Nemzetközi összehasonlító elemzés

1. Struktúrák és folyamatok EU kompatibilis felnőttképzés Nemzetközi összehasonlító elemzés a tanárképzési és felnőttoktatók képzési rendszereinek állapotáról, működéséről, fejlesztéséről. Felnőttoktatók professzionális kompetenciái. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

2. Koncepció • Jó lenne, ha azUNESCOeredeti « Lifelong Education » koncepciója és programja a mai LLL politika lényege, magja maradna: az oktatásba tartozzon beleminden tanulás, ne csak a formális, hanem a nonformális és informális is. • Szükség van innovációra és kreativitásra az oktatásügyben. • A tanulás azélethez alkalmazkodjon,az oktatásigazgatás pedig a tanuláshoz. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

3. ? A probléma • Hol tart ma a felsőoktatás az EU-ban az LLL megvalósításában? • Hogyan használható a felsőoktatás„jó gyakorlatainak”összehasonlító elemzése a LLL feltételeinek megteremtésében? • Miértkulcsfontosságú a különböző felnőttoktatóikompetenciák mérése, értékelése és fejlesztése? Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

4. A kihívás ma >40% 10-15 évvel ezelőtt 10% Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

5. Felsőoktatás szerepe az információhajtású gazdaságban Igényekhez való illeszkedés: • Tanulóközpontú szemlélet • A tanulás és az élet szoros egységének (vertikális és horizontális) létrehozása • Tudásközponttá válás • „Egy” a sok forrásközpont közül • „Innováció csúcsa” • Integrált feladat: • Kutatás • Oktatás • Lifelong Learning Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

6. A felsőoktatás szerepe LLL Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

7. A LLL sikere = felnőttképzők kompetenciái Hipotéziseink: • A felsőoktatás minőségiváltozásacsak a felnőttoktatói kompetenciák fejlesztésével lehetséges. • A felnőttképzés „képzőinek” felkészítését anemzeti kontextusés apolitika befolyásolja. • Az felsőoktatási kontextus mintönálló tényezőjelenik meg, nem függetlenül az oktatáspolitikától, ám saját hagyományoktól is befolyásoltan. • Esettanulmányokravan szükség, melyeket az alkalmaz-hatóság érdekében azonos szempontok alapján kell közölni. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

8. A NETTLE projekt (2005-2008) • NETTLE – Network of European Tertiary Level Educators (EU Socrates Tematikus Hálózati projekt), melynek célja: • előmozdítani Európa-szerte afelsőoktatási kereteket, hogyaz oktatók elsajátíthassák aszükséges készségeket és kompetenciákat. • illusztrálni az EU egyes felsőoktatási intézményeiben azoktatók lifelong képzésétés akkreditációjátmeghatározó politikát és gyakorlatot. • nemzetközi összehasonlítástnyújtani. • A esettanulmányok aNETTLEprojektTG1 Policy Context of Educational Developmentmoduljához kapcsolódnak; Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

9. A NETTLE esettanulmány „MindMap”-ja Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

10. A NETTLE esettanulmány • Anemzeti kontextus és politikakapcsolata a felsőoktatási intézmények differenciálása (oktató-kutató) és/vagy az egyetemi oktatók pedagógiai képzésének és továbbképzésének szempontjából. • A felsőoktatási kontextus és politika témaköre: az intézmények törekednek biztosítani a lifelong learning- képzés megvalósítását, melyhez az állami irányítók nagyobb ösztönzésére, aktivitására is szükség lenne. • Az egyetem és az oktatók képzése:általában inkább csak tervekről olvashatunk; A kurzusok és programok tekintetében a „kínálati oldal” gazdagabb, a tanári képesítés és továbbképzés „felelősei” nyilvánvalóan aktívak. • Amodern módszerek és eszközök:megteremthetik az önálló tanulás feltételeit, tanácsadásokat, konzultációkat biztosítanak. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

11. A NETTLE esettanulmány módszere • Központi kérdés: létezik-e a felsőoktatásban résztvevő oktatók számára kezdetibevezetőés/vagy folyamatos „tanár” képzés, lifelong learning? • A felmérésben 37 felsőoktatási intézmény 24 tagországból vett részt; • A kutatás azegyetemek regiszterétkészítette el, majd differenciált ország és intézmény összegzést készítettünk, és ezek ismeretében dinamikus összehasonlítást végzünk. • Dinamikus összehasonlítás:két mozgásban lévő szisztémát úgy vetünk össze, hogy közben az azonosságok, és különbségek összehasonlítása a fejlődés irányait segít felvázolni. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

