Laudan: A tudomány áltudománya

Laudan: A tudomány áltudománya „Ha a valóság nem követi az elméletet nem biztos, hogy a valósággal van baj” (Sarló Csaba)

Pár szó a „Tudományról” • A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük. A tudomány eredménye egyetemes érvényű. (Wikipédia) • A természet a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett igazolható ismeretek rendszere. (Magyar Értelmező Kéziszótár) • Tudomány (a latin scientia szóból származik, jelentése „tudás") a legtágabb értelemben valamilyen rendszerezett tudás-alap vagy preszkriptív (előíró, elfogadott) alkalmazás ami képes eredményesen előre jelezni különféle kimeneteket. Ebben az értelemben a tudomány említhet egy nagyon képzett technikát vagy a gyakorlatot • Olyan adathalmaz(ok), amely a multimilliomosok és multimilliárdosok érdekeit szolgálja

Az erős program • David Bloor: Knowledge and Social Imagery c. könyvében kidolgozta ki : • A szociológusok „haboznak a tudományt alapos szociológiai vizsgálat tárgyává tenni, Okok: • Elszántság, akarat hiánya; • A szociológusok nincsenek birtokában megfelelő érveknek álláspontjuk megvédésére.(Vagy rosszak az érveik) • Bloor: A tudásszociológus a vélekedések megoszlására, az ezt befolyásoló tényezőkre összpontosít (pl. milyen folyamatok kísérik születését és fennmaradását; hogyan szerveződik különböző tudományágakba vagy területekbe)”, és „az a célja, hogy elméleteket dolgozzon ki ezeknek a szabályszerűségeknek a magyarázatára”.  Mikéntje az erős program

Az erős program kritériumai • 1. Okságinak kell lennie, vagyis azokkal a feltételekkel foglalkoznia, amelyek a vélekedés- vagy tudásállapotokat előidézik. Természetesen a társadalmi tényezőkön kívül másféle okok is közrejátszanak a vélekedések előidézésében. • 2. Pártatlannak kell lennie igazság és hamisság, racionalitás és irracionalitás, siker és kudarc kérdéseiben. E dichotómiák mindkét oldala magyarázatot igényel. • 3. Szimmetrikusnak kell lennie a magyarázat módjában. Ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznia, mondjuk, az igaz és a hamis vélekedéseket. • 4. Reflexívnek kell lennie. A magyarázó sémáknak elvben alkalmazhatónak kell lenniük magára a szociológiára is. Akárcsak a szimmetrikusság kívánalma, ez a követelmény is a magyarázatok általánosságát szolgálja. A kívánalom meglehetõsen nyilvánvaló, hiszen egyébként a szociológia saját elméleteinek egyértelmû cáfolata lenne.

Ezeket a téziseket az igazolja, hogy a vizsgálódásnak azokat az elveit képviselik, amelyek mellett minden igazi tudós – akár a társadalom-, akár a természettudományok köréből – el van kötelezve • Bizonyos erkölcsi semlegességet mondhat magáénak, jelesül ugyanazt, amit már megtanultunk a többi tudománnyal összekapcsolni • (2)-(3) feladása a tudomány elárulása lenne • Ha a 4 pont nem lenne alkalmazható teljes mértékben a tudományos tudásra, az azt jelentené, hogy a tudomány saját magát nem ismerhetné meg tudományosan • Stratégia: "Járj el úgy, ahogy a többi tudományban teszik, és minden rendben lesz.” (Bloor) • Nem tudomány, ami megsérti (1) – (4) pontokat • Laudan: Van-e valami alapunk azt hinni, hogy az uralkodó tudományos gyakorlat igazolja a négy tézist? Tudományok követik – e a 4 pontot? • Hogyan állíthat ilyet Bloor? Bloor nemcsak azt gondolja, hogy van effajta megkülönböztetés, hanem azt is, hogy õ már birtokába jutott • tudományszociológia "tudományos"-e ?

