230 likes | 415 Views
Hatodik előadás. Az iskolaérettség. Kötelező irodalom:. Az iskolaérettség fogalma Szemelvények 210 - 221. oldal. Ajánlott irodalom:. Fogalma:. Biológiai és pszichés érés eredményeként létrejövő fejlettségi szint, az iskolai éltre való alkalmasság.
E N D
Kötelező irodalom: • Az iskolaérettség fogalma Szemelvények 210 - 221. oldal
Fogalma: Biológiai és pszichés érés eredményeként létrejövő fejlettségi szint, az iskolai éltre való alkalmasság. Azoknak az elsősorban pszichés funkcióknak a megléte, melyek alapfeltételei az eredményes iskolai tanulásnak.
Tevékenységváltás: • a játékdominanciát a szervezett tanulás váltja fel, • a tevékenységet egyre inkább a feladattudat és kötelességtudat szervezi, • minden tevékenység a tanulásnak rendelődik alá.
Az óvoda fontos iskolaelőkészítő munkát végez: • szervezett, célraorientált képességfejlesztő foglalkozások, • követelmények megfogalmazása, • a tanulás elemei játékos formában, • a teljesítmény értékelése.
Az iskolaéretlenség: • tanulási lemaradáshoz, • magatartászavarhoz, • súlyos esetekben pszichoszomatikus tünetképződéshez vezet.
Az iskolaéretlenség tipikus okai: • túl fiatal életkor, • fejlődési lemaradás, zavar, • családi motiváció hiánya, • kedvezőtlen szociális háttérhatások.
Az iskolaérettség kritériumai: • testi, • pszichés, • szociális.
Szomatikus fejlettség: • elsősorban orvosi kérdés, • első alakváltozás, • élettani görbület, ujjpercek elcsontosodása, • érzékszervek működőképessége.
Pszichés fejlettség: • a cselekvés szándékos irányításának képessége, • szenzomotoros koordináció, • általános tájékozottság, • szándékos figyelem, • szándékos emlékezet, • reproduktív képzelet, • gondolkodási műveletek.
Szociális fejlettség, beilleszkedési alkalmasság: • tudja érzelmeit szabályozni, • tudja vágyait késleltetni, • tudjon lemondani pillanatnyi érdekeiről, • tudjon más célkitűzéseivel azonosulni, • tudjon meghatározott célok irányában együttműködni.
Vizsgáló eljárások: • mozgásos feladatok megoldása utasításra, • beszélgetés a mindennapi élet történéseiről, • szegélydíszrajz, • tizenhat szótagos mondat, • eseménykép értelmezése, • gondolkodási műveletvégzés.
Értelmezési szintek: • érzéki (enumeratív) szint, • leíró (descriptív) szint, • értelmező (interpretatív) szint