Tudom ányos magyarázat

1. Tudományos magyarázat

2. Menet • Példák • A Deduktív Nomologikus magyarázat A magyarázat logikai szerkezete, Adekvátsági kritériumok, Magyarázat és előrejelzés Természeti törvény • Az Induktív Statisztikus magyarázat • A Statisztikus Relavancia magyarázat

3. Higanyos hőmérő Forró folyadékba mártott higanyos hőmérő higanyszála először leesik, és csak egy kis idő elteltével kúszik föl. Miért? Válasz (magyarázat): először az üveg melegszik üveg rossz hővezető üveg meleg – higany hideg egy kis ideig üveg kitágul higanyszál leesik amíg föl nem melegszik

4. Sör (cola) Mélyhűtőbe tett és ott felejtett sörösüveg/doboz (cola) eltörik/kipukkad Miért? Magyarázat: A víz térfogata megnő, ha megfagy a térfogatnövekedéssel megnő az üvegben/dobozban a nyomás A nyomásnövekedést az üveg/doboz nem bírja elviselni és eltörik/kipukkad

5. Piruettező Kezdetben lassan forgó piruettező forgása folgyorsul, ha karjait behúzza Miért? Magyarázat: A piruettező olyan mechanikai rendszer melynek impulzusmomentuma M megmarad (közelítés) M=To T=tehetetlenségi nyomaték, o=szögsebesség Ha a piruettező behúzza a karját, tehetetlenségi nyomatéka lecsökken, ezért szögsebességének meg kell nőnie

6. Lufi a He a

7. Lufi a repülőn Ezt várjuk: a

8. Lufi a repülőn Ezt tapasztaljuk: a Miért?

9. Lufi magyarázat g Állunk egy liftben a Földön Kérdés: Hogyan tudjuk eldönteni, hogy melyik az eset, ha az ablaktalan liftben vagyunk ? Nem tudjuk ! Ekvivalencia elve Einstein Nincs Föld alattunk, de g gyorsulással húzzák a liftet Föld

10. Lufi magyarázatfolytatás g Állunk egy liftben a Földön Ekvivalencia elve OK, értjük A lufi a gyorsulás irányába mozdul el Nincs Föld alattunk, de g gyorsulással húzzák a liftet Föld

11. A lufi a repülőn szintén a gyorsulás irányába mozdul el OK, értjük megmagyaráztuk a

12. A példabeli magyarázatok közös vonásai • Egy miért kérdésre keressük a választ • A válasz bizonyos föltételek • és bizonyos törvények megnevezése • melyekből a jelenség logikailag következik

13. Nem minden miért kérdés magyarázat igénylő kérdés: pl. • Mért él a pór? – A gúlához követ Hord az erősnek, s állítván utódot Jármába, meghal. – Milljók egy miatt. • Ó Romeo, mért vagy te Romeo? Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el, s ha nem teszed meg, esküdj édesemmé És nem leszek Capulet én se többé

14. A deduktív nomologikus (D-N) magyarázat • Magyarázandó (explanandum) – állítás • Magyarázók (explanans) -- állítások: törvényi ill. előfeltételeket kimondó • Magyarázat: az explanandum egy olyan logikailag érvényes következtetés (dedukció) konklúziója melynek premisszái a magyarázók

15. A deduktív nomológikus magyarázat sémája: dedukció F1,F2,... Fk Előfeltételek T1,T2,...Tn Törvények explanans explanandum E Magyarázandó

16. A magyarázat elfogadhatóságának feltételei • A magyarázandó a magyarázók logikai következménye (érvényes dedukció) • A magyarázók törvényi kijelentéseket nem-redundáns módon tartalmaznak • A magyarázóknak empírikus tartalommal kell rendelkezni • A magyarázóknak igaz mondatoknak kell lenniük

