160 likes | 228 Views
A közoktatás „dobbantási” esélye. Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János setenyi@expanzio.hu 2008 Budapest. Egy zsugorodó világ. Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején (fő) Forrás: Demográfiai évkönyv 2001, KSH. Mit mutatott a 2000-es PISA?.
E N D
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János setenyi@expanzio.hu 2008 Budapest
Egy zsugorodó világ Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején (fő) Forrás: Demográfiai évkönyv 2001, KSH
Mit mutatott a 2000-es PISA? Az IEA és PISA 2000 vizsgálatok közötti teljesítményszint eltérése
Mit mutatott a 2000-es PISA? A TIMSS-R és PISA 2000 vizsgálatok közötti természettudományos teljesítményszint eltérése
Mit mutatott a 2000-es PISA? A TIMSS-R és PISA 2000 vizsgálatok közötti matematikai teljesítményszint eltérése
Mit mutatott a 2000-es PISA? Az olvasás-szövegértés kompetenciaterület tanulói teljesítményszintjei nemzetközi összehasonlításban
Mit mutatott a 2000-es PISA? A PISA 2000 tanulói teljesítményei és az egy főre jutó nemzeti össztermék aránya nemzetközi összehasonlításban
Mit mutatott a 2000-es PISA? A PISA 2000 tanulói teljesítményei és az egy tanulóra fordított oktatási költség aránya nemzetközi összehasonlításban
Mit jelentenek a táblák? • a korábbi nemzetközi mérések (IEA, TIMSS) az ismereteket mérték, addig a PISA az alkalmazott tudást értékelte, ez a magyar tanulói teljesítmények romlását eredményezte • a magyarországi tanulói teljesítményszintet mindhárom kompetencia-területen az átlagos szint meghatározó volta és a gyenge teljesítményszint meglepő kiterjedtsége jellemezte
Mit jelentenek a táblák? • a nemzetközi összehasonlításban átlagos vagy annál gyengébb magyarországi teljesítmény – a lehetőségekhez képest - tisztességesen finanszírozott, de alacsony hatékonysággal működő közoktatási rendszerben születik meg • Magyarország egyike azon országoknak, ahol az iskolarendszer a legkevésbé képes az otthonról hozott szocio-ökonómiai hátrányok enyhítésére.
A lehetséges okok • Hagyományos pedagógiai gyakorlat • Viszonylag gyenge helyzetben lévő intézményvezetők • Elsősorban működtetésben érdekelt önkormányzatok • Lehetséges ellensúlyok hiánya (ellenőrzés, értékelés): nem minőségi verseny
Egy válaszlehetőség: az EU fejlesztési programok • Tartalmi modernizáció éskompetencia-fejlesztő oktatás (NAT, digitalizáció, HEFOP 3.1.3., 3.1.4.) • A pedagógus-továbbképzés erősítése (államilag támogatott képzések) • Vizsgarendszer reformja (érettségi és felvételi reform) • Integrációs politika (HEFOP 2.1.5., 2.1.7. És 2.1.8.)
A hiányzó válaszok – az elszámoltathatóság • Új pedagógiai kultúra az intézményekben, az intézmények szakmai mozgásterének bővítése • Az intézményvezetők megerősítése (munkáltatás és belső minőségbiztosítás) • Új, teljesítményközpontú pedagóguspolitika (teljesítményértékelés, új bérrendszer és a minőségi bérpótlék újraélesztése) • A mainál keményebb ellenőrzési és értékelési rendszer kiépítése • Partnerség az iskolafenntartó önkormányzatokkal (kistérségek és nagyvárosok)
Kik a nehezen kezelhetők? • Tanulási nehézséggel küzdők (dislexia, disgrafia, logopedia stb.) • Viselkedési problémával bírók (agresszió, depresszió, figyelemhiány, szorongás) • Elmaradottak (egyenletes de fejletlen személyiség) • Halmozottan problémás tanulók
1. válasz: Diagnózis • Az okok feltárása nélkül nincs kezelés • Szakszolgálati segítség is kell • Egyéni fejlesztési terv (portfólió) kidolgozása szükséges • A pedagógus szövetséget épít a partnerekkel (szülők, szakszolgálat, kollégák)
2. válasz: Tanulásszervezés • A tanuló erősségeire építő munkaformák alkalmazása (pl. csoportmunka) • „Felfelé húzókkal” való együttműködés kikényszerítése (páros projektmunka) • Önálló feladatok adása és számonkérése (szokatlan munkaformák is) • Folyamatos motiváció (bevonás a tanulásszervezésbe) • Folyamatos egyéni értékelés • Szövetség más iskolákkal • Nemzetközi tapasztalatok