Az okság tézise • Tudományos tudás nem oksági. Pl.: kvantummechanika, kl. Kinematika • Metafizika vagy a teológia oksági • Osztja Bloor nézetét, de hogy ha sikerrel járunk, az éppúgy nem garantálja vállalkozásunk "tudományos" jellegét, mint ahogy esetleges kudarcunktól sem válnánk tudománytalanná • Ártalmatlan; de egyáltalán semmi köze sincs a szociológia tudományosságához • Ha el is fogadjuk, hogy a vélekedések okságilag jönnek létre, azt nem kell elfogadni, hogy ezek az okok kivétel nélkül vagy akár általában szociológiai jellegűek.

Pártatlanság tézise Reflexivitás tézise • Ismert tudományok közül egyikben sem fordul elő • Felesleges, ui.: Redundáns • Redundáns, ui.: 1  4 Bloor adósunk maradt tudományosságuk bizonyításával

Szimmetria tézise • Ellentétes a természettudományok legjobban megalapozott irányadó eseteivel • 1) ugyanazokra az oksági mechanizmusokra kell hivatkoznunk a vélekedések minden esetének magyarázatakor, legyenek azok igazak vagy hamisak, racionálisak vagy irracionálisak, sikeresek vagy sikertelenek (El. din., Optika, Mech. más – más okok) • Új jelenség – új modell • A szimmetria tézise akkor tarthatna igényt tudományos státuszra, ha már meg lenne alapozva, hogy a vélekedések képzõdése okságilag egynemű  a szimmetria-tézis valójában egy empirikus kérdést dönt el a priori eszközökkel

További problémák • Ha nem tudjuk megmondani, hogy milyen kognitív vonások különböztetik meg a tudományokat minden mástól, akkor hogyan kísérelhetnénk meg követni őket? • Ha tudnánk is, hogy mitől "tudományos" a tudomány, minek alapján tekintenénk módszereinek jogosultságát "teljesen magától értetődőnek"? • A tudomány nem szent • Bloor maga is elismeri, hogy "munkájával kapcsolatban jogos a szcientizmus* vádja • Bloor kudarcot vall, az egész vállalkozás a kocsit látszik a ló elé fogni. Ha igazán empirikus módszerekkel kell a tudományos tudást megközelítenünk, akkor jobban tesszük, ha nyitva hagyjuk a kérdést, hogy pontosan mi jellemzi a tudományos tudást – mindaddig, amíg a megfelelő adatok rendelkezésre nem állnak • Ha Bloor már most tudja, hogy milyen módszertani eljárások és szabályozó elvek jellemzik a "tudományt", akkor voltaképpen mi a keresés célja? *Az a hit, mely szerint a tudományos metodológia a legjobb módszer az igazság megismeréséhez. Mint a racionalizmus kiterjesztése, a szcientizmus elutasítja az isteni kijelentést.

Az igaz, a racionális és a sikeres • 1 pont rendben van és 1 2,4 • Ellentmondás, ha 1:igaz, 2 v 3: hamis • Szimmetria tézise: • egymagában is elegendő ahhoz, hogy az erős programot a banalitás vádjától • Biztosítsa, hogy Bloor megközelítése jó adag ellenállásba ütközzön • A relativizmus vagy a szimmetria ellen felhozott érvek között számos transzcendentális ("y előfeltétele x lehetőségének..." formájú) akad • A Szimmetria pontosítása: • I) episztemikus szimmetria: az igaz és hamis vélekedéseket ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznunk. • II) racionális szimmetria: a racionális és irracionális vélekedéseket ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznunk. • III) pragmatikus szimmetria: a sikeres és sikertelen vélekedéseket ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznunk.

