Veszélyes üzem: a kórház-üzemeltetés munkabiztonsági feltételei

1. Veszélyes üzem: a kórház-üzemeltetés munkabiztonsági feltételei Arató Zoltán Okl. villamosmérnök Okl. munkavédelmi szakmérnök Okl. irányítástechnikai szakmérnök (30) 8175-777

2. „Senki sem akar meghalni. Még akik a mennybe akarnak jutni, ők sem akarnak előtte meghalni.”(Steve Jobs) Mindenki tudja, hogy ez egy teljesíthetetlen igény, de legalább a halál időpontját szeretnénk egy kicsit kitolni, ezért hozták létre a kórházakat és többek között a munkavédelmet is. Ennek fényében, ha egy kórház dolgozója munkavégzése közben, vagy azzal összefüggésben hal meg, vagy szerez (testi, lelki) sérüléseket, vagy betegséget az dolgok természetes rendjének fordítottja. Erről szeretnék a mai előadásomban beszélni.

3. A kórház-üzemeltetés munkabiztonsági feltételei nagyon szerteágazóak, ezért előadásomban csak néhány kiragadott témát tudok felvillantani: a műszaki (technikai) személyi, szervezési, gazdasági stb. feltételek sokaságából.

4. 1. 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről

5. Éles és/vagy hegyes „munkaeszközök” a középkorban Védelem a sérülések elkerülésére (páncélöltözet) Múlt

6. Az egészségügyi szolgáltatás keretében már elhasznált, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére szolgáló kollektív védelem Jelen „Az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként, védőkupak visszatétele nélkül kell az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezni.” „az éles, hegyes eszközöket szilárd falú,… szúrásálló edényzetben mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni” (1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről)

7. Az egészségügyi szolgáltatás keretében már elhasznált, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére szolgáló egyéni védőeszköz. Tűszúrás ellen védő kesztyű

8. Tűszúrás ellen védő kesztyű rétegezése Antibakteriális és hőszabályozó (hőszigetelő) béléssel készül, vágás és tűszúrás álló, könnyű, légáteresztő a kesztyű négy rétegű kialakítása teszi lehetővé a komplex védelmet.

9. 2. 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről

10. A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők „A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher - túl nehéz vagy túl nagy, - nem kézreálló vagy nehéz fogni, - instabil vagy tartalma elmozdulhat, - olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni,”

11. A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők „A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás - túl megerőltető, - csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető, - a teher hirtelen elmozdulhat, - a test labilis helyzetében következik be, - ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.”

12. A munkáltató feladata „A munkáltató műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával • a) kiküszöböli a kézi tehermozgatást, ha ez nem oldható meg • b) a tevékenységgel járó kockázatot … a lehető legkisebbre csökkenti.” Betegemelés „hozott anyagból” történik. Nem lehet megválasztani befolyásolni a „teher” tömegét. Az emelést végző munkavállalók jelentős része nő.

13. Betegemelők

14. 3. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

15. Képernyős munkakör „képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is”

17. 4.

18. Stressz „pszichoszociális kóroki tényezők: olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek” (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről)

19. Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek • „Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért. 2. Döntés szükségessége a) nehezen áttekinthető helyzetben, b) új helyzetekben, c) hiányos információk alapján, d) ellentmondó információk alapján, e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján, f) egymást gyorsan követő problémákban.” (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről)

20. Stressz veszélye Sajátos (egyéni)megközelítésem: Magyarországon 2012-ben 62 halálos munkabaleset történt, ezzel szemben kb. 2500 ember lett öngyilkos. Az öngyilkosság legfőbb kiváltói a depresszió, és az alkoholizmus. Ezek kialakulhatnak munkahelyi okok miatt is. Ha csak a „sikeres” öngyilkosságok 3%-ában játszik szerepet a munkahely, az máris több áldozattal jár, mint a halálos munkabalesetek. A depresszió és az alkoholizmus korai felismerésében, és megelőzésében is lehet munkahelynek szerepe. Mennyire lehet komoly a felvetésem?

21. „Gyilkos munkahelyek” „…a többi között az Apple-nek, a Microsoftnak és a Hewlett-Packardnak is beszállító Foxconn cég 2010-ben került az újságok címlapjára, abban az évben ugyanis a vállalat sencseni gyárának 18 dolgozója kísérelt meg öngyilkosságot, közülük 14-en sikerrel is jártak. A munkások a rendkívül rossz munkakörülmények, az alacsony bérek és a kilátástalanság miatt folyamodtak a drasztikus lépéshez. Ezt követően a Foxconnmegemelte a béreket, tanácsadó rendszert állított fel, a dolgozókkal pedig nyilatkozatot íratott alá, melyben azok megígérik, nem fognak öngyilkosságot elkövetni.” Forrás: FN24

22. „Gyilkos munkahelyek” „Egy másik „gyilkos” vállalat is megjelent a hírekben: a France Télécomnál négy éve kezdődött az öngyilkosság-hullám. A vállalatnál működő CGT szakszervezet az évek óta tartó átszervezések módszereire és a munkahelyi légkörre, a munkakörülményekre vezette vissza az öngyilkosságok lelki okait. A 100 ezer munkavállalót foglalkoztató cégnél a szakszervezetek statisztikái szerint évente mintegy 25-en vetnek véget életüknek, egy éve például felgyújtotta magát egy dolgozó a parkolóban. 2004 óta erőltetett menetben folynak az átszervezések, eddig 22 ezer munkahelyet építettek le.” Forrás: FN24

23. 5.

24. Kockázatértékelés „A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.”

26. KKV-knak nyújtott segítség (nálunk egyelőre még nincs bevezetve) Magyarországon minden munkáltatónak, aki legalább egy munkavállalót foglalkoztat – három évente írásos kockázatértékelést kell készíttetnie, egy munkavédelmi végzettséggel rendelkező szakemberrel. Ez becslésem szerint éves szinten összesen mintegy 11 milliárd Ft. költséget jelent a mikrovállalkozásoknak. (Ekkora összeg áramlik ki országosan a termelésből.) Ez nagy tehertétel a KKV-k számára, ami rontja a versenyképességüket. Megoldás lehetne a problémára az OiRA

27. OiRA – Elsősorban mikro vállalkozásokat támogató eszköz Online interactive Risk Assessment tool(Online interaktív kockázatértékelési eszköz) Az Európai Munkavédelmi Ügynökség terjeszti Európa-szerte, és a különböző ágazatokra készítették el már ezideig. OiRA Partnerség résztvevői: a hatóságok, a szociális partnerek és a munkavédelmi intézmények

28. 6.

29. Veszélyes üzem: épület üzemeltetés munkabiztonsági feltételei (kétágú létrák)

30. Veszélyes üzem: épület üzemeltetés munkabiztonsági feltételei (munkaállások)

31. Veszélyes üzem: épület üzemeltetés munkabiztonsági feltételei (ablaktisztítás) Valószínűsíthetően az épületek fenntartására szánt összeg nem áll arányban az értékükkel. Ki lakna szívesen egy olyan szállodában, ahol a 38. emeletről a nyakába eshet az ablaktisztító munkás?

32. Mottó (az előadás végére) Előadásom mottójául a kiváló munkaegészségügyi szakember Prof. Dr. Ungváry György mondását választottam: „Hogyha betartanák a munkavédelmi szabályokat, az felérne egy népegészségügyi program megvalósulásával”. Egyet értek a professzor úrral!

33. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!