670 likes | 1.12k Views
A tüdőgyulladás. Dr. Papp Gábor DE OEC Tüdőgyógyászati Klinika. Definíció. A bronchiolus terminalisoktól distalisan elhelyezkedő tüdőparenchyma akut, infekciós gyulladása
E N D
A tüdőgyulladás Dr. Papp Gábor DE OEC Tüdőgyógyászati Klinika
Definíció • A bronchiolus terminalisoktól distalisan elhelyezkedő tüdőparenchyma akut, infekciós gyulladása • elektronmikroszkópos vizsgálatok alapján: az alveolaris tereket és a kiváltó tényezőtől függően különböző mértékben az interstitialis szövetet is érintő heveny, infekciós eredetű gyulladás.
Epidemiológia • incidencia és mortalitás növekszik annak ellenére, hogy hatásos antibiotikumok és védőoltások állnak rendelkezésre. A világon az 5-6. leggyakoribb halálok. • Az ambulánsan kezelt pneumoniák mortalitása 1-5 %, a kórházban kezelteké 12 %, az ITO-n kezelteké 40 %
A növekvő incidencia okai • a környezetszennyezés káros hatása a légzőszervekre és a védekező mechanizmusokra • átlagéletkor növekedése, krónikus betegségek sikeres kezelése • antibiotikum-rezisztencia • immunszupprimált betegek
A fertőzés útja • inhalatio (cseppfertőzés) • aspiratio • haematogen disseminatio • direkt ráterjedés
Védekezés A légutak gége alatti szakasza normális körülmények közt steril, mivel védik anatómiai, élettani, lokális humorális, sejtes mechanizmusok (glottis, köhögés, csillószőrös hengerhám, lokális IgA, alveolusokat bélelő folyadék, alveolaris macrophagok, granulocyták, lymphocyták)
A colonisatiot elősegítő tényezők • dohányzás • alkoholizmus • krónikus betegségek (cukorbetegség, COPD, szív-, érrendszeri betegségek, vese-, májbetegségek) • alultápláltság • antibiotikus, kemoterápiás, immunszuppressziv kezelés • hospitalizáció
A nosocomialis pneumonia kialakulását elősegítő tényezők • orr-garat váladék aspirációja (-hosszas immobilizáció, zavart tudatállapot, nyelési reflex zavara, hányás, gyomorszonda) • gastrooesophagealis reflux és aspiratio (antacidák, tartós fekvő helyzet) • külső fertőzés • a kórokozók az alsó légutakba jutnak (lélegeztető gép, endotrachealis v. tracheostomás csövek) • csökkent antibakterialis védekezés • fertőzött vér (fertőző góc a szervezetben, iv. kanül, húgyúti katéter)
Csoportosítás 1 Kiváltó ágens szerint: • baktérium (Gram negatív, pozitív;aerob, anaerob; atípusos) • vírus (Influenza A, B; parainfluenza, Varicella) • gomba (Aspergillus spp., Candida spp.) • parazita (Pneumocystis carinii, Toxoplasma gondii, Ascaris lumbricoides)
Csoportosítás 2 A fertőződés helye alapján: • területen szerzett (community acquired pneumonia, CAP) • kórházban szerzett (hospital acquired pneumonia, HAP)- tüneteia kórházi felvételt követően 72 órán túl alakul ki, és kizárható, hogy a beteg az inkubációs periódusban került kórházba
Csoportosítás 3 • primer (a gyulladás előtt ép volt a tüdő) • secunder (a gyulladás előtt már volt valamilyen tüdőbetegség)
Csoportosítás 4 Megjelenés alapján • típusos • atípusos
Panaszok • Típusos tüdőgyulladás: hirtelen fellépő hidegrázás, magas láz, köhögés, köpetürítés, szúró mellkasi fájdalom, fulladás, tachycardia, általános tünetek (rossz közérzet, gyengeség, étvágytalanság, émelygés, fejfájás, levertség) • Atípusos tüdőgyulladás: inkább az általános panaszok jellemzik, fokozatosan alakul ki, torok-. fejfájás, izomfájdalmak, hőemelkedés, sinusitis, improduktiv köhögés
Panaszok 2 Idősekben sokszor alattomosabb a kép (mentális hanyatlás, zavartság, gyengeség, étvágytalanság, alapbetegség rosszabbodása)
Tünetek • Típusos tüdőgyulladás esetén: crepitatio indux, redux, bronchialis légzés; kopogtatással az érintett terület felett tompulat kopogtatható, a rekesz kitérése csökkent; a pectoral fremitus fokozott. • Atípusos tüdőgyulladás esetén a fizikális vizsgálat gyakran negatív, vagy enyhébbek a tünetek.
