5. A prágai tavasz

1. 5. A prágai tavasz Csehszlovákia története 1948–1992

2. Dubček megválasztása • A Jan Šejna-affér: Novotný tisztjeinek korruptsága • gyanú szerint 1967 karácsonyán tisztek egy csoportja puccsot tervezett Novotný védelmére, de a HM Dubčekhez hű erői ezt megakadályozták • Šejnát febr.-ban korrupcióval vádolták, a vád elől Ny-ra szökött • más puccsisták és konzervatív vezetők öngyilkosok lettek • Az 1968. jan-i KB ülés az utódlásról • a népszerűtlen Novotný ellen összefogtak a konz. és a reformer erők • két jelölt merült fel: Dubček mellett Jozef Lenárt (mindkettő szlovák!) • Dubček vonakodott a poszttól, de csak neki volt többsége a KB-ben • róla úgy vélték, nem indít hajszát a régi vezetés tagjai ellen (valóban nem is tartóztatott le senkit, legfeljebb áthelyeztet, nyugdíjaz stb.) • helyzetét azonban csak további személycserékkel erősíthette meg! • támogatta őt Brezsnyev is, mivel D. Moszkvában tanult és lojalitását is jelezte • D. két fontos támogatója a konz. Kolder, ill. a reformer Oldřich Černík volt • nem került be ugyanakkor az Elnökségbe Ota Šik • Dubček eltérő megítélései • őszintén hitt a kommunizmusban és támogatta a SzU-t, a hibák nélküli de-mokratikus szoc.-ban és a reformban; hitt saját szavaiban és neki is hittek az emberek; őszinte mosolya és emberi gesztusai voltak (Dowling) • nem volt reformer, egyetlen célja a hatalom megszerzése, majd megtartása, csak taktikai okokból és ideiglenesen akart reformokat, de rákényszerült azok folytatására(Heimann)

3. Radikális reformok márc.-tól • Hatalmi harc • Novotný bukása után felbomlott az ellene kialakult alkalmi koalíció • Dubček eleinte nem reformált, hanem saját embereit helyezte pozícióba (s közben a sajtóban Novotný híveinek lejáratása folyt) • Dubček legveszélyesebb ellenfele, Jiří Hendrych külön, személyesen is támadást kapott cenzori tevékenysége (pl. a Literární noviny-ügy) miatt • ua. D. nem Moszkva utasításaira figyelt, hanem a párttagok véleményére • A cenzúra eltörlése • Dubček már Pozsonyban látta, hogy a sajtó erejével küzdhet ellenfeleivel • az újságírók nem voltak hozzászokva, hogy önálló véleményt mondjanak, ua. Dubček nem volt hajlandó megszabni nekik, hol vannak a sajtószab. határai • febr.: újra megjelent a Literárnínoviny (új neve: Literární listy) • márc.-tól az Elnökség óvatos lépésekkel eltörli a cenzúrát (a Kiadói Tanács cenzor-főnökei és a BM igyekezett ezt szabotálni); jún.-ban sajtótörvény is • egyre több lap követeli Novotný távozását az államfői posztról is • szintén követelték a SzlNT elnöke, Lenárt me., a hm. és a bm. leváltását, ill. a szakszervezet, SČM, Újságírószövetség stb. vezetésének cseréjét • A cseh–szlovák viszony újragondolásának igénye • Smrkovský már febr.-ban súlyos problémának nevezte ezt (emellett a szoc.-hoz vezető csszl. utat és új Akcióprogramot sürget) • márc. 15-én a SzlNT sürgetésére az Elnökség dönt a teljes föderalizációról

4. A múlt felülvizsgálata és újabb személycserék • A rehabilitáció felgyorsítása (az Elnökség márc. 14-i döntése) • a lapok megteltek panaszokkal, nyilvánosságra került sok önkényes ügy • az eddig engedelmes Nemzetgyűlés is követelni kezdte a rehabilitációt, amelynek eredményeként ápr.-ban megalakult a Jan Piller által vezetett újabb bizottság a perek felülvizsgálatára • megjelenhetett Slánský és Šling özvegyeinek memoárja • az egyik bm.-helyettes öngyilkos lett, félve múltja nyilv.-ra kerülése miatt • a politikai üldözöttek saját szervezetet alakítottak K-231 néven • egyetemisták márc.-i tüntetései hatására ápr.-ban bizottság jött létre Jan Masaryk halálának kivizsgálására • Fontos személycserék • márc. 21-án Novotný lemondott a köztársasági elnöki posztról • helyére mindkét népnek elfogadható, semleges, idős államférfit kerestek • a legtöbb cseh Smrkovskýt akarta, az egyetemisták Čestmír Císařt, a szlk.-ok pedig Husákot vagy Novomeskýt. A középút Svoboda lett • ápr. 6-án reformer kormány alakult Černík vezetésével (Šik és Husák is me.-h., Josef Pavel pedig bm. lett.); František Kriegel a Nemzeti Front KB elnöke • ápr. 18-án Smrkovský nemzetgyűlési házelnök lett • így Dubček konszolidálta belső hatalmát, de függésbe került a reformerektől • az, hogy ki „reformer”, ill. „konzervatív”, eleinte igen képlékeny volt!

