Tájékoztatás

1. Tájékoztatás Acselekvőképes betegnek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz, a betegségét, kezelését illetően

2. A kompetens beteg A beteg kompetenciája (illetékessége) • Az autonómia elve biztosítja a beteg számára az önrendelkezéshez való jogot azokban az esetekben, amikor a beteget érintő egészségügyi beavatkozásról van szó.

3. 1997 évi 154. törvény 15.§.: (2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.... (3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg tévedéstől, megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja. (4) A beteg a (3) bekezdésben foglalt beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve ha e törvény eltérően nem rendelkezik. (5) Az invazív beavatkozásokhoz a beteg írásbeli, vagy - amennyiben erre nem képes - két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges. (6) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

4. Beauchamp TL. és Childress J.F. A beteg döntését csak részben lehet befolyásolni a tájékozott beleegyezés megszerzése során  döntést befolyásoló elem: értelmi éskulturális szint zaklatott érzelmi állapot nem megfelelő körülmények között lezajló beszélgetés

5. Nem kompetens beteg jellemzői: • képtelen előnyben részesíteni egy választást • képtelen megérteni a szituációt, amibe került, de nem képes megérteni egy hasonló szituációt sem • képtelen megérteni az adott információt • képtelen ésszerű okot adni választására • nem képes az ésszerű magyarázat ellenére sem a kockázat/előny vonatkozásában véleményt nyilvánítani • nem képes egy általában szokásos megállapítást adni, olyat, amelyet egy másik személy helyesen ítélne meg Akompetencia megítélésénél a verbális kommunikáción kívül a metakommunikációs jelzéseket is (például azt, hogy válaszadáskor a beteg megrázta a fejét, vagy bólintott) figyelembe vették.

6. Kompetens beteg jellemzői: • képes arra, hogy bebizonyítsa, melyik választást preferálja • képes megérteni a szituációt amibe került, vagy képes megérteni egy hasonló szituációt • képes megérteni az adott információt • képes ésszerű megokolást adni • képes a kockázat/előny mérlegelése alapján véleményt nyilvánítani • képes hasonló módon dönteni, mint bármely más személy hasonló szituációban, hasonló rizikójú betegség kapcsán

7. A beteg választása • visszautasítja a kezelést • elfogadja a kezelést • elhatárolódik a határozathozataltól

8. A betegnek a tájékoztatás idején szellemileg és fizikailag megfelelő állapotban kell lennie. • A betegnek el kell érnie a törvényben meghatározott nagykorúság, vagy döntésképesség életkori határait. • A tájékoztatás során nem lehet érzelmi erőszakot alkalmazni, sem bármely más erőszakos eszközt (pl. az ápolás vagy fájdalomcsillapítás megvonása) használni. • A betegnek minden kérdésére választ kell kapnia. • Ha a páciens írástudatlan, hallássérült vagy idegen nyelven beszél, szükség van olyan személy jelenlétére, aki hitelesen közvetít a gyógyítók és a beteg között: elmagyarázza a beleegyezés tartalmát a betegnek, és az arra adott választ az orvosnak. • Az információkat a nem érdeklődő betegnek is rendelkezésére kell bocsátani, hogy lehetősége legyen a megfelelő döntés meghozatalára, kivéve, ha ezt határozottan visszautasítja.

9. A betegtájékoztatás ápolói vonatkozásai 1973 Amerikai Kórházi Egyesület: „A betegnek joga van ahhoz, hogy orvosától teljes körű információt kapjon a diagnózisát, kezelését és prognózisát illetően mégpedig olyan kifejezésekkel, amelyet a beteg megért".... Magyarország 1993 Betegjogi Konferencia: "2.7. Az egészségügyi intézménybe került betegnek lehetővé kell tenni, hogy megismerje az őt gondozó szakembereket, azok képzettségét, az ott tartózkodásra, kezelésre vonatkozó szabályokat és a szokásos munkamenetet."

10. Azoknál a beavatkozásoknál, amelyeket orvosi utasításra a nővér végez el, vagy amelyeknél az orvosnak segédkezik, helyes, ha az orvos a nővér jelenlétében végzi el a beteg tájékoztatását.  • Amennyiben a nővér úgy érzi (vagy a beteg maga jelzi azt), hogy a tájékoztatás a beteg számára nem volt érthető, úgy figyelmeztetheti az orvost, hogy a beteg számára nem volt kellően világos, mi fog történni vele.

