32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője Targoncavezető szakmairány

1. 10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai 1. rész 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelőjeTargoncavezető szakmairány

2. Targoncák csoportosítása: • alkalmazás (rendeltetés) szerint, • kialakításuk szerint, • a vezérlésük (vezetésük) módja szerint, • a hajtóenergiájuk szerint, • más műszaki jellemzők (pl. teherbírás, emelőmagasság, gumiabroncsok stb.) szerint. Csoportosítás alkalmazás (rendeltetés) szerint: • szállítótargoncák (saját - rögzített vagy billenthető - rakfelülettel), • vontatótargoncák (pótkocsik, utánfutók vontatására - nincs sem saját rakfelületük, sem emelőszerkezetük), • emelőtargoncák és emelőkocsik, • különleges rendeltetésű és szerkezeti kialakítású (pl. komissiózó) targoncák 1. Csoportosítsa a targoncákat! Milyen előnyökkel járnak a különféle targonca típusok?

3. Csoportosítás kialakítás szerint: • a teher elhelyezkedése a targonca kerekeihez képest (pl.: homlok villás, oldal villás) • a kerekek ill. alátámasztások száma és elhelyezkedése (az alátámasztások száma nem mindig azonos a kerekek számával, mivel gyakran fordul elő ikerkerekes alátámasztás): • a három alátámasztásos targoncának jó a manőverező képessége. Az első kerekek általában ellenkező irányban is foroghatnak, a harmadik, a hátsó kerék a hajtott, így a targonca az első híd középpontja körül tud fordulni, • a négy alátámasztásos targonca azonos a járműveknél is megszokott kialakítással. • a teher mozgatásának lehetőségei, • a teher-alátámasztó vagy megfogó elem jellege szerint stb.

4. Csoportosítás a vezérlés módja szerint: • gyalogkíséretű (gyalogvezetésű) targonca, amelyet speciális irányítókarral vezetnek, • vezetőállásos targoncát, amelyet az erre a célra kialakított vezetőállásból pedál vagy kar segítségével irányítanak, • vezetőüléses targoncát, • táv- és programvezérlésű targoncát. • Csoportosítás hajtóenergia szerint: • belsőégésű motorral hajtott (benzin, dízel vagy gázüzemű) targoncák • elektromos targoncák

5. Csoportosítás egyéb műszaki jellemzők szerint: • teherbírás • emelőmagasság (pl.: magas emelésű targonca) • gumiabroncsok (tömör, levegős, szuper elasztikus) • vezető fülke kialakítása (pl.: forgókabinos)

6. Gépkezelői munkakör személyi feltételei Építő és anyagmozgató gépet önállóan az a személy kezelhet, aki: • 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, • a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, • rendelkezik a gép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel (OKJ-s bizonyítvány) és a helyváltoztatásra is képes gép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. • amennyiben a gép kezelése gépkezelői jogosítványhoz kötött, rendelkezik a megfelelő gépcsoportra érvényes gépkezelői jogosítvánnyal 2. Milyen személyi és tárgyi feltételei vannak a targoncákkal történő munkavégzésnek? Milyen kockázatai és veszélyei vannak a targoncás munkakörnek?

7. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló • munkába álláskor, • munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, • munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, • új technológia bevezetésekor • elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

8. Gépkezelői tevékenység kockázatai és veszélyei • A fizikai veszélyforrások, a leggyakoribbak: • munkaeszközök, szállító-, anyagmozgató eszközök, termékek és anyagok mozgása, stb., • szerkezetek stabilitásának megbomlása, alátámasztás elmozdulása, hiánya, billenés, súlypontváltozás, • csúszós felületek, úttest, padló, stb., • éles, sorjás felületek • zaj • a közlekedési akadályok, • a poros levegő. • levegő hőmérséklete

9. A kockázatok és veszélyek kiszűrése, illetve csökkentése érdekében a munkáltató: • különböző rendszabályokat vezet be • kollektív védelmet alkalmaz • egyéni védelmet alkalmaz • A munkáltató írásban meghatározza: • azokat a munkafolyamatokat, technológiákat - ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is -, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése (a továbbiakban: a védőeszköz juttatásának rendje), továbbá • a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.

