Az agresszió megjelenése és kezelése az óvodában

1. Az agresszió megjelenése és kezelése az óvodában Helyzetben az óvodapedagógus Dr. Bakonyi Anna

2. „Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy – nyílt vagy szimbolikus formában – valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon.” (Ranschburg J.)

3. Mit jelent az agresszió? Szándékos cselekvés, nyílt, vagy szimbolikus érzelmi é/vagy tevőleges bántás • Önmaga elleni cselekedet, durva beavatkozás • Mások elleni cselekedet, durva beavatkozás - gyerek-gyerek - gyerek-szülő - gyerek-pedagógus • Típusa 1: - nyílt = kiadja a gőzt magából - elfojtott = sértődés, egyéb önpusztító forma, szomatikus tünetek • Típusa 2: - instrumentális =. harc egy játékeszközért, eszközért, helyzetért - indulati = düh eredménye, frusztráció, akadályoztatás esetén következik be

4. Milyen az agresszió? 1. Konkrét megnyilvánulások: - fizikai:csipkedés, rúgás, stb…. - tárgyi: összetépés, rombolás, stb… - lelki: megszégyenítés, kirekesztés stb…. - verbális: csúnya szavak, igaztalan vádak stb….

5. Milyen az agresszió? 2. Megoldásmódok: védekező, eszközkereső, szabálysértő, önvédő, valódi belső sérülés, önértékelés növelő, agresszió átvitel, Figyelemfelhívás pánik, katartikus- örömszerző, terror, dominanciaharc, büntető, kizsákmányoló, stb….

6. Az agresszió lélektani háttere Általános megközelítés: • Mi lehet a háttérben? - félelem, - harag, - elfojtás, - fájdalom, - düh, - mások agressziójának átélése, - egyéb negatív tapasztalat, negatív élmény, - kirekesztettség, elszigeteltség, szeparáció, - szeretethiány, stb..

7. Nemek szerinti eltérés • eltérő elvárások a nemekkel, neveltetés:szocializált • temperamentum, öröklés: genetikai,alkati, hormonális • fiúknál több a fizikai agresszió • lányoknál több a verbális agresszió • Az eltérő megnyilvánulás a környezeti hatások függvénye : hosszú távú egyéni „stratégiák” az agresszió önszabályozásában. • Függ: - minta - mi erősíti meg a viselkedést - mely viselkedést erősítik meg

8. Az agresszív óvodás jellemzői Alapvető megnyilvánulások: • Túl könnyen beszokik az óvodába • Szokásokat, szabályokat nehezen tart be • Általános beilleszkedési nehézségek • Kötözködő, szándékosan bánt • Hiszti, kellemetlen viselkedés • Méltánytalanság éri a visszahatást jogosnak érzi (üldöztetés érzés), téves mentalizáció • Inaktív szocializáció következtében empátia hiánya

9. Az agresszió fejlődése Kezdete, természetes megjelenése: • Párhuzamosan alakul a az énfejlődéssel • Határok próbálgatása, dackorszak • Én-erő megmutatása, próbálgatása Okok: • Éretlen önszabályozás • Rossz, inadekvát visszajelzések, düh a felnőtt részéről • Téves mentalizáció- a másik „fejével való gondolkodás” hiánya

10. Az ellentétes viselkedés:elfogadás/annak hiánya 1. Asszertivitás: Normál reakció: következetes reakciók a gyerek tettére = asszertivitás • Mások elfogadása, ezzel együtt az én érvényesítése • Érdeklődés • Felelősségvállalás • Egyenrangúság, partnerképesség 2. Agresszív magatartás: • Nem normál reakció: következetlen, ráhagyó, változó reakciók= agresszió, • Téves önértékelés, önbizalomhiány • Felsőbbrendűség érzése • Mások felelőssé tétele, vádaskodás Az ördögi kör oka: jutalom/büntetés kérdése

11. Az agresszió családi, társadalmi/családi háttere Konkrétumok: - szétesés, értékválság, individualizáció, közösségek hiánya - munkahelyi problémák – a túl sok és a semmi munka között - csonka család - „ modern” család – a feminizmustól a házasság nem létéig - média „értékei” - információs áradat- a túlzott, rosszul megválasztott számítógép, TV szerepe - egy gyerekes modell - generációk szétválása • életmód (rohanás) a XXI. században A temperamentum/- agresszió, vagy annak hiánya - függ a gyerek: - Aktivitásától - Emócióitól - Szociabilitásától