Az ugyanolyan típusú ok fogalma • Ha igaz és hamis, racionális és irracionális vélekedéseket "ugyanolyan típusú okokkal" magyarázzuk, akkor – legalábbis informálisan – szükségünk van az oksági típusok valamilyen taxonómiájára*. Amíg nem tudjuk, hogyan is kell osztályozni az okokat, nemigen tehetünk eleget annak az utasításnak, hogy ugyanolyan fajta okokat használjunk, mondjuk az igaz és hamis hiteknél. • Példa: Ugyanolyan fajta oknak számít-e, ha az alanynak a vélekedéssel kapcsolatos indokaira (reasons) hivatkozunk, mintha ezt a vélekedést az alany társadalmi-gazdasági helyzetének terminusaiban magyaráznánk? • Válasz(1): Igen – Igen  Akkor a szimmetria-tézis ártalmatlan és nemigen vitatható • Válasz(2): Nem – Nem Akkor látszólag az okok négy különböző fajtájával van dolgunk, és ezek szerint a szimmetria-elvnek az a következménye, hogy minden vélekedést ugyanazzal (vagy ugyanazzal a kombinációval) kell magyaráznunk • Következmény: "Minden vélekedést ugyanúgy kell megmagyarázni, tekintet nélkül arra, hogy hogyan értékeljük őket.” • *Rendszertan

Episztemikus szimmetria • Igazságérzet irreleváns • Tudományos elméletről amit biztosan tudunk, hogy hamis  Közelítőleg sem igaz • Egy elmélet igazságának tudása radikálisan transzcendens  a szimmetria-tézis episztemikus változata ugyanis soha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy először felosszuk az elméleteket igazakra és hamisakra, azután nekilássunk a bennük szereplő vélekedéseket igazságértéküktől függően különbözőképpen magyarázni.

Racionális szimmetria • (1): Racionálisnak lenni annyit tesz, mint a hitek fokozatait a valószínűségszámítás elvei szerint rendezni. • (2): Az racionális, aki a logikai következtetés legitim módjaira alapozza vélekedéseit • (3): A racionalitás nem más, mint olyan vélekedések elfogadása, amelyek hozzájárulnak kognitív céljaink megvalósításához • Probléma: "racionális" deskriptív* és normatív fogalomként is működik • Ha meg tudjuk mutatni, hogy van legalábbis egy olyan értelme a racionalitásnak, amely okságilag releváns a vélekedések magyarázatában, akkor azt is megmutattuk, hogy a racionális szimmetria tézise – amely azt állítja, hogy egy vélekedés értékelése soha nem releváns magyarázatában – nem állja meg a helyét. *leíró

Racionalitás oksági elmélete: A racionális cselekvő rendelkezik különféle célokkal és a világról alkotott különféle előzetes vélekedésekkel • Mérlegeli, hogy céljai és előzetes vélekedései milyen cselekvéshez vezetnek • Cselekvőnek képesnek kell lennie arra, hogy céljaira és háttértudására hivatkozva indokokat hozzon fel amellett, hogy inkább ezt a vélekedést, semmint a tagadását fogadja el • Ellentéten nyugszik: Vélekedések : Refelexió eredményei vagy nem. Azt állítja, hogy a racionális vélekedések létrehozásában speciális mechanizmusok játszanak szerepet (többek között különféle következtetési mechanizmusok), amelyek az indokolatlan vélekedések létrehozásánál hiányoznak. • Megoldás: A racionális és irracionális vélekedések különbözőképpen keletkeznek, ezért magyarázni is különböző mechanizmusokkal kell őket

További problémák • cselekvő által felhozott indokok nem mindig vélekedéseinek "valódi" indokai vagy okai • néha tudatosan elrejtik cselekvésüknek indokait • "hamis tudat” • A mentális folyamatokról szóló introspektív* beszámolók gyakran megbízhatatlanok • Példa: Föld gömbölyű, A repülés veszélyes • Következmény A racionális és irracionális vélekedéseket nem kell különbözőképpen magyarázni az érvelési, indokolási folyamatok nem rendelkeznek oksági erővel a vélekedések keletkezésében. • Laudan szerint Bloort „Lakatos munkáinak alapos olvasása” vezette a fenti kikötés elfogadására. Lakatosnál ugyanis a racionalitás okságilag irreleváns; adva van a tudományos érvelés egy normativ elmélete és a cselekvő racionalitását úgy ítéljük meg, hogy ez alapján hogyan indokolnánk mi, ahelyett hogy az ő saját indokait vizsgálnánk (Gulyás Márton) *Befelé néző, saját lelkébe tekintő, a belsőt elemző.

