nk7.hu

1. www.nk7.hu

2. Benedek András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Új folyamatok és régi struktúrák az oktatásban? www.nk7.hu

3. Folyamatok • az oktatás-nevelés átfogóbb szakaszai,melyekben tendenciák, stratégiai törekvések jelennek meg. • ilyennek tekinthetjük • az alapképzést • a szakképzést • a tanulást életen át www.nk7.hu

4. Struktúrák • olyan képzési szerkezetek, melyek jogi-finanszírozási keretek által meghatározottak • olyan koncepcionális/alternatív nevelési formációk, melyek a jogi-finanszírozási keretekben működőképesek • az oktatás-nevelés tartalmi meghatározói, melyek hatással vannak a szervezeti formákra és alkalmazott módszerekre www.nk7.hu

5. Iskolaszerkezet • makroszinten meghatározott, de nem kizárólagos és a statisztikai mutatók szerint is stochasztikus rendszer • térségi jelleggel bír • szociális dimenziókban differenciált • nemzetközi összehasonlítás szempontjából lényeges www.nk7.hu

6. Előzményekről Az iskolaszerkezet kérdésköre az elmúlt fél évszázadban folyamatosan napirenden volt, s különösen a múlt század 70-es, 80-as éveiben került a kutatások és modellkísérletek homlokterébe, de a tényleges és átfogó szerkezeti átalakulás az elmúlt évtizedekben nem valósult meg. Hol az iskola (iskolarendszer) horizontális expanziójának határa, miképp képeznek rendszert a kultúra-, és értékközvetítés más alrendszerei? www.nk7.hu

7. A legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányaa 18–24 évesek körében, 2000 és 2005 (%) Forrás: Eurostat, Labour Force Survey [online:] {http://epp.eurostat.ec.europa.eu}

8. Kérdések: Miképp értékeljük a szerkezetről szóló viták folyamatosságát, s ezzel összefüggésben a szerkezet folyamatos – diverzifikációját? Magyarországon, a fejlett országokban már végbement folyamatok eredményeként, az elmúlt évtizedekben megvalósult a teljes középfokú iskoláztatás, és jelentős expanzió játszódott le a felsőoktatásban is. www.nk7.hu

9. Kérdések: Lehet-e csupán a pedagógiai programok szintjén, a képzési szintek közötti átmenet tartalmi kezelésével az iskolaszerkezeti feszültségeket kezelni? A korai középiskolai szelekció által okozott funkciózavarok, például a szakiskolai képzés tartós válsága arra figyelmeztet, hogy a szerkezet és tartalom pedagógiai összefüggései megkerülhetetlenek, s a részleges tartalmi szabályozások lehetőségei korlátosak. www.nk7.hu

10. Kérdések: Milyen előnyöket kínál a komprehenzív iskola? S egyáltalán hány évig tartson Magyarországon az alapiskola? Mikor történjen a gyerekek választása az iskolatípusok között? www.nk7.hu

11. Kérdések: Mik az esélyei a „komprehenzív iskola” modelljének? Milyen érvek és ellenérvek szólnak mellette, ellene? Mik a lehetőségek egy új, az előzményeket szintetizáló, korszerű, egységesítő struktúra megteremtésére? www.nk7.hu

12. Kérdések: Az oktatás-nevelés szempontjából miképp értékeljük a közművelődésben, s a közművelődés intézményrendszerében végbement folyamatokat? Miképp értékeljük a média világában bekövetkező változásokat? Segítik-e az egész életen át tartó tanulást? Kiegészítő-e a szerepük, vagy valóságos alternatívát kínálnak? www.nk7.hu

13. Kérdések: Hogyan élik meg a társadalom különböző csoportjai az életen át tartó tanulás kihívását? Mennyiben segíti és mennyiben nehezíti a társadalom integrációját a műveltség forrásaihoz való hozzájutás szabadsága? www.nk7.hu

14. Kérdések: Milyen tanulságokkal szolgál az alrendszerek működését illetően a piac, a civil szféra és az állam kapcsolatrendszere? Ésszerű-e a feladatok és kompetenciák megosztása? Kellően építhet-e a felnőttoktatás, széles értelemben vett kultúraközvetítés az iskolára, a gyermekkultúra, illetve az ifjúsági kultúra tartalmaira? www.nk7.hu