12. A gyermek toleranciája és a nevelés összefüggései Pozitív nevelői légkör esetén: • A csecsemő már „leveszi” a jeleket, kódolja (kötődés) • A kisgyermek képes kategóriák megfogalmazására (jó, rossz) • Mit dicsérünk, vagy szidunk: viselkedést/teljesítményt? • Mindez automatikussá válik óvodáskorra Kialakul az érték, - ez még nem előítélet, vagy diszkrimináció Negatív nevelői légkör esetén: • Tekintélyelvűség – indokok nélküliség • Követelő attitűd • Büntető szokások • Spontán, következetlen reakciók Kialakul a mentalizáció hiánya, mert nincs támpont

13. A tolerancia - szemben az agresszióval Szükségünk van: • Biztonságra, igazságosságra • Pozitív énképre • Csoporthoz tartozásra Ehhez a nevelői magatartás: • Sztereotípiák elkerülése • Manipuláció elkerülése • Cselekvéseink átélése • Különbségek észrevétele, és azok értelmezése – nem minősítése • Kulturális ismeretek, de a hangsúly a közös vonásokon van • Életkori sajátosságok ismerete, a reakciók figyelembevételénél • Modellnek lenni

14. A kötődés és az agresszió Kötődési minták: • Biztonságos • Bizonytalan • Ambivalens • Dezorientált (széttagolt, „semmilyen”) Kötődési „hibákból” eredő agresszió: • A gyerek reakcióinak (sírásának, örömének) félreértelmezése • Kialakul a düh, szomorúság, öröm, de nem adekvátan • Szégyen helyett bűntudat • Megoldás helyett figyelemfelkeltés Megfelelő kötődés és reakció eredménye: • A kommunikáció valóságos, tényleges, helyes értelmezése • Az érzelmek azonnali tudatosítása – helyes önértékelés/önkontroll, normál reakció

15. Az erkölcsi fejlődés kialakulása Háttér: • Meglévő értékrend működése/nem működése • Társadalmi értékrend működése/nem működése • A modell bizonytalan, nincs kialakult norma • A modell értékválságban van, labilis, ingadozó • A modell stabil, biztonságos, kiszámítható, következetes • Kortársmodellek Folyamat: • Utánzás, mintakövetés • Tapasztalat, élmények elvárások - értékrend - tettek • Orientálás, utasítás, kérés és elvárás követése • Tettek, cselekedetek • Azok megerősítése/gyengítése

16. A visszajelzés következménye az önértékelés A dicséret: • Pozitív visszajelzés, bíztatás • Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem az okosságot • Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem a személyiséget • Mindig konkrétan dicsérni, magát a tettet • Azonnal visszajelezni, reagálni A büntetés: • Resztoratív megoldások és alternatívák felkínálása egyszerre • Mindig a cselekvésre vonatkozzon a büntetés, soha nem a személyiség egészére • Analógiák felhozása: „emlékszel, amikor….?” • Tilos a megszégyenítés, a fizikai büntetés • Az áldozat és a tettes érzéseinek és megváltozott állapotának egyensúlya- törődni mindegyikkel

17. Kisebbségben lenni • Sajátos nevelési igényű gyerekek és családjaik • Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik • Etnikai kisebbségek, nemzetiségek, migráció, cigányság • Tehetséges gyerekek SNI-vel és HHH-val „keverve”, vagy „magában” • Megjelöltség- másnak lenni - A család is más lesz, másképp viszonyul a gyerekhez - SES változik a kisebbségi létből fakadóan A kisebbségi létforma is vezethet agresszióhoz • Család esetében is • Gyermek esetében is

18. Inklúzió • Inkluzív nevelés: mindenki más - differenciált irányítás a gondozásban - differenciált segítség a játékirányításban - differenciált segítség a tanulásban: cél, taralom, feladat, módszer, eszköz, idő, értékelés Inklúzió = szemlélet Differenciálás = módszer Integráció = helyzet

19. Kapcsolat a családdal - külső • Abeavatkozás lehetséges szintjei, a bevonás módjai: - szociális háló: családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális munkás - pszichológiai segítség - kriminológiai/jogi segítség • Módszerek, az agresszió „akadálymentesítése”: • konfliktuskezelés • mediáció • resztoratív (helyreállító) megoldások

