Viselkedéskultúra

1. Viselkedéskultúra Viselkedés és kultúra

2. Viselkedés • Az élőlény – más élőlények vagy kísérleti eszközök által – megfigyelhető aktivitása. • Viselkedés: aktivitás, cselekvés • Az élőlény – tárgyunk szempontjai szerint – az ember, akinek más élőlények által megfigyelhető aktivitása a cselekvés.

3. Viselkedés • A viselkedés mások által észlelt konkrét cselekvés, cselekvéssorozat, tevékenység, amely valóságos személyhez, helyhez és időponthoz kötődik.

4. Cselekvés • Az ember a cselekvésben, a tevékenységben juttatja kifejezésre szándékait, vágyait, törekvéseit ; ezen a módon mutatja ki érzelmeit. • A cselekvésnek vannak velünk született és tanult formái.

5. Cselekvés • A cselekvés tehát egyfelől a környezethez való alkalmazkodás legmagasabbrendű megnyilatkozása, másfelől a környezetnek a saját céljaink elérése érdekében történő átalakítására irányuló megnyilvánulás. • Cselekvés: alkalmazkodás, átalakítás

6. Magatartás • A magatartás az emberi megnyilatkozások általánosabb minősítésére, megítélésére szolgál és ilyen értelemben a jellemző viselkedések sorozatát nevezhetjük meg vele. • Magatartás: jellemző viselkedések sorozata

7. Magatartás • Ha például egy tanuló az iskolában rendszeresen rosszul viselkedik, úgy a „magatartás” érdemjegye a félévi vagy év végi értesítőben vélhetően rossz lesz. • Ennyiben tehát több és általánosabb, mint a viselkedés.

8. Magatartás • A másik fontos sajátossága, hogy a magatartásnak meghatározott értéktartalma van. • Magatartás: értékeket fejez ki • Az értékek a tárgyakhoz, dolgokhoz, eszmékhez stb. saját magunk által hozzárendelt fontosságot, minőséget jelzik.

9. Magatartás • Érték lehet egy adott foglalkozás vagy pozíció és manapság különösen: azok anyagi elismerése. Ugyancsak érték lehet számunkra a gyengédség, a jó alak, a csinos arc, a szerénység, a kedvesség, a határozottság, a „rámenősség” stb. • Sajátos értékrendszerünk meghatározott viselkedésre késztet bennünket és ezek együttesen alakítják, formálják, teszik jellegzetessé magatartásunkat.

10. Kultúra • A kultúra a társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, illetve ezek – adott korszakra – jellemző állapota. • Kultúra: anyagi-szellemi javak, korra jellemző állapot

11. Kultúra • A kultúra és a viselkedés kapcsolatáról mondta Hankiss Elemér: • „…ez a mindennapi kultúra vagy más szóval viselkedéskultúra éppannyira fontos vagy talán bizonyos szempontból még fontosabb előfeltétele az emberi együttélésnek, mint a magas kultúra.”

12. Viselkedéskultúra • A viselkedéskultúra: a hatékony és értelmes életvitel szabályainak tárháza, amely megfogalmazza a szükséges és helyes megoldásokat az alapproblémák és azok halmazai (születés, növekedés, egészségmegőrzés, jólét, halál stb.) sikeres kezeléséhez.

13. Viselkedéskultúra • Hankiss Elemér 1983-ban így fogalmazta meg a hazai viszonyokat: • „Helyzetünk röviden és erősen sarkítva úgy fogalmazható meg, hogy a magas kultúra tekintetében fejlett, gazdaságilag közepesen fejlett, a mindennapi kultúra vagy viselkedéskultúra terén fejletlen vagy akár: elmaradott ország vagyunk.” • A tennivaló világos: amit nem tudunk, el kell sajátítani.

14. A viselkedés hajtóerői • Mi ösztönzi, hajtja az embert valamely cselekvés, viselkedés megvalósítására? • Miért fontos ismernünk a viselkedés indítékát és környezetét? • Egyfelől azért, hogy meg tudjuk érteni a saját magunk és mások megnyilvánulásait, • másfelől azért, hogy mindezen ismeretek birtokában képessé váljunk az indítékok tudatos kezelésére és szabályozására.

15. A viselkedés hajtóerői • A viselkedés indítékait, ill. meghatározó tényezőit az alábbi témakörök keretében tárgyaljuk: • a szükségletek és a motiváció • önmagunk észlelése • mások észlelése • társas helyzetek és • a hatalmi befolyásolás, mint hajtóerő.

16. 1. A szükségletek és a motiváció • Szükséglet – állapotot jelöl, többnyire hiányállapotot • Motiváció – a hiányállapot megszüntetésére való késztetés, ösztönzés

17. A szükségletek és a motiváció • A. H. Maslow elmélete ad olyan tudományosan igazolt keretet a változó emberi szükségletek tanulmányozásához és megértéséhez, amely a mindennapi gyakorlatban eredményesen alkalmazható. • Maslow szerint az emberi szükségletek egyfajta hierarchiát mutatnak. A hierarchia bármely fokán elhelyezkedő szükséglet csak akkor jelenik meg, ha az előző fokozatok kielégítettségi szintje megfelelő.

