Befektetési tanácsadás

1. Befektetési tanácsadás

2. Jövedelemtermelési indukciók Szükségletek: lét fenntartására fizetőképes kiteljesítésére látens Az emberi szükségletek kielégítését szolgáló eszközök a javak. A termelés növelésének a korlátja a termelési tényezők szűkössége. A szükségletek határtalansága és a termelési tényezők közti ellentmondás a gazdálkodás hajtóereje.

3. Gazdasági cselekvés és a gazdálkodás alapelve A gazdálkodás célja: a rendelkezésre álló szűkös javak úgy kerüljenek felhasználásra, hogy az elfogyasztásuk által okozott élvezet maximális, a ki nem elégített szükségletek okozta hiányérzet minimális legyen. A haszonáldozat költség elve: csak olyan tevékenységet érdemes, adott mennyiségű termelési tényezővel végezni, amelyeknél nincs ”jobb” a feláldozottak között. A maximum elv: Az adott erőforrások olyan felhasználását célozza, amely a maximális eredmény, hozam elérését teszi lehetővé. A minimum elv: Egy meghatározott célt minimális ráfordítással igyekszünk elérni.

4. A társadalmi-gazdasági koordinációs sémák • A reciprocitás • A redisztribúció • Az árucsere

5. A reciprocitás • Kölcsönösség • Szimmetrikus társadalmi szerkezet • Periférikus integrációs tényező • Hiányzik a „racionális” mérlegelés

6. A redisztribúció • Hierarchikus elrendeződés • A tranzakciók motívuma az utasítás • Babilon, Egyiptom, Kína, „szocialista” tervgazdálkodás

7. Az árucsere • Piaci koordináció • Egyenértékű adás-vétel összessége • Hozamok-ráfordítások mérlegelése • Szimmetrikus piaci koordináció • Mozgatórugó: a piaci alku

8. A piaci mechanizmus

9. Kétszereplős modell 3. Fogyasztási cikkek 4. Fogyasztási kiadások Háztartások Üzleti szervezetek 2. Jövedelmek 1. Termelési tényezők

10. A négyszereplős piaci modell 3. Fogyasztási cikkek 4. Fogyasztási kiadások Pénzügyi közvetítőrendszer S I Háztartások Üzleti szervezetek 2. Jövedelmek 1. Termelési tényezők

11. Külföld Export/Import 3. Fogyasztási cikkek 4. Fogyasztási kiadások Pénzügyi közvetítőrendszer S I Háztartások Üzleti szervezetek 2. Jövedelmek 1. Termelési tényezők Kgv. Bev.,kiad. Kgv. Bev.,kiad. Állam

12. A pénzügyi közvetítés A végső kibocsátást realizáló kiadások összetétele: GDP=C+I+G+(X-M) Ahol C= gazd-i szektor fogyasztási kiadásai I= hazai beruházásokra fordított bruttó kiadások volumene G= az államháztartás összes kiadása X-M= külkereskedelmi egyenlege

13. A keletkezett és újraelosztott jövedelmek felhasználásának egyenlete: GDP= C+S+(T-TR)+Rt , Ahol S= a gazdasági szektor teljes megtakarítása T-Tr= az államháztartásnak kifizetett nettó adók Rt= a hazai állampolgárok által külföldre utalt eszközök nettó értéke

14. A makrogazdaság egyik alapösszefüggése I= S+(T-TR-G)+(M-X-RT) • T-TR-G = Az államháztartási mérleg egyenlege • M-X-RT = folyó fizetési mérleg egyenlege • A gazdasági szektor csak annyi beruházást eszközölhet, amennyit maga az államháztartás, valamint a külföld megtakarított. • Az államháztartás hiányának növekedése a külső eladósodás veszélyét hordozza. A három aggregált jövedelemtulajdonosi csoport jövedelem-egyenlegeinek öszege a zárt elszámolási kör miatt zérus. (I-S)+(G-TR-T)+(X-M-Rf)=0

15. Gazdasági szereplők jövedelemmérlegei

16. Globalizáció

17. A befektetés fogalma A befektetés valamilyen érték, rendszerint pénz felhasználása egy hasznot ígérő célra. A befektetés célja A pénzbeli megtakarítások „időt álló formába” való átváltása.