10. A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során: • meghatározza az a kockázatok jellegét és mértékét, • az előző pont szerint jár el a tényezők bármelyikének megváltozása esetén, • biztosítja: • a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá • a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt • figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.

11. A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint - szükség esetén - szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a követelményeknek.

12. A targonca villák: • általában acélból készülnek, • a különböző targoncákhoz és feladatokhoz alkalmazkodva eltérő méretben és teherbírással. • függőleges és vízszintes szárai mindig derékszöget kell alkossanak. Villa típusok: • hagyományos körmös rögzítésű villa (1. ábra) • felcsavarozható (2. ábra) 3. Ismertesse a targoncavilla kialakítását! Beszéljen a különböző targoncavilla típusokról! Ismertesse a villahosszabbító kialakítását! Hogyan történik a villahosszabbító rögzítése a targoncára?

13. villapozícionálóra való (3. ábra) • felhajtható (4. ábra) • védőanyaggal bevont (5. ábra) • rozsdamentes (6. ábra) • mérleggel ellátott (7. ábra) • 3. 4. 5. • 6. 7.

14. Villahosszabbítót általában akkor használunk, ha • a targoncán lévő villa mérete miatt nem biztosít megfelelően stabil alátámasztást az emelendő tehernek, vagy • olyan helyről, illetve olyan helyre kell rakodnunk, amit a normál villával nem lehet elérni. • A villahosszabbítók általában acélból készülnek, „U” profilú, vagy zárt szelvényű anyagból. • Fontos tudnivalók: • az adott targoncához csak a gyártó által forgalmazott villahosszabbító használható • az alap villa hosszának minden esetben el kell érnie a villahosszabbító hosszának legalább 60 %-át

15. Villák meghibásodásai: • Törés: • Ritka eset, túlterhelés, anyagfáradás vagy gyártási hiba lehet az oka. A törött villát hegeszteni, javítani tilos! Párban kell cserélni.  • Görbülés: • Minden esetben túlterhelés az okaTúlterhelni azonban nem csak nagyobb • súllyal lehet, hanem ha a megengedett súlyt • nem a tövén, hanem a villa hegyén emeljük. A villa mindig derékszögű kell legyenA „d” méret legyen 707 mm közelében, akkor minden rendben.Figyelem!  Melegítéssel visszahajlítani tilos

16. Villakopás: A targonca villa leggyakoribb hibája. Sokan nem tulajdonítanak neki jelentőséget, de szabály van rá: ha a vastagságának a 10 % elkopott, ki kell cserélni!A kopás mértékét mindig a villa tövén a vízszintes rész és a függőleges rész vastagságának összehasonlításával kell végezni. A TARGONCA VILLÁKAT MINDIG PÁRBAN KELL CSERÉLNI!

17. Az adapterek használatának célja: Azonos alapgéppel, megfelelő kiegészítő berendezésekkel (adapterekkel) biztonságosan és gazdaságosan bonyolíthatók rakodási, különféle anyagmozgatási munkák, feladatok. 4. Ismertesse a targoncákra szerelhető adaptereket! Milyen munkák végezhetők a különböző adapterekkel? Hová történik a különféle adapterek felszerelése a targoncákon?

23. A munkaszerelékek felszerelése a targoncára • A felszerelésnek mindig az adott gép kézikönyvében (használati útmutatóban) meghatározott módon kell történnie. • A munkaszerelék rögzítése történhet: • hagyományos módon (csavarokkal, biztosító csapokkal) • automatikusan, távvezérelt csatlakozó szerkezettel

24. Egyéb szabályok: • Egy adott targoncára csak az ahhoz rendszeresített adapterek szerelhetők fel. • A felszereléskor fokozottan ügyelni kell az adapter megfelelő rögzítésére. • Külön működtetést igénylő adapter esetén gondoskodni kell a hidraulikus rendszerhez történő megfelelő csatlakozásról. • Ellenőrizni kell, hogy az adapter rendeltetésszerűen működjön, megfelelően hajtsa végre a vezérlési utasításokat.

