100 likes | 471 Views
A viz világnapja. Készítette: Chira Barbara, 9.F. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.
E N D
A viz világnapja Készítette: Chira Barbara,9.F.
A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. • A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával. • Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. • A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.
Vizinövények • Tócsagaz (Ceratophyllum demersum) • Víz alatti bokros-bozontos növekedésû, gyökértelen, olajzöld, majdnem fekete levélszínu vízinövény. Ágai 2-4 méter hosszúak. Az apró hím és noivarú virágai külön, de ugyanazon a növényen jelennek meg. A hím ivarú virágok párosával, a noivarúak magányosan helyezkednek el.
Vízi menta (Mentha aquatica) • Kedvelt mocsári növény. Lápkerti és sekélyvízi zónában érzi magát igazán jól. Sűrűn elágazó, bokrosodó 40- 50 centiméterre megnövõ sötétzöld leveleivel és erősen illatos lilavirágával díszít. Nyáron virágzik.
Tavirózsa változatok (Nymphaea variety) • A legkedveltebb vízinövényeink egyike tavaink legfontosabb éke. Rendkívül gazdag, fajta és színválasztékban termesztik ezeket a pompás virágaikkal díszítő növényeket. A tavirózsa gyökere a tó alján kapaszkodik az iszapban, leveleit és virágját azonban a tó felszínére nyújtja. A mélyvízi zónában érzik jól magukat, de léteznek törpe fajták is amelyek elviselik a 30- 40 cm-es mélységet is. Kertészetünkben a piros, a rózsaszín, a sárga, és a fehér különböző változataiban kapható.
Viziállatok • Rák • Az Ostracoda elnevezést Latreille használta először 1806-ban, ide sorolva a mai értelemben vett kagylósrákokat és ágascsápú rákokat(Cladocera). Először Strauss (1821) választotta szét a két csoportot és a kagylósrákokat az Ostrapoda rendbe sorolta. Nevezéktani szabályok szerint a Ostrapoda név elsőbbséget élvez, de mégis világszerte az Ostracoda név terjedt el. Klasszikus állattani tankönyvekben a kagylósrákok (Ostracoda) taxonómiai rangja rendszerint a rend, de a modernebb taxonómiai munkákban inkább alosztály vagy osztály rangot viselnek.
Delfin • A delfinek ősidők óta barátkoznak az emberrel.Nemegyszer mentettek ki már fulladókat.Az is megesett, hogy az úszókat megvédték a cápáktól.Gyerekeket lovagoltattak a hátukon a vízben.Jaok Pelorus névre hallgató delfin pedig teljes két évtizedig"dolgozott" mint révkalauz. • A delfinek, nagyon okos állatok.Sokkal könnyebben idomíthatók, mint a kutyák.A kutatók behatóan tanulmányozták a delfinek nyelvét.Igen! A delfinek ugyanis nagyon "beszédesek".Csipegő, fütyülő, vinnyogó, cirpelő hangokkal adnak jelet egymásnak. • Azt egy másik tikot is felfedhetne . Hogy , hogyan tud olyan gyorsan úszni. Sok hal irigyli ölket ezért . Az ember is . A delfin negyven sőt hatvan kilométer is megtud tenniegy óra alatt . És közben egy csöppet sem fárad el.
Halak • Halak alatt a mindennapi szóhasználatban általában csak a csontos halakat értik, tudományos értelemben véve azonban mindazokat a nem négylábú, vízi gerinces állatokat így nevezik, amelyek nem kétéltűek, hüllők, madarak vagy emlősök. Szócikkünkben az utóbbi tudományos jelentést követjük. • A halak fogalma nem egységes rendszertani kategória (parafiletikusak), mivel nincs olyan közös levezetett (apomorf) jellemzőjük, amely valamennyiükre érvényes volna és semmilyen más gerinces állatra nem volna érvényes. Közös tulajdonságaik a „nem négylábú” jellegükből következik, ami viszont ősi tulajdonság, így csupán ebben az ősi tulajdonságban való megegyezés (szünpleziomorfia) jellemzi őket. A világon mintegy 30 000 fajuk ismert.
Kék Bolygó • A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. Átmérő, tömeg és sűrűség tekintetében a Föld a Föld-típusú bolygókat tekintve a legnagyobb. • Több millió faj, köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen bolygója, melyről ismert, hogy életet hordoz. A bolygó 4,54 milliárd éve alakult ki, és felszínén egy milliárd év alatt az élet is megjelent. Azóta a bioszféra jelentősen megváltoztatta az atmoszférát, és más, abiotikus összetevőit, s így nyílt lehetőség az aerób organizmusok osztódásos szaporodására, s létrejött az ózonréteg mely a földi mágneses mezővel közösen megakadályozta az ártalmas kisugárzásokat, s így jöhetett létre élet a felszínen.[A Föld fizikai összetétele, földtörténete és pályája lehetővé tette, hogy az élet napjainkig is fennmaradt. A világon létrejövő körülmények a várakozások szerint még mintegy 1,5 milliárd évig támogatják az élet jelenlétét, de ezt követően a Nap egyre erősödő fényerőssége el fogja tüntetni a bioszférát.