A pneumonia diagnózisához szükséges fontosabb vizsgálatok: • mellkasfelvétel (kétirányú!) • teljes vérkép, süllyedés • serumkémia (vese-, májfunkció is) • haemocultura • köpettenyésztés, Gram-festés, mycobacteriológiai vizsgálatok • Legionella spp. tesztek • Mycoplasma, Chlamydia spp. immunszerológia • vérgáz-vizsgálat
mellkasfelvétel • Pneumonia esetén általában van röntgen-eltérés, bár az időseknél 15%-ban is hiányozhat • Két jellemző megjelenési forma: • lobaris pneumonia • bronchopneumonia
A kórokozót a kezelés megkezdésekor általában nem ismerjük, de a következő tényezők segíthetnek:
a fertőzés létrejöttének helye alapján • Közösségben szerzett: • Streptococcus pneumoniae (Gram+) • Haemophylus influanzae (Gram+) • Staphylococcus aureus (Gram+) • Klebsiella pneumoniae (Gram-) • Mycoplasma pneumoniae (atípusos) • vírusok
Kórházban szerzett: • Pseudomonas aeruginosa • Klebsiella pneumoniae • Staphylococcus aureus • Streptococcus pneumoniae • Serratia spp. • Proteus spp. • Haemophylus influenzae • Acinetobacter baumanii • Legionella pneumophyla • Anaerob kórokozók • vírusok, protozoonok, gombák
a beteg életkora alapján • újszülött: Chlamydia trachomatis • csecsemő: vírus, S. pneumoniae, H. influenzae • gyermekkor: S. pneumoniae, H. influenzae, S. aureus, Morbilli, Varicella, Influenza vírus • fiatal felnőttkor (18-45 év): S. pneumoniae, atípusos kórokozók • időskor: S. pneumoniae, H. influenzae, anaerobok (aspiratio), atípusos (Chlamydia)
anamnézis alapján • közösségen belül halmozódó: M. pneumoniae, vírus, Chlamydia • trópusi, távolkeleti országokban tett utazás: Legionella, gomba, parazita • madarakkal, állatokkal való kontaktus: Chlamydia psittacci, Coxiella, Brucella • HIV-rizikótényezők esetén: AIDS-kísérő opportunista kórokozó • klimatizált helyiség: Legionella • Aspiratio: vegyes anaerob baktériumok
mellkasröntgen alapján • lobáris: S. pneumoniae, K. pneumoniae • tályog: anaerob • bronchopneumonia: H. influenzae, M. pneumoniae, C. pneumoniae • jobb felsőlebeny, alsó lebeny felső segmentumában kialakult gyulladás: aspirációs eredet • folyadékképződés: S. pneumoniae, S. aureus
alapbetegség alapján • COPD, szívelégtelenség: H. influenzae • bronchiectasia: S. aureus, H. influenzae, P. aeruginosa, kevert aerob+anaerob • alkoholisták: K. pneumoniae, G- pálcák, kevert aerob+anaerob • vesebetegség: E. coli
A területen szerzett pneumonia kezelése • meghatározó fontosságú a S. pneumoniae (gyakoriság, betegség súlyossága) • fiatal felnőttkorban a M. pneumoniae tűnik a leggyakoribbnak • időskorban a C. pneumoniae, anaerobok, L. pneumophyla, G- pálcák is gyakoriak. Számolni kell az aspirációs pneumonia előfordulásával.
az általunk választott antibiotikummal az adott betegpopulációban legvalószínűbb kórokozó-csoportot kell lefedni • figyelembe kell venni, hogy a különböző kórokozók különböző súlyosságú kórképet okozhatnak • S. pneumoniaere hasson a választott antibiotikum • a béta-laktámok hatástalanok az atípusos kórokozókkal szemben • a kezelés időtartama általában 7-10 nap, a klinikai kép, és a laborvizsgálat eredményeit figyelembe kell venni.
Otthon kezelhető pneumonia, 65 évnél fiatalabb beteg, kísérő betegség nélkül • Letalitás: 1% alatt • javasolt antibiotikum: • makrolid, vagy • doxycyclin, vagy • amoxicillin, vagy • amoxycillin/clavulansav, vagy • cefuroxim-axetil • penicillin allergia esetén légúti fluorokinolon • progressio esetén légúti fluorokinolon
Otthon kezelhető pneumonia, 65 évnél idősebb beteg és/vagy alapbetegség • Alapbetegségnek minősül: • COPD • cukorbetegség • krónikus veseelégtelenség • szívelégtelenség • előrehaladott májbetegség • 1 éven belül kórházi kezelés területen szerzett pneumonia miatt • tartós szteroidkezelés • előrehaladott malignus betegség
letalitás: 5 % alatt, de a betegek 20 %-a végül kórházba kerül. • Empirikus terápiára javasolt antibiotikumok: • amoxycillin/clavulansav • cefuroxim • ezekhez makrolid adható • légúti fluorokinolon • parenteralis terápia igénye esetén: • ceftriaxon • cefuroxim • ezekhez makrolid adható
a hospitalizáció szükségességéről 48 órán belül dönteni kell!
