDI) C(Y) C0 S(Y) Y 45o S0 = - C0 S(Y) = S0 + ŝY = - C0 + (1 – ĉ)Y Itt: ŝ(Y) =ŝ =állandó .
Az árupiac a keynesi modellben A megtakarítási határhajlandóság: (MPS, más jelöléssel: ŝ) kifejezi, hogy egységnyi jövedelem növekedés következtében mennyivel változik a megtakarítási szándék. ŝ(Y) = dS(Y)/dY 0<ŝ <1
Az árupiac a keynesi modellben ĉ + ŝ = 1
Az árupiac a keynesi modellben A megtakarítási hányad: (c) a megtakarítási szándék és a jövedelem hányadosa s = S/Y
Az árupiac a keynesi modellben C, S, YS, YD A keynesi modell feltételei mellett a kínálat rugalmasan alkalmazkodik a kereslethez, tervezett kiadások ≡ makrojövedelem: YS ≡ Yt . Egyensúly: YS =YD Yt = Y* = C(Y*) = C0 + ĉY* YS≡ Yt C(Y) ≡ YD C0 S(Y) Y 45o Y* = C(Y*) S0 S(Y*) = 0 Az egyensúly feltétele:
Az árupiac a keynesi modellben Azt a hányadost, amely kifejezi, hogy valamely autonóm kiadási tényező egységnyi megváltozása mekkora változást idéz elő az egyensúlyi jövedelemben, kiadási multiplikátor-nak nevezzük. ∆C = ∆C 0 = ∆Y Multiplikátorok: valamennyi azt fejezi ki, hogy egy exogén tényező egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi értéket.
Az árupiac a keynesi modellben Keynesi szemlélet: • i a pénzpiacon alakul ki; • a beruházási döntések bizonytalanok; A keynesiberuházási függvény a kamatláb és a várakozások különböző értékeihez rendeli hozzá a tervezett beruházás egyes értékeit. I I(i,η) A tervezett beruházások nagysága közvetlenül nem függ az adott időszak jövedelmétől. i I(i) = I0 - ai I0 I
Az árupiac a keynesi modellben Alkalmazkodik-e a kínálat a beruházási kereslethez? Egyensúlyi feltétel: Y* = C(Y*) + Ī Y* = (C0 + Ī) … S(Y) = Ī YD, YS YS C + Ī C(Y) S(Y) Ī 45o Y Y1 Y2
Az árupiac a keynesi modellben i változik I(i)változik Az árupiaci egyensúlyi jövedelem függ a kamatlábtól. IS-görbe (beruházás-megtakarítás, investment-saving): a reáljövedelem (Y) és a kamatláb (i) összes árupiaci egyensúlyt biztosító pontjainak halmaza. YD YS≡Y C(Y)+I0-ai2 C(Y)+I0-ai1 Y Y1 Y2 i i1 i2 IS Y1 Y2 Y
Az árupiac a keynesi modellben Gazdasági automatizmusok biztosítják, hogy az árupiac közeledjen az IS-görbe egyensúlyi értékeihez: az IS-görbe az árupiaci mozgások vonzáspontjait jeleníti meg. Az IS-görbe stabil egyensúlyi pontok halmaza,az árupiac egyensúlya tehát stabil.