20. Kapcsolat a családdal - belső • Az óvodapedagógus megoldásai: - családközpontú intervenció: a feldolgozás coping : okai- és módjai (tagadás, hárítás, küzdelem, harc, depresszió, stb.) selfreguláció figyelembevétele - kettős mérce elkerülése – direkt és látens hatásai - nagy létszám elkerülésének „belső” módjai, technikái: napirendszervezés - művészetterápiás megoldások: drámapedagógia, zeneterápiás eljárások, táncpedagógia, kétművesség, meseterápia - a szokásostól eltérő bevonás: tevékenységközpontok, nyitott óvoda (BKH és Lépésről-lépésre)

21. Az előítéletes magatartás • Aláveti magát a tekintélynek, kritika nélkül elismeri a tekintély legitimitását • Görcsös ragaszkodás a konvencionális értékekhez • A gyenge én pedig vergődik az értékek , megoldások között • Nemkívánatos tulajdonságaikat kivetíti az alsóbbrendűnek gondolt, „más” csoportokra • Gyanakvás • Megtorlásra való hajlandóság a gyengébbek felé • Zárt gondolkodás (tények kevéssé befolyásolják) • Végeredmény: agresszió

22. Az elfogadás „tanítása” • Fontos a különbözőségünkről beszélni, • Hívjuk fel a figyelmét a közös vonásokra, amiben mindannyian azonosak vagyunk • Találkozzon a gyerek különféle vallásokkal, kultúrákkal, más bőrszínű emberekkel • Ismerkedjünk meg konkrét személyekkel más kultúrákból • Tápláljuk a gyermek kíváncsiságát, kérdezhessen bátran • Az előítéletes megfogalmazásokra azonnal reagáljunk, kérdezzünk vissza: „Tudod, mit jelent az, amit mondtál”? • Mi vagyunk a modellek – toleráns viselkedés • Ugyanakkor értékközvetítők is vagyunk

23. A negatív tartalmú és az agresszív játék • Ajáték és agresszió: A játékban nyilvánul meg az összes képesség és minden motiváció – az agresszió is • A negatív tartalmú játék: nembiztos, hogy agresszív, az átélt élményektől függ, hogy ki mit játszik és miért– engedni egy határig (példák….) • Agresszió a játék menetében: önlevezetés – hagyni (példák...) • Agresszív játék: • egyfajta játékrombolás, • a játék belső szabályainak megszegése nincs szerepe a „rossz” játék kifejezésnek (ld.a megnyilvánulásokat, és ld. az okokat)

24. Prevenciós lehetőségek az óvodában • Differenciált szemlélet és gyakorlat (nem egységes) - más elvárások - más feladatok, cselekvések, tevékenységi körök - más beavatkozás, segítségnyújtás - más időkeret - más értékelési módok • Elfogadás, szeretet (nem „beskatulyázás”), pozitív minta a többi gyerek felé • Felnőtt - gyerek viszony után kezdődik fejlődni a gyerek - gyerek viszony (sorrend) – segítség a beilleszkedéshez • Cél a prevenció: (sajátos megoldások,ld. korábban) - család- és gyerekismeret, • a gyerek személyiségének megfelelő bánásmód, • és tevékenységrendszer biztosítása (aktivitásra serkentés)

25. Az agresszió konkrét kezelése az óvodában • A már bekövetkezett agresszió esetén: - a hiba helyrehozatala, aktív részvétel a folyamatban- felelősségvállaláskialakítása, a helyrehozatal legyen a következmény és nem a büntetés, vagy a kirekesztettség - átterelés – hasonló, de elfogadható cselekvésbe való átirányítás, ötletek adása, minták, más gyerekek bevonása is lehetséges, de nem feltétlenül (a fájdalom magányt igényel, máskor meg társaságot) • - nem a gyereket kell megítélni, hanem a tettét – a harag egyfajta természetes, őszintekifejezése • - ne féljen a gyerek a következményektől, ne szüljünk újabb félelmet, újabb agressziót generálva • tilos a megszégyenítésfizikai és lelki értelemben egyaránt • mese, rajz, zene, dráma stb. művészetek aktív gyakorlása • akitv kapcsolat a családokkal- néha együtt az „áldozat” és a „tettes”

26. Köszönöm a figyelmet! bakonyianna@gmail.com 06-30-284-32-40