12. Az esettanulmányok összefoglalása Izland: 85%-nak van tanítási képesítése és a kompetencia egy faktor az új munkatársak felvételékor. Finnország: Az országosan akkreditált tanárképző tréning (60 ECTS/1600 óra) kötelező 2 éven belül. Pl. Workshop for Expertise in University Teaching (EUT) (240 óra) UK: 3 év próbaidő – új előadók akiknek tanítási képesítése vagy akkredi-tált tapasztalata van mentesülnek a tréning alól. A többieknek telje-síteni kell a Postgraduate Certificate in Academic Practice-t (PCAP) Lengyelország:Néhány kész-ség megköveteli a jelöltektől, hogy mint hallgatók teljesítse-nek 270 óra tanárképzést Bulgária: Az újak tanár-segédként dolgoznak – a 3 év próbaidő után a kinevezés a teljesítményük-től függ, nem a pedagógiai készségek akkreditációjától. Portugália: Toborzási és elő-léptetési határo-zathoz egy zsüri/bizottság meg-határozza az alkalmazandó sajátos kritériumokat Ciprus: PhD – 3 óra szeminárium – 2 év próbaidő. Jelenleg folyik egy Tanítási és Tanulási Központ létesítése Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

13. Az esettanulmányok összefoglalása Norvégia: 50 órás kötelező Course for Basic Pedagogical Competence + 50 óra modulok – 1-5 szemeszter alatt. Lettország: Külön törvény határozza meg a bevezető képzést és a folyamatos szakmai fejlődést Írország: nincs követelmény – a Tanítási és Tanulási Központ működtet egy rövid képzési programot az oktatói Kar tagjainak. Szlovákia:Kurzus: „Előadó mérnökök kiegészítő pedagógiája” – a részvétel önkéntes – ritkán kötelező Szlovéna:3 év próbaidő + habilitáció Luxembourg: Courses on mentoring/tutoring, didactic models, training: „own practice analysis” Törökország: nincs országos követelmény, de van egy tanárképzési program Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

14. Az esettanulmányok összefoglalása Csehország:Oktatók gyakran külső szakértők. Az új tanároknak PhD kell. Hollandia: Egy „Basic Teaching Qualification (BTQ) szükséges (80 óra + 20-40 óra Portfolió) Magyarország:andragógia,PhD, a szakirányú képzés nem kötelező, egyetemi tanárok mérése: habilitáció Ausztria: Master fokozat a szakterületen – nem kell speciális pedagógiai képzés Görögország: nincs követelmény, de néhány intézményben felülvizsgálati eljárás van folyamatban Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

15. Általánosságban elmondható A képzésekből származó előnyök: • elméletés gyakorlatötvözése; • sajátpedagógiai gyakorlatelemzése, értékelése, felülvizsgálata; • kritikusgondolkodás; • a tanítási-tanulási folyamatúj, mélyebb értelmezése; • új pedagógiai elképzelések, oktatási eljárások, módszerek megismerése, elsajátítása, bátrabb gyakorlati alkalmazása; • segítő, akísérletezéstpártoló légkör; • az oktatói közösségen belüli kölcsönösegyüttműködés, ötlet- és tapasztalatcsere előmozdítása, folyamatos visszacsatolás; • egyhallgatóközpontúbboktatási modell gyakorlati megvalósítása; • fejlettebbinterakció, valamint a tutori tudatosság és magabiztosság növekedése. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

16. Jó gyakorlat – Norvégia (Bergen) • Az egyetem minden új oktatójának fel kell iratkoznia egy ingyenes „alappedagógiai kompetenciák” programra. • Átfogó képzés – 20 ECTS – egy év alatt: • Alapegység(3 x 2 nap – 4 x 5 fő csoportok – 10 ECTS) • A tanulás/oktatás különböző meglátásai (mit és hogyan?) • Felsőoktatási stratégiák, vezérelvek • Tanítási gyakorlatok • Szabadon választható egységek(mindegyik 3 nap – 5 ECTS) • Tanulás és értékelés • Előadási készségek • Master és PhD irányítás • ICT és tanulás • Nincs formális értékelés/vizsga– 80%-os jelenlét igényelt. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

17. Konklúzió • Vannakbíztató fejleményeka gyakorlati megvalósításra, jól érzékelhető az EU hivatalos állásfoglalásának hatása. • Kevés helyen kötelezőeka kurzusok, inkább a PhD hallgatók körében gyakoribb. • A sikeres oktatói munkátegyre inkább a hallgatói értékelések eredménye alapján mérik. • Az európai oktatás folyamatosan változó világában, a felsőoktatás átalakításában az LLL szemléletre építhető oktatáspolitika hallgató-centrikus társadalmi érzékenységre, amunkaerőpiaci változásokrareagáló módon működik. • Az egyetemek felelőssége az oktatóik felkészítéseaz új kompetenciák megismerésére. • Bizonyos párhuzamok,tendenciákmegfigyelhetők és egy esetleges összehasonlítás alapját képezhetik. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

18. Problémák Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

19. HOW TOTEACH Köszönöm a figyelmet Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens