1 / 10

A viz világnapja

A viz világnapja. Készítette: Chira Barbara, 9.F. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.

peers
Download Presentation

A viz világnapja

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A viz világnapja Készítette: Chira Barbara,9.F.

  2. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. • A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával. • Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. • A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.

  3. Vizinövények • Tócsagaz (Ceratophyllum demersum) • Víz alatti bokros-bozontos növekedésû, gyökértelen, olajzöld, majdnem fekete levélszínu vízinövény. Ágai 2-4 méter hosszúak. Az apró hím és noivarú virágai külön, de ugyanazon a növényen jelennek meg. A hím ivarú virágok párosával, a noivarúak magányosan helyezkednek el.

  4. Vízi menta (Mentha aquatica) • Kedvelt mocsári növény. Lápkerti és sekélyvízi zónában érzi magát igazán jól. Sűrűn elágazó, bokrosodó 40- 50 centiméterre megnövõ sötétzöld leveleivel és erősen illatos lilavirágával díszít. Nyáron virágzik.

  5. Tavirózsa változatok  (Nymphaea variety) • A legkedveltebb vízinövényeink egyike tavaink legfontosabb éke. Rendkívül gazdag, fajta és színválasztékban termesztik ezeket a pompás virágaikkal díszítő növényeket. A tavirózsa gyökere a tó alján kapaszkodik az iszapban, leveleit és virágját azonban a tó felszínére nyújtja. A mélyvízi zónában érzik jól magukat, de léteznek törpe fajták is amelyek elviselik a 30- 40 cm-es mélységet is. Kertészetünkben a piros, a rózsaszín, a sárga, és a fehér különböző változataiban kapható.

  6. Viziállatok • Rák • Az Ostracoda elnevezést Latreille használta először 1806-ban, ide sorolva a mai értelemben vett kagylósrákokat és ágascsápú rákokat(Cladocera). Először Strauss (1821) választotta szét a két csoportot és a kagylósrákokat az Ostrapoda rendbe sorolta. Nevezéktani szabályok szerint a Ostrapoda név elsőbbséget élvez, de mégis világszerte az Ostracoda név terjedt el. Klasszikus állattani tankönyvekben a kagylósrákok (Ostracoda) taxonómiai rangja rendszerint a rend, de a modernebb taxonómiai munkákban inkább alosztály vagy osztály rangot viselnek.

  7. Delfin • A delfinek ősidők óta barátkoznak az emberrel.Nemegyszer mentettek ki már fulladókat.Az is megesett, hogy az úszókat megvédték a cápáktól.Gyerekeket lovagoltattak a hátukon a vízben.Jaok Pelorus névre hallgató delfin pedig teljes két évtizedig"dolgozott" mint révkalauz. • A delfinek, nagyon okos állatok.Sokkal könnyebben idomíthatók, mint a kutyák.A kutatók behatóan tanulmányozták a delfinek nyelvét.Igen! A delfinek ugyanis nagyon "beszédesek".Csipegő, fütyülő, vinnyogó, cirpelő hangokkal adnak jelet egymásnak. • Azt  egy másik tikot  is felfedhetne . Hogy ,  hogyan tud olyan  gyorsan úszni. Sok hal irigyli ölket  ezért . Az ember is .  A delfin negyven sőt hatvan kilométer is megtud tenniegy óra alatt . És közben    egy csöppet sem fárad el.

  8. Halak • Halak alatt a mindennapi szóhasználatban általában csak a csontos halakat értik, tudományos értelemben véve azonban mindazokat a nem négylábú, vízi gerinces állatokat így nevezik, amelyek nem kétéltűek, hüllők, madarak vagy emlősök. Szócikkünkben az utóbbi tudományos jelentést követjük. • A halak fogalma nem egységes rendszertani kategória (parafiletikusak), mivel nincs olyan közös levezetett (apomorf) jellemzőjük, amely valamennyiükre érvényes volna és semmilyen más gerinces állatra nem volna érvényes. Közös tulajdonságaik a „nem négylábú” jellegükből következik, ami viszont ősi tulajdonság, így csupán ebben az ősi tulajdonságban való megegyezés (szünpleziomorfia) jellemzi őket. A világon mintegy 30 000 fajuk ismert.

  9. Kék Bolygó • A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. Átmérő, tömeg és sűrűség tekintetében a Föld a Föld-típusú bolygókat tekintve a legnagyobb. • Több millió faj, köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen bolygója, melyről ismert, hogy életet hordoz. A bolygó 4,54 milliárd éve alakult ki, és felszínén egy milliárd év alatt az élet is megjelent. Azóta a bioszféra jelentősen megváltoztatta az atmoszférát, és más, abiotikus összetevőit, s így nyílt lehetőség az aerób organizmusok osztódásos szaporodására, s létrejött az ózonréteg mely a földi mágneses mezővel közösen megakadályozta az ártalmas kisugárzásokat, s így jöhetett létre élet a felszínen.[A Föld fizikai összetétele, földtörténete és pályája lehetővé tette, hogy az élet napjainkig is fennmaradt. A világon létrejövő körülmények a várakozások szerint még mintegy 1,5 milliárd évig támogatják az élet jelenlétét, de ezt követően a Nap egyre erősödő fényerőssége el fogja tüntetni a bioszférát.

More Related