Az EU Monetáris politikája

1. Az EU Monetáris politikája Közös Monetáris Politika

2. Gazdasági és Monetáris Unió • Nem csak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, • hanem azonos gazdaság és pénzügypolitika is érvényesül. • a Gazdasági és Monetáris Unió legfejlettebb szintjén megszűnnek a nemzeti pénznemek és a tagországok közös valutát használnak.

3. Gazdasági és Monetáris Unió A monetáris integrációnak két fő összetevője van: • árfolyamunió: Az árfolyamunión belül a résztvevő országok valutáinak árfolyamai tartósan stabil (fix) kapcsolatban vannak. • tőkepiaci unió: A tőkepiaci unióban a tőke teljesen szabadon mozoghat.

4. A Monetáris Unió megteremtésének fő lépései • 1958 – Bretton Woods-i rendszer (fix árfolyamrendszer) • 1969 – Hágai csúcs: a gazdasági és monetáris unió elképzelése • 1970 – Werner-terv: a megvalósítási terv (DE! Az 1971-73-as olajválság megakadályozta, hogy megvalósuljon) • 1979. március 12. – Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System = EMS) létrehozása

5. Európai Monetáris Rendszer (EMS ) • Fő célja, azárfolyam-stabilitás megteremtése. • Eszközei: • az árfolyam-mechanizmus (ERM): (+/- 2,25 %), • az európai valutaegység (ECU) bevezetése • Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)

6. Az ECU fogalma Az ECU mint kosárvaluta a közösségi valutáknak a tagországok gazdasági jelentőségét tükröző súlyozással kialakított „összetételét ” jelentette, amelynek értékét az alkotórészek értéke adta. Az ECU funkciói • Az árfolyam-mechanizmusban az árfolyamrögzítés eszköze; • a közösségi költségvetés, elszámolások, fizetések, statisztikák pénzneme; • az EMS-ben résztvevő országok jegybankjai számára tartalékvaluta, illetve a jegybankok közötti hitelezés eszköze.

7. A GMU megvalósítása • 1991-Maastrichti szerződés: az európai monetáris • integráció feltételei: • Lassú, hosszan tartó elő-szakasz szükséges • A résztvevő országok gazdaságának konvergálniuk kell! • A Delors-terv a GMU megvalósításának 3 szakasza • Első szakasz (1990-1994. január 1-ig) • a közösségen belüli tőkeforgalom korlátainak teljes • lebontása; • a jegybankok teljes függetlenségének megteremtése • a gazdaságpolitikai és pénzügyi együttműködés erősítése; • valamennyi tagállam részvétele az EMS rendszerben;

8. 2. szakasz: • 1994. jan. 1 – 1999. jan. 1. között • Az un. „puha unió” létrehozása • az Európai Monetáris Intézet felállítása, • a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kialakítása; • az EMS és a pénzügyi szféra működésének felügyelete; • az ECU használati körének bővítése; • a konvergencia-kritériumok teljesítése, • a harmadik szakaszra való áttérés előkészítése;

9. 3. szakasz: 1999. jan. 1-től- A 3. szakasszal kapcsolatos döntéseket a Tanács minősített döntéssel hozza meg a konvergencia-kritériumok alapján: a közös pénz, az Euró bevezetése.

10. Az európai pénzügyi integráció részletei Az euró bevezetésének 3 fázisa • 1998. V. 2-3 – 1998. XII. 31. – döntés az eurót bevezető országokról, az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozása, valutaárfolyamok rögzítése • 1999. I.1 – 2001. XII. 31 – euró számlapénzként megjelenik, egységes monetáris politika • 2002. I.1 – 2002. II. 28 – euró fizikai megjelenése, pénzcsere, nemzeti valuták kikerültek a forgalomból

11. Euro pénzérmék és bankjegyek

12. Az euro övezethez csatlakozni nem kívánó régi tagállamok Az Euro-övezethez csatlakozni nem kívánó régi tagállamok Nagy-Britannia, Svédország, Dánia ( Nagy-Britannia, Svédország, Dánia ) Közvélemény-kutatások, Ellenséges sajtó, Konzervatív Párt politikája, Rossz kezdeti tapasztalatok Jóléti modell preferálása, Kormányzati irányítás alatt működő jegybank, (ellentétes az euró bevezetésének kritériumaival) Önkéntes kimaradás

13. EURO a világban

14. Konvergencia kritériumok Monetáris kritériumok • a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben legfeljebb 1.5 %-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb tagország inflációs rátáját; • a hosszúlejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét Fiskális kritériumok • a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %-át; • az államadósság pedig nem lehet több, mint a GDP 60%-a; Árfolyam kritérium • legalább két éven keresztül belül kell maradnia a 2.25 %-os árfolyam-ingadozási sávon, és ez idő alatt nem folyamodhat leértékelésért sem;.

15. A közös pénz előnyei - hátrányai • Egységes, kockázat mentes piac • A kockázat csökkenés miatt alacsonyabb infláció és kamatlábak • Gyorsuló gazdasági növekedés • Nincs spekuláció • Felszabaduló jegybanki tartalékok • EU monetáris szuverenitása – befolyása a világban • Spill-over hatás politikai unió • Seigniorage bevételek (készpénzcsere) • elvesztése (alacsony inflációs • környezetben nem jelentős) • Pénzügy-politikai eszközök túl korai feladása • A jegybank végső hitelezői funkciójának megszűnése (banki és pénzügyi válságok esetén kritikus tényező)

16. Hitelesség növekedés: csökkenő kamatok A közös valuta használatából fakadóan eltűnő árfolyamkockázat és a tranzakciós költségek csökkenése Ösztönző a strukturális reformokhoz, a prudens makropolitikához Seigniorage bevételek elvesztése (alacsony inflációs környezetben nem jelentős) Pénzügy-politikai eszközök túl korai feladása A jegybank végső hitelezői funkciójának megszűnése (banki és pénzügyi válságok esetén kritikus tényező) Közgazdaságielőny-hátrány mérleg

17. Magyarország és az euró

18. Az euró bevezetése és Magyarország: az eddigi történet • 2003. július, Előcsatlakozási program: 2008-as céldátum, mint a befektetők megnyugtatásának eszköze • 2004. május, Konvergenciaprogram: 2009-2010-re módosítás (sajnálatos precedens teremtés, azonnal jelentkező szkeptikus hangok) • A kijelölt makropálya (különösen a deficitcsökkentési ütem) bizalmi próbakővé vált, a hitelesség kitüntetett szerepe az eurócsatlakozás végső szakaszában • 2005. december: újabb átütemezési döntés • ?????