18. A szükségletek „piramisa” Önmegvalósítási szükségletek Esztétikai szükségletek Kognitív szükségletek Megbecsülés szükséglete Szeretet szükséglete Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek

19. A szükségletek „piramisa” • Fiziológiai szükségletek – éhség, szomjúság stb. • Biztonsági szükségletek – biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni • A szeretet szükséglete – másokhoz tartozni, befogadottnak lenni • A megbecsülés szükséglete – teljesíteni, kompetensnek lenni és elnyerni mások tiszteletét és elismerését

20. A szükségletek „piramisa” • Kognitív szükségletek – tudni, érteni, megismerni • Esztétikai szükségletek – szimmetria, rend, harmónia • Önmegvalósítási szükségletek – az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása

21. A csúcs: az önmegvalósítás • Maslow kutatásai alapján a következők szerint foglalhatók össze e szint viselkedési szabályai: • Úgy éld át az életet, mint a gyerek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással! • Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez! • Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy többség hangjára tapasztalataid értékelésében!

22. A csúcs: az önmegvalósítás • Légy őszinte, kerüld a színlelést és a szerepjátszást! • Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével! • Vállalj felelősséget! • Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez!

23. A csúcs: az önmegvalósítás

24. Szükségletek és motiváció • A viselkedés: a szükségletek ismerete A szükségletek és azok kielégítettségi színvonalának viselkedésmeghatározó jellege, pontosabban ennek ismerete nagyban elősegíti a saját magunk és mások cselekedeteinek megértését, illetve a várható viselkedés „bejóslását”.

25. 2. Önmagunk észlelése • A viselkedés megértése: önismeret • Tárgyunk szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az ember miként vélekedik önmagáról. Az alacsony önértékelésű egyének a különböző élethelyzeteikben (feladat, probléma, konfliktus stb.) egészen másfajta hatékonyságot mutatnak, mint a magas önértékelésűek.

26. Önmagunk észlelése • A magas önértékelés önbizalommal és sikerorientált viselkedéssel jár együtt, míg az alacsony bizonytalanságot, az új feladatoktól és megoldásoktól, kockázatoktól való idegenkedést, ingerlékenységet és alkalmazkodási nehézséget eredményez.

27. Önmagunk észlelése • Aki jó színvonalú önismerettel rendelkezik, az pontosabb és hatékonyabb mások viselkedésének megismerésében és megértésében is.

28. 3. Mások észlelése • A viselkedés megértése: mások „pontos” észlelése • Ezen a területen komoly nehézségekkel kell szembenéznünk. Tökéletesen aligha ismerhetünk meg bárkit. Elég, ha a legkézenfekvőbb okra, az érzelmi elfogultságra gondolunk.

29. Mások észlelése • Az önfeltárás, megmutatkozás, a másik nyitottsága, esetenként legalább annyira tudatos folyamat, mint a másik megítélése érdekében folytatott megfigyelő tevékenységünk. • A nyitottságot vagy zártságot aszerint is értékelnünk kell, hogy a másik viselkedése mennyire spontán, személyiségéből önkéntelenül fakadó, vagy mennyire fejez ki megtervezett és következetesen kivitelezett „stratégiát”.

30. 4. A társas helyzetek • A viselkedés megértése: mások jelenléte • Viselkedésünk megváltozik mások jelenlétében. Ennek hátterében az áll, hogy társas helyzetben erősebbé válnak az érzelmek, nő a feszültség és erősödik a cselekvésre való készenléti állapot.

31. A társas helyzetek • A társas helyzetek, társas kapcsolatok legfontosabb színtere a csoport, amely a viselkedés szabályozásában, formálásában meghatározó jelentőségű. • Ha valaki úgy dönt, hogy ehhez vagy ahhoz a csoporthoz kíván tartozni, úgy alkalmazkodnia kell annak értékeihez, normáihoz, szokásaihoz, működési rendjéhez, nézeteihez.

32. A társas helyzetek • A csoport: jutalmaz és büntet • A csoport a szabályok-normák-értékek tiszteletbetartóit megjutalmazza (legalább az „odatartozás melegével”), a normaszegőket pedig bünteti (amelynek legsúlyosabb tétele a teljes kirekesztés).

33. A társas helyzetek • Konformitás – az alkalmazkodás e formája számos előnnyel kecsegteti az egyént, ám azt is jelenti, hogy korábbi nézeteinek, véleményeinek, szokásainak, viselkedésmintáinak egy részét fel kell adnia.

34. 5. A hatalmi befolyásolás, mint hajtóerő • A társadalom hierarchikus elrendeződése és más okok folytán is különböző emberek különböző csoportjai, olyan hatalmi jogosítványokhoz jutnak, amelyek birtokában befolyásolhatják mások viselkedését. • A hatalom helyzeti lehetőség a befolyásolásra.

35. A hatalmi befolyásolás • Ki a főnök?

36. A hatalmi befolyásolás • Hatalmi típusok: • Jutalmazó • Kényszerítő • Törvényes • Referensi • Szakértői (Zsigmond Cs.: Viselkedéskultúra, 34. old.)

37. A hajtóerők összegződnek: döntés a cselekvésről • Minél több és minél mélyebb ismeretünk van a viselkedés előzőekben tárgyalt determinánsait illetően, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy mások viselkedését, magatartását megfelelőképpen értékelni tudjuk és ami legalább ilyen fontos: hogy jövőbeli reakcióit is képesek legyünk kiszámítani, megjósolni. • Ha ismerjük a szabályokat, viselkedésünk megtervezhetővé, szervezhetővé, korrigálhatóvá és ami a legfontosabb, fejleszthetővé válik.