E N D
Szeptember 16. Az Ózonpajzs Világnapja
Montreal 1987. • 1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet, amelyhez azóta több mint 160 ország csatlakozott, köztük Magyarország 1989-ben. Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát.
Mi az ózon? Három atomból álló oxigén- molekula,ami a természetben a levegő kétatomos oxigénjéből keletkezik és könnyen el is bomlik. Keletkezése ultraibolya sugarak (napsugár, kvarclámpa), elektromos szikrák, villámlás, hegesztés és számos kémiai reakció hatására történik. Az ózon egy csekély mennyisége a talaj közelében található, míg 90%-a 15-30 km magasságban a sztratoszféra ózonpajzsát alkotja.
Jó ózon és rossz ózon A sztratoszférában található ózonréteg létfontosságú, a Nap UV sugárzásának legfőbb elnyelője A troposzférában az ózon ártalmas légszennyező, szerepe van a szmog kialakulásában
Ozone can be good or bad. It all depends on where it is. • Ozone is good when it is high up in our atmosphere. It protects us from sunburn. • Ozone is bad when it is near the ground where we can breathe it in.
A magas légköri ózon keletkezése • A sztratoszférában természetes módon a napsugárzás hatására a levegő oxigénjéből fotokémiai reakció során három oxigénatomos ózonmolekula keletkezik. Az ózon nagyobb hullámhosszú fény hatására újra elbomlik és természetes körülmények között az ózon keletkezése és bomlása egyensúlyban van. A légkörben lévő ózon túlnyomó része a 10-50 km közötti magasságokban, a legnagyobb koncentrációban azonban a 15 és 25 km-es magasságok között található. Ezt a réteget nevezzük ózonpajzsnak, ózonrétegnek. Az ózont a légáramlatok a keletkezésétől messze elsodorják, ezért az ózon több-kevesebb mennyiségben mindenütt jelen van.
Az ózonréteg, a Föld napszemüvege • Az ózonpajzs természetes szűrőként fogja fel a Nap által kibocsájtott, az élőlényekre káros ultraibolya sugarak döntő többségét. Az oxigén csak a 0,28 mikronnál rövidebb hullámhosszú UV-sugarakat képes blokkolni, addig az ózon hatékonyan fogja fel a 0,28-0,32 mikron tartományban érkező sugárzást. A légkört elérő 0,4 mikronnál rövidebb hullámhosszú sugárzás 0,95%-át képes elnyelni az ózon. Ez komponensekre bontva a következőket adja: - az UVC sugárzást teljes mértékben,- az UVB intenzitását nagymértékben, - az UVA sugarak intenzitását pedig kisebb mértékben abszorbeálja az ózonréteg.
Az ózon mértékegysége:Dobson Egység. • Jele: DU (Dobson Unit). • Ha azt mondjuk, hogy az ózon-tartalom 300 DU, akkor az azt jelenti, hogy az összes ózon 3 mm vastag réteget képezne a felszínen • Az ózonréteg vastagsága eltérő a sztratoszférában: • trópusokon 250-300 DU az év minden szakában • mérsékelt égövön erős az ingadozás, akár 250-475 feletti érték is lehet • „ózonlyuk”: az ózonszint 220 DU alá csökken
A tudósok a '70-es években észlelték először, hogy a légkör ózonrétege vékonyodik. Elkezdték vizsgálni, mi lehet az oka ennek, és hamar rájöttek, hogy a kiváltó ok összefüggésbe hozható az ember gyártotta kémiai anyagokkal. A hűtőberendezésekhez, kozmetikai és háztartási spray-k hajtógázához használt gázokról van szó. Ezek a klór-fluor-karbonok (CFC-k– CF2Cl2, CFCl3) A stabilitásuk miatt a CFC-k megmaradnak a környezetben és molekuláik a sztratoszférába jutnak, ahol több láncreakció eredményeként elpusztítják az ózonréteget.
A különféle klórvegyületek, a levegőbe, majd onnan a sztratoszférába jutva megbontják az ózonmolekulákat. • Egyetlen klórmolekula 100 000 ózonmolekulát képes lebontani. • A klór ózonbontó teljesítménye -43°C alatt éri el a maximumát!
Az ózonréteg elvékonyodása • Eleinte csak az Antarktisz felett alakult ki az ózonlyuk, mivel ott a legalacsonyabb Földünkön a hőmérséklet, de a 1990-es évek közepén az Északi sarknál is észlelték az ózonpajzs vékonyodását. Európa bizonyos részei fölött eddig soha nem tapasztalt mértékű volt az ózonritkulás, ezért az UV-B sugárzás is tetemesen felerősödött. 1996. februárjában 37%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága. Az európai rekordot, 47%-os ózonritkulást Nagy-Britannia fölött mérték. Ez azt jelenti, hogy az UV-B sugárzás erőssége ott szinte a duplájára nőtt. Ennek az emberre és más élőlényekre is komoly hatása van.
Az ózonréteg elvékonyodásának következményei • UV-A és UV-B sugarak átengedése • bőröregedés • leégés • fényallergia • immunrendszer gyengülése • bőrrák • szürkehályog • káros mutációk megjelenése
Világméretű összefogás • Svédország – aeroszolok betiltása, 1978 • A keretegyezményt Bécsben írták alá 1985-ben,a kötelezettségeket a montreali jegyzőkönyv (1987) tartalmazza. • 1989-ben lépett hatályba, miután 30 fél ratifikálta, akik ekkor az ózonkárosító anyagok 82 %-át használták fel. • Egyezmény célja: • CFC-k és halonok gyártásának fokozatos megszűntetése megszabott határidőn belül, • HCFC-k teljes kivonása 2030-ra. • konferenciák, módosítások: 1990-ben Londonban kiegészítették és szigorították, • 1992-ben Koppenhágában, • 1995-ben Bécsben, • 1997-ben ismét Montrealban, • 1999-ben pedig Pekingben további szigorításban egyeztek meg az aláírók. • ózoncsökkentő gázok teljes kivonása, 1997 • tagországok száma: 193
Jelenlegi helyzet • Az ózonkárosító anyagok mintegy 97 százalékát már kiváltották világszerte, ebből hazánk is jelentősen kivette részét. Ennek köszönhetően becslések szerint mintegy 20 millió bőrrákos megbetegedést és 130 millió szürkehályog esetet sikerült megelőzni. A legtöbb CFC-t az 1987-es montreáli egyezmény értelmében kivonták a forgalomból, de hosszú életidejük miatt még sok-sok évet vehet igénybe, mire teljesen kiürülnek a légkörből. Óvatos becslések szerint 2075-re teljesen eltűnhet az Antarktisz felett minden évben kialakuló ózonlyuk. Save our sky!