18. Befektetési lehetőségek – különböző megtakarítási formák

19. A pénzügyi közvetítő rendszer Pénzügyi eszközök Jövedelemmel, illetve vagyonnal szembeni követelést valósítanak meg. Piacok, személyek és intézmények, törvények, szabályozók és szokásjogok, pénzügyi eszközök, ismeretek rendezett összessége.

20. A pénzügyi közvetítő rendszer A hitelintézetek - kihelyezhető forrásaikat a megtakarítók betéteiből nyerik, - pénzteremtő képességük révén jelentős szerepük van a monetáris politikában . A szerződéses intézmények - befektethető forrásaikat jogi szerződések megkötésével biztosítják, - rendszeres díj megfizetése ellenében védik a szerződő felet különböző kockázatok hatásával szemben.

21. A pénzügyi közvetítő rendszer A befektetési intézmények - forrásaikat saját részvényeik eladásából nyerik, - az összegyűlő pénzeket értékpapír, portfólió kialakítására fordítják, - cél a részvényesek vagyonának maximalizálása.

22. A pénzügyi piacok Devizapiac Egyes országok pénzeinek cseréje. Pénzpiac 1 évnél nem hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök és ügyletek. Tőkepiac 1 éven túli befektetések finanszírozásának színtere.

23. Devizapiac

24. A deviza ügyletek alapja • A külkereskedelmi kifizetések. • A pénzügyi ügyletekből eredő pénz- és tőkemozgások. Deviza Minden külföldi pénznemben kifejezett külföldi pénznemben fizetendő számlakövetelés. Valuta A külföldi jegybank által kibocsátott bankjegy és pénzérme.

25. A devizapiac szereplői 1. A külkereskedelmi vállalatok, 2. a külföldi befektetők, 3. a belföldi befektetők, 4. a belföldi bankok, 5. a Magyar Nemzeti Bank, 6. a brókerek.

26. Konvertibilitás A devizát vagy a valutát tulajdonosa konvertálhatja = szabadon átválthatja bármilyen más pénznemben kifejezett követelésre. • Korlátlan konvertibilitás • Részleges konvertibilitás Fajtái:

27. Deviza ügyletek csoportosítása 1. Az ügylet célja szerint: • Árfolyam fedezeti ügylet = kockázat fedezésére. • Arbitrage = Árfolyamnyereség elérése céljából. 2. A teljesítés időpontja szerint: • Spot ügylet • Határidős ügylet 3. Az üzletkötés módja szerint • Közvetlenül a partnerbankkal, az ügyféllel • Közvetve, brókeren keresztül

28. Deviza-arbitrage Árfolyamnyereség • Idő • Földrajzi elhelyezkedés

29. Árfolyamjegyzés Direkt (közvetlen) : A jegyzett deviza bizonyos mennyiségének a belföldi devizában kifejezett ellenértéke. 1 $ = hány Ft. Indirekt (közvetett): Az idegen devizák árát a nemzeti valuta pénznemében fejezik ki. 1 Ft = hány $ 1 USD = 134 Ft Ha magyar bank jegyzi: direkt, közvetlen jegyzés Ha amerikai bank jegyzi: indirekt közvetett jegyzés 1 GBP =1,6083 USD Ha amerikai bank jegyzi: direkt, közvetlen jegyzés Ha angol bank jegyzi: indirekt, közvetett jegyzés

30. Árfolyamok • Jelzi a bank pozícióját • Ha a vételi és eladási árfolyamot a piacnál alacsonyabban jegyez eladni szeretne Árfolyam marge = eladási árfolyam – vételi árfolyam széles nem kíván üzletet kötni Choice price = Vételi árfolyam = Eladási árfolyam

31. Árfolyamot befolyásoló tényezők • Ország folyó fizetési mérlege. • Tőkemozgások • Infláció – termelékenység • Reálhozam • Politikai és pszichológiai tényezők. • Technikai tényezők. • Várakozások.