Területen szerzett pneumonia miatt hospitalizációt igénylő beteg Rizikófaktorok: • aspirációra utaló klinikai szituáció (zavartság, károsodott nyelési reflex, alkoholizmus, malnutritio) • fizikális vizsgálattal • 30/percnél magasabb légzésszám • 60 Hgmm-nél alacsonyabb diasztolés, 90 Hgmm-nél alacsonyabb szisztolés vérnyomás • 38,3 C-nál magasabb láz • extrapulmonalis manifesztációk • zavartság
laboratóriumi leletben • 4000-nél alacsonyabb, 30 000-nél magasabb fehérvérsejtszám • 30 %-nál alacsonyabb haematokrit, • 106 mmol/l-nél magasabb szérum kreatinin-szint • pO2 60 Hgmm alatt, pCO2 50 Hgmm felett • szepszisre, szervi elégtelenségre utaló laborleletek • radiológiailag: • több lebeny érintett • üregképződés • gyors progressio • pleuralis folyadékgyülem megjelenése
letalitás: 5-25 % között • Empirikus terápiára javasolt antibiotikumok: • amoxycillin/clavulansav • cefuroxim • ceftriaxon/cefotaxim, ezek mellé • makrolid, vagy • légúti fluorokinolon • Figyelembe kell venni, hogy az ambuláns kezelésnél melyik antibiotikum volt hatástalan
ha sikerül igazolni a kórokozót, monoterápiával érdemes folytatni • minél hamarabb érdemes orális kezelésre váltani
Súlyos, gyakran intenzív osztályos elhelyezést igénylő pneumonia • S. pneumoniae, L. pneumophila, S. aureus a leggyakoribb kórokozó • Alapbetegség esetén gyakoribb a G- kórokozó • Pseudomonas aeruginosa a bronchiectasiás betegeknél gyakori. • Letalitás: 25-50 % között
Empirikus kezelésre javasolt antibiotikumok: • ceftriaxon/cefotaxim • cefepim • carbapenemek • piperacillin/tazobac és • makrolid, vagy • légúti fluorokinolon • Minél előbbi kóroki diagnózisra kell törekedni (invaziv eljárások)
Apirációs pneumonia gyanúja esetén anaerob-ellenes antibiotikum választandó
A kezdő empirikus antibiotikum-kezelés hatástalansága • Oka lehet: • a kórokozó nem esik az antibiotikum hatásspektrumába • másodlagos rezisztencia • kicsi a dózis • nem megfelelő a beteg védekezőképessége • Ha a béta-laktám antibiotikumra néhány nap alatt nem reagál a betegség, makroliddal kell folytatni/kiegészíteni • Gondolni kell szövődményre: empyema, abscessus • Figyelembe kell venni, hogy a röntgenkép lassabban változik, mint a klinikai kép (gyógyulás után 4 héttel idősek 25%-ában is pozitív lehet a mellkasröntgen)
A nosocomialis pneumoniák kezelése • más a kórokozó-spektrum (Gram – pálcák, multirezisztens törzsek, gombák) • a letalitás meghaladja a 30 %-ot • ITO-on kezelt betegek 15%-ban fordul elő • a lélegeztetett betegekben kialakult nosocomialis pneumonia letalitása elérheti a 70 %-ot
A terápia alapelvei • a letalitás mértékét az első 48-72 órában alkalmazott antibiotikum-kezelés minősége határozza meg • Az antibiotikum-választásnál az alábbi 3 szempont fontos: • a pneumonia keletkezésének ideje(az 5 napon belül kialakult pneumonia esetén valószínűbb a saját flórából történt fertőzés)
speciális kórokozókra hajlamosító rizikófaktor jelenléte (lélegeztetés, kanülök, tubusok, beavatkozások, műtétek…) • a pneumonia súlyossága • Ezek alapján a betegek kategóriákba oszthatók, és meghatározható a kezdő antibiotikumos kezelés. • Fontos a megelőzés: • infekció-kontroll • hospitalizáció idejének csökkentése
antibiotikum alkalmazásának racionalizálása („vetésforgó”) • aspiráció megelőzése • váladékeltávolítás, félig ülő testhelyzet • enterális táplálás bevezetése
A pneumonia differenciáldiagnosztikája • Korábban már meglevő árnyékok: összehasonlítás • Nem pneumoniát okozó patogének: Mycobacterium tuberculosis • Nem infekciós kórképek: pulmonalis embolia, carcinoma, hyperszenzitív kórképek, idegentest aspiráció
Megelőzés (elsődleges, másodlagos) • Pneumococcus vaccináció • Influenza vaccináció • Dohányzásról való leszokás • Az 1. AB dózis beadása előtt haemocultura • Az oxigenizáció felmérése az első 24 órában
A tüdőtályog • A tüdőparenchyma necrosisa, beolvadása következtében gennyet tartalmazó üreg alakul ki. • Primer: aspirációs eredetű • Secunder: a tüdőben anatómiai hajlamosító tényező (embolia, infarctus, daganat, cysta…)
A primer, általában anaerobok okozta tüdőtályog esetén a tünetek lassan, fokozatosan alakulnak ki. Nem magas láz, produktív köhögés, bűzös köpet, mellkasi fájdalom, gyengeség, rossz közérzet, fogyás, anaemia jellemzi. Figyelni kell az anaerob aspiratiot okozó tényezőkre. • Az aerobok okozta abscessusra az akut kezdet jellemző, a típusos tüdőgyulladás tüneteivel