25. Irányító személyt akkor kell alkalmazni, ha a gép kezelője nem, vagy nem megfelelően látja be a munkavégzés területét. Irányító személy csak az erre megfelelően kiképzett személy lehet, például: • képzett gépkezelő • képzett teherkötöző Az irányító személy a gép kezelőjével karjelzések, vagy folyamatos kétirányú rádiókapcsolat útján kommunikálhat. 5. Ki lehet irányító személy az emelési művelet során? Hogyan kommunikálhat egymással az irányító személy és az emelőgép kezelője? Ismertesse az irányító személy karjelzéseit!

29. A kézjelek alkalmazásánál a következő követelményeket kell kielégíteni: • a kézjelnek pontosnak, egyszerűnek, jól láthatónak, könnyen végrehajthatónak, érthetőnek, más jeltől tisztán megkülönböztethetőnek kell lennie. • Mindkét kar egyidejű használata esetén a karokat szimmetrikusan kell mozgatni, a két kar egyidejű használata csak szimmetrikusan történhet, és csak egyetlen jelzést adhat;

30. a jelet adó személy (a továbbiakban: jelet adó) kéz- vagy kézjelzés útján ad munkafolyamatra vonatkozó utasításokat a jelet fogadó személynek (a továbbiakban: jelet fogadó); • a jelet adónak a munkafolyamat egész lefolyását figyelemmel kell tudnia kísérni anélkül, hogy a munkafolyamat őt veszélyeztetné; • a jelet adó kizárólagos feladata a munkafolyamatra vonatkozó utasítások megadása és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságának felügyelete lehet; • ha az előző pontokban meghatározott feltételek nem teljesíthetőek, további személyt vagy személyeket kell a feladatra biztosítani;

31. a jelet fogadónak a munkafolyamat végrehajtását meg kell szakítania és új utasítást kérnie, ha a kapott utasítást nem tudja kellő biztonsággal végrehajtani; • a jelet adónak a jelet fogadó számára könnyen felismerhetőnek kell lennie, ezért egy vagy több feltűnő ismertetőjelet kell viselnie (pl. kabát, sisak, karszalag, jelzőtárcsa). Az ismertetőjeleknek élénk és lehetőleg azonos színűeknek kell lenniük, és csak a jelet adók használhatják őket.

32. Az emelés szabályai villamos szabadvezeték közelében: • A munkagép(ek) telepítése, illetve az üzemeltetés megkezdése előtt érdemes kikérni a vezeték kezelőjenek (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról. • Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültség-mentesíthető, a munkavégzés szabályait emelési utasításban szükséges rögzíteni. 6. Beszéljen a villamos szabadvezeték környezetében végzett emelés szabályairól! Mekkora védőtávolságokat alkalmazunk a különböző feszültségértékű hálózatoknál? Hogyan biztosíthatók ezen védőtávolságok megtartása? Milyen teendői vannak a gép kezelőjének, ha az erősáramú villamosvezetékbe akadt gép áram alá kerül?

33. Gondoskodni kell a következőkről: • a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani, • a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag), • a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat, • ki kell jelölni a jelzőőr tartózkodási helyét. • a jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.

34. Teendők a feszültség alatt lévő szabad vezetékkel való érintkezés esetén: • Abban az esetben, ha az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő: • adjon hangjelzést, amely az ott tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre, • kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére, • csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal. • Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni.

35. Munkaterülettel kapcsolatos feladatok munkakezdés előtt: A gép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőriznie kell: • a közlekedési utak állapotát (burkolat minősége, állapota), • az utak vonalvezetését (kanyarok, kereszteződések, lejtők, emelkedők, aluljárók), • az utak akadálymentességét, • az áru lerakó helyek állapotát (burkolat, lejtés, kijelölés), • egyéb veszélyt jelentő tényezőket (vezetékek, egyéb munkavégzés a gép munkaterületén belül, gyalogosok, további gépek) 7. Milyen teendői vannak a targoncavezetőnek a munka megkezdése előtt a munkaterülettel kapcsolatban? Beszéljen a teher letételének szabályairól! Sorolja fel a tiltott teherlehelyezési helyeket?