32. Pozíciók • Az ügyfelek betéteiből, a folyószámla egyenlegekből, a folyó fizetések devizamegbízásai alapján alakítják ki a bank devizapozícióját. • Fajtái: • Hosszú pozíció • Rövid pozíció

33. Hosszú pozíció • Fenntartója áremelkedésre számít • Eladási szándék jellemzi • Egy befektetési formából többet vásárolunk, mint amennyit eladunk

34. Rövid pozíció • Fenntartója árfolyam csökkenésre számít • Vételi szándék jellemzi

35. Deviza ügyletek • Spot • Outright • Swap • Futures • Opció Határidős

36. Spot • Azonnali ügylet • Értéknap: üzletkötés napját követő 2. munkanap

37. Határidős ügyletek • A teljesítés előre meghatározott jövőbeli időpontban történő teljesítésre. • Célja: - fedezeti ügyletek - spekulatív • Határidős árfolyam = spot árfolyam + kamat prémium spot árfolyam + kamat diszkont

38. Határidős ügyletek • Outright: - pénzügyi mozgás csak határidőre történik. • Swap: - spot és egy időben kötött határidős üzlet kombinációja. • Futures: - szabványosított határidős ügylet • Szabványosított lejárat • Szabványosított kontraktus méret

39. Margin letét • Az árfolyamváltozásból adódó kockázat biztosítéka. • A lejáratig várható volatilitás mértékétől függő. • Az üzletkötés összegének százalékában határozzák meg.

40. Opció A szereplői: • jogosult • kiíró Fajtái: • Vételi opció • Eladási opció • Amerikai • Európai

41. Pénzpiac

42. Pénzpiaci ügyletek Betét – Hitel ügyletek Aktív repo – Passzív repo Rövid lejáratú értékpapírok: - kamatozó kincstárjegy - diszkont kincstárjegy - letéti jegy - hozamjegy

43. Betét – Hitelügyletek Betét elhelyezés – Betét felvét, betétgyűjtés Hitelfelvét – Hitelkihelyezés

44. Repo ügyletek Betét elhelyezés - aktív repo Hitelfelvét - passzív repo (értékpapír fedezet mellet)

45. Repo ügyletek fajtái Valódi penziós ügylet = - értéknapon és lejáratkor - csak pénzmozgás - értékpapírszámlán nincs mozgás Szállításos repo = - értéknapon és lejáratkor - csak pénzmozgás - értékpapírszámlán nincs mozgás

46. Kamat - arbitrage Azonos futamidőre = 1 betét + 1 hitel - az értéknap és a lejárat megegyezik Különböző futamidőre = 1 betét + 1 hitel - az értéknap és a lejárat nem egyezik meg

47. Tőkepiac

48. Értékpapírpiac pénzpiac értékpapírpiac tőkepiac

49. Az értékpapírpiacok Elsődleges piac - ahol először kerül kibocsátásra az értékpapír, - funkciója: a megtakarítások tőkévé alakítása, - hosszútávú forrásokat gyűjt a vállalati, kormányzati szférának. Másodlagos piac - meglévő pénzügyi eszközök adás-vétele folyik, - lehetővé teszi több rövid lejáratú megtakarítás is tartós finanszírozást biztosítson a kibocsátó számára, - a forgalom biztosítja a likviditást, -Pl.: OTC, Tőzsde

50. Értékpapírok csoportosítása I. • Jogviszony: hitel, tulajdonosi, árujogviszony • Futamidő: rövid, közép, hosszú és lejáratnélküli • Cash flow: • árfolyamnyereség • kamat • osztalék vagy osztalék jellegű kifizetés • nem pénzeszköz formájú • Kamatozás: • Fix • Változó • Kibocsátó