1 / 23

Color Management I.

Color Management I. színelmélet. Lengyel Zsolt – Multimédia alapjai. Mitől függ a szín. Fényforrás. Tárgy szine. Megfigyelő. A színt valamilyen formában mérhetővé kell tenni, és számszerűsíteni kell. Elektromágneses spektrum. 380-780 nm: látható sugárzás, látható spektrum: fény.

quon-bell
Download Presentation

Color Management I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Color Management I. színelmélet Lengyel Zsolt – Multimédia alapjai

  2. Mitől függ a szín • Fényforrás • Tárgy szine • Megfigyelő A színt valamilyen formában mérhetővé kell tenni, és számszerűsíteni kell

  3. Elektromágneses spektrum 380-780 nm: látható sugárzás, látható spektrum: fény

  4. Spektrális energia eloszlás • A fényforrásokból érkező sugárzás hullámösszetétele változó, eloszlásfügvény definiálja.

  5. Fényforrások A CIE (Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) megmérte a fényforrások spektrális energia eloszlását szabványosította őket. • A – Wolfram szálas izzó (2800K) • B, C – Napfény szimulátorok (elavultak) • D : (napfény típusok) • D55: 5500 K • D6: 6500 K • D65: Déli napfény • D75: 7500 K • E – Egyenletes eloszlású fényforrás • F – Fluoreszkáló fények (F1-F6) D50 – Természetes napfény

  6. Színhőmérséklet A látható tartományban kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlására jellemző szám a színhőmérséklet. • Gyertya: 1900 K • Háztartási izzólámpa: 2800 K • Fotoizzó: 3200 K • Reggeli, délutáni alacsony napállás: 4800 K • Átlagos napfény, vaku: 5600 K • Napos idő, árnyékban: 6000 K • Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K • Borult, ködös idő: 10000 K

  7. Spektrális Reflektancia eloszlás • A felületekről, tárgyakról visszaverődő spektrális reflektancia eloszlásfügvénye is változó

  8. Szín (Fényforrás + Tárgy + Megfigyelő) = szín + + = D50 : kiveszi a fényforrást az egyenletből. (konzisztenssé válik)

  9. Látás Receptorok hosszú hullámhosszú fényekre : piros közép hullámhosszra: zöld rövid hullámhosszokra: kék

  10. CIE XYZ 1931 = + X: 39 Y: 28 Z: 4 Az emberi látószerv 3 csatornásra “lett tervezve” ezért logikus hogy a szín értéket három számmal írjuk le. Ezzel képesek vagyunk az EM hullámokat számokkal leírni. Az XYZ az emberi szem működésén alapszik

  11. CIE XYZ 1931 Színtér: minden olyan jelenség amiben egy színt három vagy négy értékkel definiálunk (RGB, HSV, CMYK) A CIE 1931 XYZ szabvány egy színteret definiál. Ez a test magában foglalja az összes , az emberi szem által látható színt. Hátránya : nem egyenletesen mutatja a színeket, tehát egy egységnyi lépés nem mindíg ugyanakkora színváltozást jelent.

  12. CIE LAB 1976 Az L tengely: fényesség “a” tengely: zöldesség-pirosság “b” tengely: kék-sárga Minden Azonos méretű elmozdulás a téren belül ugyanakkora színváltozást eredményez. XYZ és LAB: eszközfüggetlen, tévedhetetlen színrendszerek, a mért értéket (sugárzást) pontosan definiálják az emberi megfigyelő számára. Mercator vs. Robinson

  13. Miért kell ez? • A színt önmagában nem lehet mérni • A fényt (EM sugárzást) tudjuk mérni ami lepattan a tárgyakról (spektrális energia és reflektancia eloszlás), és a mért adatot értelmes számokká alakítani (XYZ, LAB színskála) • Színmérő eszközök • Spektrofotométer (nyomtatóbol érkező kép mérésére) • Leméri a fényt, és egy spektrális energia eloszlást ad eredményül, vagy XYZ, LAB színértéket • Koloriméter (képernyő fénymérésére) • XYZ vagy LAB értéket ad vissza • Denzitométer (Kalibrációhoz) • Fényességet mérnek, színmérésre nem alkalmas

  14. Color Management • Digitális képekkel való dolgozás : • Scanner, fényképező, nyomtató, projektor, monitor, stb… A különböző eszközök különböző színeket jelenítenek meg A környezeten is sok múlik

  15. Limitációk Metaméria: Két különböző színárnyalat ugyanolyan színnek tűnik, egy adott megvilágításban Változó fényforrás esetén megváltozik a színhatás: a két szín már különböző lehet. Ezért nagyon fontos hogy milyen a fényforrás. A biztos színhelyességhez: D50 –es fényviszonyok kellenek. LAB: fényforrás független színtér.

  16. Limitációk Szimultán kontraszt: az emberi szem a színeket egységében látja. Ugyanaz a szín más környezetben más színhatást kelthet.

  17. Színárnyalat, telítettség, fényesség Színárnyalat (HUE): a színek megkülömböztetésének a módja a telítettség és a fényesség figyelembe vétele nélkül. Telítettség (SATURATION): a szín tisztaságára vonatkozik. A világos színek a szürke vagy a fehér színhez, a sőtét színek a feketéhez közelítenek ha növeljük a saturation-t, Fényesség (Lightness/Brightness/Value): az adott szín fényessége. Ha a fényesség nulla:fekete, ha a fényesség maximum:fehér Lightness HUE Saturation

  18. Alapszínek, színezékek Alapszínek: • Piros, Zöld, Kék: az RGB színrendszer alapszínei. • Cián, Bíborvörös, Sárga : a CMYK színrendszer alapszínei. Színezékek: fizikai eszközök/anyagok amikkel alapszíneket állítunk elő • Festékek • Tinták • Gázok A színezékek meghatározzák hogy milyen színeket vagyunk képesek megjeleníteni vagy rögzíteni (monitorokkal/nyomtatókkal és fényképzeőkkel/scannerekkel)

  19. RGB • Piros, zöld kék keverésével az összes ember által látható színelőállítható • Mivel az alapszíneket összeadjuk, az RGB-t additív színkeverésnek hívják • Az emberi szem is ezeket az alapszíneket érzékeli. Ha ezekközül egyet sem érzékel: nincs szín=fekete. • Projektorok, monitorok, az additív színkeverést használkák

  20. CMY(K) • A cián elnyeli a piros fényt Piros és Cián komplementer színek: kombinálásukkal szürke szín keletkezik. • A bíborvörös elnyeli a zöld fényt • A sárga elnyeli a kék fényt A színt elnyelik: ezért szubsztraktív színrendszernek hívják

  21. CMY(K) Miért van (K) ? • A cián, bíbor, sárga szinezékek összekeverve nem nyelik el tökéletesen az összes színt: együtt nem képesek tökéletes feketét előállítani. • A nyomtatásban sűrűn használunk feketét (a szöveghez) ezért egy külön fekete szín használata gazdaságosabb is. Miért (K) ? • “B” nem lehet a neve mert az már a Blue • “Key”: a nyomtatásban a kép részletessége nagymértékben múlik a fekete színen, ezért kulcsfontosságú

  22. A szín probléma • A különböző eszközök különböző módon jelenítik meg ugyanazokat a színeket • A Color Management feladata ezeket a különbségeket a lehető legjobban minimalizálni

  23. Felhasznált Irodalom • BMEEPAGA301 • 2007 ősz, nappali képzés • Építész-informatika 1 – IT alkalmazások • 2007. 11. 06. 4. előadás: Pixelgrafika alapjai 1: • a látás alapjai, színrendszerek, Előadó: Batta Imre • Kalmár Nagy András – Mecseki Fotóklub, 2008 Feb.12 Színkezelés • Lynda.com – Color Management Essential Training • Francesco Legrenzi – Vray The Complete Guide

More Related