17. Magyarázat-predikció szimmetria tézis • Ha valamit deduktív-nomologikus magyarázattal magyarázni lehet, akkor előrejelezni is lehet(ett volna) • Az előrejelzés lehetősége adja a D-N magyarázat értékét és erejét

18. Kitérő: milyen állítások a természeti törvényeket kimondó állítások ? • Univerzálisak, de • nem minden univerzális állítás fejez ki természeti törvényt pl. A hűtőszekrényben a t pillanatban minden alma sárga de A hűtőszekrényben lévő minden jégkocka hőmérséklete tíz fok alatti törvényinek tűnik

19. Ha ez az alma a t időben a hűtőben lenne, sárga lenne Ha ez a jégkocka a hűtőben lenne, + tiz fok alatti hőmérsékletű lenne Különbségek kontrafaktuálisok nem igaz igaz

20. Nem lehetséges nem-sárga alma ebben a hűtőben Nem lehet tíz foknál magasabb hőmérsékletű jég a hűtőben Különbségek Modális állítások nem igazigaz

21. Nem lehetséges nem-sárga alma ebben a hűtőben Nincs olyan törvény ambiből következik Nem lehet tíz foknál magasabb hőmérsékletű jég a hűtőben Következik a A víz nulla fokon fagy (1 at nyomáson) törvényből Különbségek

22. Ellenpéldák a D-N magyarázatra • A D-N kritériumok nem elégséges feltételek Zászlórúd és árnyéka ok magyaráz okozatot, nem fordítva Napfogyatkozás magyarázó megelőzi időben a magyarázandót Férfi anti-baby tablettát szed irrelevancia Barométer esése és vihar közös ok magyarázza mindkettőt

23. Induktív-statisztikus magyarázat Magyarázandó: X influenzás Magyarázat: (1) Ha valaki influenzások társaságában tölt el t időt, akkor r (nagy) valószínűséggel influenzás lesz (2) X influenzások társaságában töltött t időt r X influenzás Eltérés a D-N magyarázattól: a konklúzió nem szükségszerű logikailag

24. Ha valaki influenzások társaságában tölt el t időt, akkor r (nagy) valószínűséggel influenzás lesz X influenzások társaságában töltött t időt X influenzás Ha valaki influenza védőoltást kap, akkor r (nagy) valószínűséggel nem lesz influenzás X influenza védőoltást kapott X nem influenzás Az I-S magyarázat nem-egyértelműsége Probléma: X egyszerre kielégítheti a két induktív következtetés feltételeit A két konklúzió pedig ellentmond

25. Statisztikus Relavancia magyarázat Példa: Magyarázandó: X gyorsan kiheverte a nátháját Magyarázat: Nagy adag C vitamin szedése gyorsítja a nátha múlását X nagy adag C vitamint szedett X náthája gyorsan elmúlt Csak akkor elfogadható, ha a C vitamin szedés statisztikailag releváns p(nátha múlás sebessége|C vit.)>p(nátha múlás sebessége|nem C vit.) Korrelációk: p(A&C)>p(A)p(C) P(A|nem C)<p(A)p(nem C)

26. Probléma: Statisztikus korrelációk jelenlétéből általában nem következik oksági viszony a korrelált események között Mikor következik? Mély és nehéz kérdés mert Probléma: a korrelációnak lehet egy harmadik tényező (közös ok) az oka (ld. barométer esés – vihar = > korreláció légnyomás változás = közös ok)

27. Magyarázat típusok(Hempel-Oppenheim, 1948)

28. Történeti megjegyzés • A magyarázat szisztematikus elemzését Hempel és Oppenheim adták: Hempel-Oppenheim: Studies in the logic of explanation Philosophy of Science, vol. 15 (1948) 135-175 D-N Hempel: Deductive-nomological vs. statistical explanation Minnesota Studies in the Philosphy of Science vol. 3., H. Feigl, G. Maxwell (eds.) (1962) I-S

29. Carl G. Hempel (1905-1997)