A "társadalmi" és a "racionális" kapcsolata • a „racionális szociológia”: azzal foglalkozna, hogy bizonyos kultúrában miért számítanak bizonyos dolgok jó indokoknak • Racionalitás miért fejlődik? (Társadalmi okai?) • El kellene ismerni, hogy racionális és irracionális vélekedések rendelkezhetnek különböző eredettel, és ebből kellene kifejleszteni a racionális vélekedések kialakulásának szociológiai modelljeit • Javaslat: Nem kell feltétlenül elfogadni a racionális szimmetria tézisét ahhoz, hogy megmaradjon annak lehetősége, hogy a racionális vélekedések társadalmi eredetűek. El kellene ismerni, hogy racionális és irracionális vélekedések rendelkezhetnek különböző eredettel, és ebből kellene kifejleszteni a racionális vélekedések kialakulásának szociológiai modelljeit • Bloor célja?: "racionálisnak" a "társadalmi" alá való rendelése

Bloor céljainak(?) problémái • Itt találhatóak meg a fenntartások okai • az indokolt és indokolatlan vélekedések két igen különböző doxasztikus állapotot képviselnek, és ezek a különbségek a két típusú vélekedés különböző oksági előtörténetének köszönhetőek • A racionális és irracionális vélekedések akár radikálisan különböző mechanizmusokon keresztül is létrejöhetnének, a szociológia magyarázati körét akkor sem kellene megnyirbálnunk  Nem ezen múlik a szociológia racionalizálása • Probléma akkor van, ha valaki egyetért Lakatossal abban, hogy a racionális lényegét tekintve nem-társadalmi.

Példa • A racionális társadalom tagjai csak azután fogadnak el egy vélekedést, miután gondosan megvizsgálták, és a cselekvők kiváltképpen tudatos oksági kölcsönhatásba bocsátkoztak a világ releváns darabjaival. Nagyrészt ezek a kölcsönhatások lesznek a racionális cselekvő vélekedésének az "okai • Ezzel szemben a feltételezett "feyerabendiánus" közösség tagjai azért fogadnak el vélekedéseket, mert úgy tartja kedvük, vagy mert abszurdnak látszanak, vagy ami talán a legvalószínűbb, anélkül, hogy fogalmuk lenne arról, hogy miért hiszik azt, amit hisznek • a két társadalom igencsak eltérő kognitív stratégiákat követ, és így a vélekedések kialakításában igencsak eltérő mechanizmusok intézményesülnek, bárkinek, aki a két kultúrában a vélekedéseket tanulmányozza, igencsak eltérő oksági mechanizmusok működéséről kell beszámolnia • E fiktív példa azonban azt szemlélteti, hogy mind a racionális, mind az irracionális vélekedéseknek lehetnek társadalmi összetevői, még akkor is, amikor a racionális és irracionális vélekedéseket létrehozó oksági mechanizmusok nagyon eltérnek

A tudás valamennyi formájának szociologizálását célzó programnak szabad elköteleznie magát a szimmetria tézise mellett • A vélekedések keletkezése okságilag egynemű-e, empirikus kérdés, amelyet nem dönthetünk el a vizsgálat megkezdése előtt • Elképzelhető a racionális vélekedéseknek egy olyan szociologikus megközelítése, amely nem alapul a racionális és irracionális vélekedések teljes oksági egyneműségén

Laudan álláspontja: • „Álláspontom talán ellentmondásosnak tűnhet: az episztemikus szimmetria tézisét elfogadom, a racionális szimmetria tézisét viszont mint teljesen a priori és elsietett igényt elutasítom.”