36. Teherelhelyezés, rakatképzés szabályai • A teher elhelyezésénél figyelembe kell venni: • a tiltott teher lehelyezési helyek szabadon hagyását, • valamint a rakatképzésre vonatkozó szabályokat. • A rakatképzés során figyelembe kell venni: • Az optimális helykihasználást • A raktározási magasságra vonatkozó előírásokat • Az anyagok (áruk) mozgatására vonatkozó igények teljesítését • A biztonságos (stabil) rakatképzés követelményeit, az eldőlés, leborulás megakadályozását • A közlekedési utak szabadon tartását • Az anyagok (áruk) sajátosságait, speciális tulajdonságait

37. Tilos a munkagéppel parkolni illetve bármilyen anyagot tárolni: • közlekedési utakon, • menekülő folyosókon, • tűzvédelmi eszközök megközelítését akadályozó helyen • elsősegély-nyújtó helyek megközelítését akadályozó helyen • lejtős területeken • minden olyan helyen ahol baleseti veszélyt jelent, vagy akadályozza az esetleges mentési munkálatokat.

38. Az alkalmazható állványos tárolási rendszerek főbb változatai: • állványos statikus, (fix állványok, polcok) • állványos dinamikus. (pl. gördíthető állványok, gördíthető polcok). A tároló mezők és a közlekedő utak célszerű elrendezésének alapformái: • tömbtárolás, • soros tárolás, • vegyes tárolás 8. Beszéljen a polcokon, állványokon történő tárolás szabályairól! Milyen rakodástechnológiai szabályokat kell betartani ezeken a tároló helyeken? Milyen műszaki megoldásokkal könnyíthető meg ez a raktározási mód?

39. A teher (áru) helyének kijelölésekor az alábbiakat kell figyelembe venni: • előírások vagy elszámoltatási rend szerint az áru együtt kezelhető-e más termékekkel vagy elkülönített áruáramlást igényel, • a beszállított áru az értékesítésig milyen munkaműveletek elvégzését igényli és milyen sorrendben, • az azonos áruval kapcsolatos különböző tevékenységek vagy a különféle árukkal kapcsolatos azonos tevékenységek térben milyen mértékben vonhatók össze, • az áru csomagolási egységének súlya, terjedelme az áru beszállításakor és a belső mozgatáskor (áruáramláskor),

40. az áru belső mozgatásánál használatos eszközök, és üzemeltetésük technikai feltételei, • az áru tárolásával kapcsolatos klimatikus viszonyok, • a polcok, állványok mérete és teherbírása • Az állványos / polcos tárolást segítő műszaki megoldások: • számítógépes áru nyilvántartási rendszer, • automatizált, számítógép vezérlésű targoncák

41. Az árutárolás egyéb szabályai: • Az állványok és a fal között néhány centiméter hézagnak kell lennie, hogy az áruk levegőzhessenek, és a fal esetleges nedvessége ne okozzon károkat. • Az állványok magasságát az határozza meg, hogy az árukat kézi erővel vagy gépekkel mozgatják. Ha az árukat kézi erővel mozgatják, akkor 2,5–3 méter magas állvány alkalmazása célszerű, ha targoncával emelik a termékeket, akkor akár 7 -15 méter magas állványokat is használhatnak. • Világítótestek és fűtőtestek közvetlen közelében áru nem tárolható, a világító-testektől legalább félméternyi, a fűtőtestektől legalább egyméternyi teret szabadon kell hagyni! • Az áruk egy részét a fénytől is óvni kell. A fényérzékeny áruk raktárainak ablakait célszerű kékre festeni, vagy függönnyel, redőnnyel, sötétített fóliával ellátni.

