Download
1 / 27
300 likes | 530 Views
A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései. Készítette: Pólin Lénárd Geográfus MSc ter.település fejlesztés. Rákosi Mátyás. Rákosi Mátyás. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztos , majd a szociális termelés népbiztosa volt.
E N D
A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései Készítette: Pólin Lénárd Geográfus MScter.település fejlesztés
Rákosi Mátyás • A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa volt. • 1945–56 között a Magyar Kommunista Párt illetve a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. • 1952–53 között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.
Rákosi korszak • Rákosi korszak 1945-1956 • Alapjaiban formálta saját ízlésűre az országot • Sztálinista mintára építi a rendszert: személyi kultusz • Féktelen terror: ÁVH, Koncepciós perek, osztályidegen elemek eltávolítása gulag-táborba, pártellenzék pusztítása • Megalománia • Országos Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal
Rákosi-címer az 1949. évi XX. törvényben elfogadott új állami jelkép
A Magyar Népköztársaság zászlaja, benne a „Rákosi-címerrel” (1949–1956)
Kommunista hatalomátvétel és megszilárdulás • Utcára vitték a munkásokat skandálni • Szalámi politika (57%-os többségű KGP ellen) • „Kékcédulás választások” • Koholt vádak • Párt Betiltások • SZDP beolvasztása = Magyar Dolgozók Pártja • A későbbiekben munkatáborok (Recsk), Kitelepítések (Hortobágy)
A Magyar Kommunista Párt törekvései 1945-1948 • 1945-ös földreform (nagybirtok felosztás) • Kollektivizálás és Kolhoz ("коллективное хозяйство„"közös gazdaság" • Tervgazdálkodás • Államosítás
Az első ötéves terv (1950-54): • Erőteljes, fokozott ütemű iparfejlesztési programot írt elő. • A beruházások 50%-át az iparba tervezték/ mezőgazdaságba mindössze 14%-át • az iparon belül a nehéziparba irányult a beruházások 90%-a, amely a mg, a könnyűipar és az élelmiszeripar elhanyagolásához vezetett. • Mo-ot a szén és acél országává akarták tenni (Gerő hirdette meg) • Az ország adottságait tekintve irreális. célkitűzésnek bizonyult, és beláthatatlan következményekkel járt.
Kommunista átalakítás céljai Vas- és Acél Országa: • Államosítani a bányaműveket illetve a vas és acél műveket • Nehéz- és hadiipar teljességgel indokolatlan erőltetett fejlesztése • 1949-re befejeződtek az államosítások. Állami tulajdonba vették a 10 főnél többet foglalkoztató kis üzemeket és a bérházakat is
Kollektivizáció és Rekviráció Üzemeket, az áruházakat, a földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait a pénzintézeteket és a lakóházakat, ipari, bánya- és közlekedési üzemeket.
Szocialista Iparvárosok Decentralizált – Centralizált? Sztahanovista munkaverseny! Minőség helyett mennyiségi szemlélet! Ózd (Oxigénbefúvásos acélgyártás). Dunaújváros („Sztálinváros”) – (Vas- és acél kombinát) Budapest (Nehézipari centrum) Paks (Nehézipar és konzervipar) Tatabánya (Szénbányászat)