Bloor: Pragmatikus racionalitás • Bloor álláspontja: egy vélekedés pragmatikus sikere vagy kudarca fenntartásának szempontjából okságilag irreleváns annak, hogy egy tudományos elmélet jól működik-e az előrejelzés és magyarázat területén, semmi hatása nincs a sorsáról adott magyarázatunkra nézve • Példák: • vannak olyan társadalmi és intellektuális mechanizmusok, amelyek még igen sikertelen elméleteket is képesek életben tartani • néhány sikeres elméletnek igen csak sok időbe telik, míg követőkre talál • a legtöbb elmélet, amelyben a tudósok hosszú időn keresztül hisznek, sikeres a "jelenség megőrzésében". Pl.: Newtoni mechanika

A "szociológiai fordulat" állítólagos elsőbbsége • A „részleges leírás hibája”: tipikus formája ez: "a tudomány társadalmi tevékenység, ezért a legjobban szociológiai terminusokban érthető és magyarázható meg. • A tudomány társadalmi jelenség, így (ahhoz, hogy megértsük), a tudásszociológushoz kell fordulnunk. • A tudósokat a társadalom képzi, nyilvánvalóan nem bizonyítja, hogy a tudomány minden vagy legnagyobb része a szociológia eszközeivel érthető meg legjobban, DE! (sokoldalú a tudomány): • A tudomány pszichológiai jelenség (tekintetbe véve mondjuk a kogníció és észlelés szerepét), és ezért főként a pszichológusoknak kellene tanulmányozniuk … • Egy predikátum igaz egy alanyról nem következik, hogy az alanyról való tudásunk teljes egészében kimerül az adott leírás alatti tanulmányozásban --- • Bloor: „Ha a szociológia nem lenne alkalmazható teljes mértékben a tudományos tudásra, az azt jelentené, hogy a tudomány saját magát nem ismerhetné meg tudományosan

. Amellett érvelni, hogy mivel a tudomány társas tevékenység, ezért a szociológiát kell elsődleges vizsgálati eszközének tekintenünk olyan, mintha amellett érvelnénk, hogy mivel a szifilisz társas betegség, kizárólag, vagy elsősorban a szociológusok rendelkezhetnek tudományos ismeretekkel a szifiliszről.

Végezetül: Az elméletek aluldetermináltsága • (def.)Valamennyi elméleti vélekedésnek kell, hogy társadalmi okai legyenek • az egyes elméletek nem kapnak "kizárólagos támogatást" a bizonyítékoktól • A releváns bizonyítékon kívül látszólag kell még „valami” (egyes tudományos közösségekben működő társadalmilag definiált konvenciókban keresendő. ) • Az elméletek aluldetermináltsága vajon nyújt-e valamiféle a priori garanciát arra, hogy minden elméletválasztásnak van társadalmi összetevője, vagyis hogy ezek társadalmi körülmények és konvenciók eredményei?

A tudósok egy bizonyos közösségben tanulnak és szocializálódnak, és publikációikat a többi tudóshoz intézik. Ez azonban nem vonja maga után Bloor nézetét, hogy tudniillik az elméletek tartalma társadalmilag meghatározott. Ez utóbbit megalapozandó azt kellene megmutatni, hogy azok az eszközök, amelyeket a tudósok az aluldetermináltság kiküszöbölésére használnak, mindig társadalmi jellegűek • . Például az egyik elterjedt tudományos stratégia szerint két aluldeterminált elmélet közül azt érdemes választani, amelyik "egyszerűbb", ahol az egyszerűséget az elmélet által posztulált entitásfajták számán mérjük • Az absztrakció szintjén az elméletválasztás valóban aluldeterminált; ha egy olyan tudóst képzelünk el, aki birtokába juthat a világról alkotott minden logikailag lehetséges elméletnek, akkor ezeknek az elméleteknek egy részhalmaza valóban empirikusan megkülönböztethetetlen lesz • Példák: • 1830: A fény részecske vagy hullám • 1790: elektromosság egyfolyadék- vagy kétfolyadék-elmélete, stb.

Nem probléma, ha: . Elméletek esetében a tudományos közösségnek rendelkezésére álltak olyan ellenőrzési módok, amelyek megmutatták, hogy ezeknek az elméletpároknak az egyik tagja empirikusan jobban alátámasztott volt, mint akkor létező riválisa. • Probléma, ha: elérhető elméleteket e bizonyítékok egyformán támasztják alá

Laudan: A tudomány áltudománya