1 / 13

Kisalf ld

Terlete: 4000 kmHatrai:szaki: Duna,Magyar Szlovk hatrDli, Keleti: szak-Dunntli kzphegysgNyugati: AlpokKistjai:Gyori-medenceMarcal-medenceKomrom-Esztergomi-sksg. KialakulsaA kisalfld aljzata : Kelet-alpi-takarrendszerDunntli-kzphegysgi szerkezeti egysgTtrai-

parley
Download Presentation

Kisalf ld

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Kisalföld

    2. Területe: 4000 km˛ Határai: Északi: Duna,Magyar Szlovák határ Déli, Keleti: Észak-Dunántúli középhegység Nyugati: Alpok Kistájai: Gyori-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság

    3. Kialakulása A kisalföld aljzata : Kelet-alpi-takarórendszer Dunántúli-középhegységi szerkezeti egység Tátrai-takarórendszer Süllyedése a miocénben kezdodött és a mai napig tart (0,1–0,5 mm/év ). A süllyedo medencét a Bábeli, Szarmata, Pannon tenger borította el. A Pleisztocénban Duna és mellékfolyói töltöttek fel üledékeikkel.

    4. Gyori-medence Szigetköz Mosoni-sík Ferto-medence Hanság Rábaköz

    5. Szigetköz és a Mosoni-sík Területe:375 Km2 A Szigetköz Magyarország legnagyobb szigete melyet az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna fog közre. Tökéletes síkság tengerszint feletti magassága 110 m-tol 125 m-ig változik. Három morfologiai szint: Alacsony ártér: 1-3 méter a Duna szintjétol Magas ártér: 4-8 méter Futóhomokfelszín:8-15 méter a Duna szintjétol

    6. Ferto-medence A medencét a Duna és a Rába hordalékkúpja gátolta el. Fiatal (holocen) süllyedék. A tektonikai mozgásokon kívül az Alpokból lebukó fonszelek deflációja is reszt vett a kialakításában. Az Ikva, Repce és Rába árvizei rendszeresen elborították. A Duna magas vízallasa sokszor visszaduzzasztotta a Rábcát, a lápvidék vizeinek lefolyását a Bosárkányi kapu akadályozta, ill. késleltette A lápvilág a holocénben alakult ki, 1 -3 m vastag tozeg és lapi agyag fedte be. Ebbol emelkednek ki a homok- és kavicsgorondok, amelyek helyenként beszukítik a lápvideket.

    7. Hanság és a Ferto-tó A Hanságban a vízborítás függvényében három övezet alakult ki: Állandóan vízzel borított területek Úszólápok, hínártársulások Idoszakosan elontott területek Sás, nád, zsombékosok Ritkán elontott területek - Eger, fuz, rekettyés Az ötvenes évek elején Indult meg a lecsapolása A Ferto-tó 337 km2, ebbol kb. 1/3 rész tartozék Magyarországhoz Melysége kb. 1,5 m, eredetileg lefolyástalan volt, napjainkban a Hanság-focsatorna vezeti le vizet Vizében sziksó, glaubersó és keserusó rakodott le, csak a nádasok bírjak el a lúgos, sós vizet Vízszintingadozása nagy, a tófenék egy része alacsony vizel szárazra kerül A deli részén alig van víztükör, hatalmas nádasként jelenik meg Táplálói: Wulka és a Rákos-patak

    8. Rábaköz Keleten és Délen a Rába Nyugaton a Répce és a Rábca fogja körül A Rába és a Repce hordalékkúpja A Kemenesháttól a mindel-riss süllyedéssel különült el homokdunék, nedves laposok, régi holtágak. rossz lefolyású terület. Déli részen a felszín közelében vannak a Répce és Rába kavicsos lerakodásai. A felszínen homokos, agyagos öntésiszap

    9. Marcal-medence A Marcal-medence hidrogeográfiai tengelyét a Marcal-völgy képezi Kelten a Bakony felol lefutó kis patakok (Torna, Gerence, sokorói Bakony-ér) hordalékkúpjai nyúlnak be a medence területére (Pápa-Devecseri-sik), amelynek magasabb részeibe még eróziós völgyek vágódtak, alacsonyabb területei belesimulnak a medence felszínébe Ebbol emelkednek ki a kb. 150 m-nyi posztvulkáni (foleg jégkori) lepusztulást tanúsító bazaltsapkás tanúhegyek: Somló-hegy, Sághegy, Kis-Somlyó. Alkálibazalt-vulkanizmus 5 és 3,5 millió évvel ezelotti kitörések során: tufagyuruk, bazalt lávatavak, kúpok épültek fel. Tanúheggyé válás, csekély mértéku lepusztulás foként a jégkorban, lejtos tömegmozgásokkal A Kemenesalja a Kemeneshát hordalékkúpjának eróziósán letarolt lejtoje, amelyet 10-20 m vastag homokos-löszös-iszapos réteg fedi be.

    11. Komárom-Esztergomi-síkság Gyor-Tatai-teraszvidék Esztergomi Duna-völgy Igmánd-Kisbéri medence Gyor-Tatai-teraszvidék Legfobb jellegzetességei a teraszok Déli határán a IV. terasz szigethegyei sorakoznak (a Duna idosebb hordalékkúpja) Elottük a Duna újabb teraszokat képezett 6-8 km szélességben Tatánál a teraszvidék bekanyarodik az Által-ér völgyébe Vértesszolosnél a teraszra édesvízi mészko rakódott le.

    12. Esztergomi Duna-völgy A Gerecsérol lépcsozetesen leereszkedo teraszok alakítják ki táji arculatát A magasabb teraszokat a patakok felszabdalták, az alacsonyabbak szélesebbek és jobban felismerhetok. Tetejükre 10-20 m vastag lösz, a magasabbakra édesvízi mészko is rakódott.

    13. Igmánd-Kisbéri-medence A teraszvidék szigethegyeitol Délre A tájképi elemek már keverednek a Bársonyos hegylábfelszínével Nagyobbik É-i része hullámos felszínu löszös medencesíkság D-i pereme lösszel fedett hordalékkúp-síkság Az ártéri síkságokat a lapos völgytalpak helyettesítik

    14. Mivel ez hazánk egyik legnyugatibb tája, jelentos az Atlanti óceán hatása: gyakoribb a borultság, kisebb a hoingás, és egyenletesebb a csapadék eloszlása. Nyugati peremén található a Dévényi kapu – a Kárpát-medence nyugati bejárata – emiatt hazánk egyik legszelesebb tája. Jelentos széleromuvek találhatok a területen.

More Related