11. Kórházi Betegek Jogainak Nyilatkozata (1980, Egyetemi Katolikus Klinika) Az orvos és a vele együtt dolgozó egészségügyi személyzet joga és felelőssége a diagnózis és a terápia meghatározása, de a beteg tájékoztatása lehetővé teszi az együttes döntéssel járó felelősség vállalását a beteg részéről, vagyis "érdekeltté" tesszük őt - a gyógyításban. A tájékoztatás hatalom és e hatalommal élni kell. (Nem pejoratív értelemben.)

12. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a következőkre: • az elszigeteltség csökkentése érdekében az új környezet bemutatására, a szolgáltatásokra, a napirend ismertetésére • a gyógyító-ápoló személyzetre • a betegségre, a kezelésre, annak alternatíváira, a beavatkozásokra, azok kockázataira • a kedvezőtlen diagnózisra,legyen egyénre szabottan és előre megtervezetten

13. A tájékoztatás etikai dilemmái A használatos etikai alapelvek azt tanítják, hogy a beteget a döntéshozatali folyamatban támogatni kell, az ápolónak pedig olyan magatartást kell tanúsítania, amely elősegíti azt, hogy a beteg érvényesíttetni tudja kívánságát. 1. történet – „megfelelő” tájékoztatás Az orvosnak ma már nemcsak a betegekkel szemben van tájékoztatási kötelezettsége. Konzultálnia kell a kórházi személyzettel, döntésébe be kell vonnia munkatársait, és tudomásul kell vennie azt is, ha döntését egyes esetekben nem feltétlenül helyeslik a beteg gondozásában résztvevők.

14. Etikai problémák placebo adása során Az ápolónők 24 órán át gondoskodnak a betegről a beteg az ápolónőhöz fordul, amikor lappangó félelmei eluralkodnak rajta ha a nővér nem ad felvilágosítást, számolnia kell a beteg bizalmának elvesztésével  anővért azonban kötik az írott és íratlan szabályok A betegség diagnózisáról, a kezelési tervről, a betegség prognózisáról csak az orvos adhat felvilágosítást. A kórházi élet bemutatása, az ápolói tevékenységek során elvégzendő feladatokkal kapcsolatos tájékoztatás az ápolók elsőrendű feladata. Az ápoló kötelessége az is, hogy miközben biztosítja betegét arról, hogy fontosnak találja kérdéseit, a lehető leggyorsabban megkeresse azt a személyt, aki azokra válaszolni jogosult.

15. Abeteg • kapjon tájékoztatást - szóban és írásban egyaránt - a kórház házirendjéről és a betegek jogairól (ezeket jól látható helyen ki is kell függeszteni) • ismerje meg a közösségi szobák rendjét, használatának módját Abetegnek • tudnia kell, hogy panaszaival kihez fordulhat • ismernie kell az ápolószemélyzet hívásának lehetőségét • tudnia kell, ha bármely szükségletét önmaga nem, vagy csak részben tudja kielégíteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre (pl.: mosdatás ágyban, szobai WC) • ismernie kell a hozzátartozókkal való kapcsolattartás módját (telefon használata, látogatás ideje) • ismernie kell a vallás gyakorlásával kapcsolatos lehetőségeket (Istentisztelet rendje, ideje)

16. Szóbeli tájékoztatás esetén mindig a legfontosabb információval kezdjük, mert a korai információ marad meg a legjobban az emlékezetben. • Az információ közlése ne orvosi vagy nővéri zsargonban történjen; a beavatkozás pontos nevét a beteg számára is érthetően mondjuk meg. • A kezeléssel, vagy magatartással kapcsolatos utasításokat ne homályosan, vagy általános formában, hanem konkrétan mondjuk el a betegnek (például hol, milyen körülmények között végzik el a vizsgálatát, mit kell magával vinnie, milyen szintű együttműködést várnak el tőle). • Győződjünk meg arról, hogy a beteg pontosan megértette-e, mit kívánunk tőle. • A leghelyesebb, ha a különböző beavatkozásokra történő felkészítéséhez írásbeli tájékoztató is rendelkezésre áll.

17. A hozzátartozótájékoztatása • 3. történet - nővér-hallgatók felkészítésének hiánya • 4. történet – tapintatos tájékoztatás

18. A „tájékozott beleegyezés” dokumentálása Követelmény, hogy a beteg beleegyezése a vizsgálatokba, kezelésekbe vagy műtétekbe írásban történjen.  Érvényes beleegyező nyilatkozat nélkül a törvényben meghatározott tevékenységeket elvégezni nem lehet. A törvény abban az esetben tekint el ettől, ha életveszélyes állapotról van szó és a beteg nincs olyan helyzetben, hogy a kritériumoknak megfeleljen. Azonban ezt a tényt is dokumentálni kell: mikor, milyen ok miatt nem volt beszerezhető a beleegyező nyilatkozat. Előfordulhat, hogy egy beteg a kezelés kapcsán egy vérvétel erejéig egy kutatási programba is felvételt nyer - ekkor az a helyes eljárás, hogy mindegyik beavatkozáshoz külön beleegyező nyilatkozatot ír alá.