42. Anyag (vegyi anyag ) fogalma: Természetes állapotában előforduló vagy ipari termelő folyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei, Veszélyes anyag fogalma: Az az anyag, illetve az a készítmény, amely az emberre, állatra vagy a környezetre veszélyes tulajdonsággal rendelkezik. 9. Beszéljen a veszélyes anyagok targoncával történő szállításáról! Milyen munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályokat kell betartani az ilyen anyagok szállításakor?

43. Veszélyes anyagok csoportosítása: • robbanó anyagok és készítmények,• oxidáló anyagok és készítmények,• fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények,• tűzveszélyes anyagok és készítmények,• kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények,• nagyon mérgező anyagok és készítmények,• mérgező anyagok és készítmények,• ártalmas anyagok és készítmények• maró (korrozív) anyagok és készítmények,• irritáló vagy izgató anyagok és készítmények,• túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények,• karcinogén (daganatkeltő) anyagok és készítmények,• mutagén (genetikai károsodást okozó) anyagok és készítmények,• reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények,• környezetre veszélyes anyagok és készítmények,

44. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydaraboknak (darabáru) egyedileg azonosíthatónak kell lenniük a feliratok és a veszély jelképek alapján.

45. Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) Az ADR áruosztályai:1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak2 osztály Gázok3 osztály Gyúlékony folyadékok4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktivanyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok5.2 osztály Szerves peroxidok6.1 osztály Mérgező anyagok6.2 osztály Fertőző anyagok7 osztály Radioaktív anyagok8 osztály Maró anyagok9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

46. Veszélyes anyagok tárolása A veszélyes anyagokat általában más anyagoktól elkülönítve kell tárolni. Sok esetben a különböző tulajdonságú veszélyes anyagokat egymástól is elkülönítve kell tárolni. Erre vonatkozóan adnak iránymutatást a rajtuk elhelyezett feliratok, jelképek, illetve az ADR hatálya alá tartozó anyagok esetében a veszélyességi bárcák.

48. Veszélyes anyagoknál használatos védőfelszerelések • A nem veszélyes anyagoknál megszokott védőfelszerelések mellett egyéb védőfelszerelések többnyire csak akkor szükségesek, ha a veszélyes anyag a csomagolás sérülése vagy balesett miatt szabadba jut. Ekkor az adott anyagnak megfelelő eszközök használata szükséges. • Jellemző védőeszközök: • védőszemüveg • védőruha • csizma • kesztyű • gázálarc

49. Személyemelő kosarak használati feltételei: • Személyeket emelni kizárólag az erre a célra szolgáló személytartóban szabad. • Személyemelésre ideiglenesen felhasználni csak olyan gépet (targoncát) szabad, amely érvényes munkavédelmi minősítéssel rendelkezik. • A targonca és a személytartó rendelkezzen megfelelő tartalmú és mélységű dokumentációval. • A személytartóból legyen lehetőség vészleállításra. • Amennyiben megoldható, az összes mozgás legyen a személytartóból vezényelhető. • Az energiaforrás kiesése esetén a személytartó bármely pozícióból biztonsággal alaphelyzetbe hozható legyen. 10. Hogyan történhet személyek emelése targoncával? Milyen követelmények vonatkoznak ez esetben a gépre? Használható-e saját készítésű személyemelő kosár erre a célra? Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak a személyemelésre?

50. Ahol ez műszakilag nem oldható meg, ott biztosítani kell személyi önmentő (leereszkedő) készüléket. • Személyemelős üzemmódban az egyes mozgások sebessége nem haladhatja meg a 0,5 m/s értéket. Ez indokolt esetben max. 30 %-kal túlléphető. • Személyemelő kosár kialakítása, rögzítése • A személytartó a teljes mozgási tartományban vízszintes helyzetben legyen • Legyen vészleállító gomb az összes mozgás bénítására • Kialakítása akadályozza meg a személyek kizuhanását • Alapterülete csak emelés esetén 0,8 m2/fő, személytartóból történő munkavégzés esetén 1 m2/fő kell legyen