19. Mit tartalmazhat egy beleegyezési űrlap? (amerikai ajánlás) • a betegre vonatkozó személyes adatokat • annak a személynek vagy munkatársainak nevét, akiket a beteg megbíz azzal, hogy a beavatkozást, műtétet, kezelést elvégezzék • a tájékoztatást végző személyt és azt, hogy milyen minőségben adja a tájékoztatást • a beavatkozás megnevezését, a kockázat/előny alternatíváinak leírását • az érzéstelenítés technikáját

20. a műtét vagy beavatkozás során felhasználandó gyógyszerek, vagy más anyagok megnevezését és ezek későbbi hatását a beteg életvitelére (pl.: vérkészítmények), esetleges vizsgálatok elvégzését, amelyek a műtét alatt szükségessé válhatnak • vizsgálati anyagok vételét, szervek vagy szövetek felhasználásáról szóló intézkedést (pl. hozzájárulás kutatásban való részvételhez)

21. más személyeknek a műtőben való tartózkodásához való hozzájárulást (pl. orvostanhallgató, ápoló hallgató) • kézzel írottan a beteg kérdését, az arra adott választ és azt a tényt, hogy a beteg megértette az információkat

22. A beleegyezési űrlapnak a laikus számára is érthetőnek kell lennie, az orvosi szakkifejezéseket, eljárásokat - ha annak van magyar megfelelője - magyarul kell írni. • A nyilatkozat során biztosítani kell a beteget arról, hogy adatait bizalmasan és a törvényben előírtak szerint fogják kezelni, tiszteletben tartva, mihez adta hozzájárulását.

23. Szükséges az időpont rögzítése (dátum, óra, perc) a tájékoztatást adó orvos és a páciens aláírása. • Az ápoló akkor segíthet a legtöbbet a betegnek, ha ezekre a tájékoztató beszélgetésekre felkészíti. Javasolhatja, hogy írja össze a kérdéseit vagy kérje meg egy hozzátartozóját, hogy legyen jelen a tájékoztatásnál

24. Az ápoló - kompetenciáján belül - maga is hasznos tanácsokat adhat a hozzáforduló betegnek • milyen ruházatba jöjjön a vizsgálatra • a kezelés előtt étkezhet-e • milyen szempontok szerint érdemes átrendezni az éjjeliszekrényt műtét előtt • a hozzátartozók mikor érdeklődhetnek • hogyan kell használni a hívóberendezést • mihez nyúlhat és mihez nem nyúlhat a beteg (monitor, infúzió) • elmagyarázhatja a kapott gyógyszerek nevét és jellemzőit • Az ápoló tájékoztatása „körülöleli” az orvosi tájékoztatást.

25. A „beleegyező nyilatkozat” aláírásának visszautasítása • Az önrendelkezés jogát a beteg gyakorolhatja úgy is, hogy a beavatkozást visszautasítja és a beleegyező nyilatkozatot nem írja alá. • 5. történet – kezelés visszautasítása • Az operációt vagy más orvosi kezelést visszautasító beteget tájékoztatni kell: - döntésének minden várható következményéről, - illetve egy alternatív kezelés lehetőségéről, annak hatásfokáról, kockázatáról. Ha a beteg továbbra is ragaszkodik elhatározásához, a visszautasítástényét és okát dokumentálni kell, az egészségügyi dokumentációban, amelyet aláírásukkal tanúk hitelesítenek.

26. Abeavatkozásra vonatkozó döntést mindig a tevékenység megkezdése előtt kell tisztáznia a gyógyító személyzetnek. • A beavatkozás visszautasításával kapcsolatos döntés, annak várható következménye a beteg és az orvos kompetenciájába tartozik.

27. Amikor az orvos nem tájékoztat • Terápiás privilégium”: azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben - a páciens érdekében - az információt az orvos részben vagy egészében visszatartja. Használata erkölcsi szempontból csak akkor indokolható, ha nélküle a beteget olyan fizikai, lelki megrázkódtatás érné, amelyből a betegnek kára származna.

28. Vége 