5. A CSKP Akcióprogramja I. • Az „Emberarcú szocializmus” tervezete (1968. ápr. 5.) • minden fejezetet önálló munkacsoport készített • a szerzők közt volt Mlynář, Šik, Radovan Richta és a történész Karel Kaplan • Dubček ápr. 1-jei KB beszéde mutatja, hogy mégis joggal kapcsoljuk hozzá • elkötelezett híve a komm.-nak, de az emberi legyen, a dolgozók jogainak és méltóságának figyelembe vételével • a szocializmust és a demokráciát kombinálni kell és ezzel megoldani a bajokat • a szólás- és sajtószabadság megvalósult • de új politikai pártok és szabad választások nem lesznek • A csehszlovák út a szocializmushoz • az első Csszl. összeomlását a súlyos osztályellentétek, a szlk. nemz. érzés elhanyagolása és a nemzetiségek szélsőséges nacionalizmusa okozta • a szocialista építésben súlyos hibák voltak (személyi kultusz, más országok mechanikus másolása stb.) • az osztályharc véget ért, nincsenek osztályellentétek • A szocialista demokrácia fejlődése • a társadalmi kezdeményezésnek tág teret kell hagyni • a munkásoknak eddig „nem mindig” volt lehetőségük kifejezni érdekeiket, a párt most elkötelezett a pol. és társ.-i jogok biztosítására • a cs–szlk. kapcsolatokat a lenini elvek szerint föderatívan rendezik, a kisebb nép érdekeinek mellőzése és leszavazása nem egyeztethető a szocializmussal • az összes kisebbségnek joga van saját nemzeti életet élni

6. A CSKP Akcióprogramja II. • A szocialista demokrácia fejlődése (folyt.) • a párt vezető szerepének átértelmezése: nem uralkodni, hanem szolgálni akar • tisztában van vele, hogy folyamatosan harcolnia kell a társ.-i támogatottság megtartásáért, s ezért kész a tévesnek bizonyuló határozatokon változtatni • vezető szerepét a párt nem adja fel, de az eddig a csúcson koncentrálódó hatalmat szét kell osztani a nemzeti pártok között és az alsóbb szervekhez • a pártszervek a jövőben nem helyettesítik az állami szerveket, a nemzetgyűlés valódi döntéshozó szerv legyen, ezért bővíteni kell jogait • a Nemzeti Front marad az egyetlen engedélyezett fórum a társ. sokszínű érdekeinek megjelenítésére, de a párt garantálja a jogokat és szabadságokat (pl. az egyesülési, gyülekezési szabadságot) • a perek áldozatainak ügyét újra tárgyalják, az StB és a BM jogait korlátozzák • A népgazdaság és az életszínvonal • az idejétmúlt tervgazdálkodás reformra szorul; terv és piac harmóniája kell • Čs.-nak versenyképesen kell csatlakoznia a tud.–technikai forr.-hoz, • szakítani kell az egyenlősdivel, a fizetéseket érdem stb. szerint differenciálva • a nyugati polgári demokráciák számára is vonzó példát kell adni • A tudomány, oktatás és kultúra fejlődése (reformja) • A CsSzSzK nemzetközi helyzete és külpolitikája • a VSZ és KGST tagság változatlan • lojalitás a SzU iránt + békés egymás mellett élés szerepe

7. Ellenzéki jellegű mozgalmak • Társadalmi nyomás a reformok radikalizálására • márc. végén Václav Havel a Literární listyben azt javasolta, hogy igazi (pártként működő) ellenzékre is szükség van, hogy ellenőrzés alatt tartsák a CSKP-t; a demokrácia nem hit kérdése, hanem garanciáké • ápr.-ban Ivan Sviták a Károly Egyetemen azt állapította meg, hogy a cenzúra felfüggesztésén túl semmi más nem történt a totális dikt. megváltoztatására; három független párt legyen (a Student c. lapban ez nyomtatva is megjelent) • máj. 2-án a Literární listy cikke a népi milícia felszámolását követelte • 3-án kb. 4000 fős tüntetés az Óváros téren egy ellenzéki pártot követelt és fellépett a demonstráló lengyel egyetemisták mellett • Ellenzéki csoportok létrejötte • K-231: a meghurcoltak szövetsége (az 1948-as állambizt.-i tv. sorszámáról) • KAN: „Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja” • független értelmiségi, ill. írószervezetek • Tomáš Garrigue Masaryk Társaság • a Sokol újjáalakítását meggátolták, de létrejött egy cserkész-szervezet (Junák) • máj. 1.: a felvonuláson minden szervezet részt vesz, még I. vh-s veteránok is • közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége valódi ellenzéki pártot kívánt a kirakatjellegű Nemzeti Front helyett; a döntő többség támogatta a kormányt és az emberarcú szocializmust, alig 5% akart kapitalizmust • önálló Szociáldemokrata Párt szervezése is megindult

8. A reformok lelassulása • A CSKP vezetésének különböző irányzatai • radikálisok: Šik, Kriegel, Jiří Pelikán (TV-elnök), Čestmír Císař (KB-titkár) • mérsékelt reformerek: Dubček, Černík, Mlynář, Smrkovský • konzervatívok: Kolder, Indra, Biľak stb. (csak gazd.-i reformot akartak) • További óvatos reformok • Josef Pavel bm. máj. 7-én bejelentette, h. a Ny-i rádiók zavarása megszűnik (Dubček azonban könyörögve kérte az újságírókat, fogják vissza magukat, ne veszélyeztessék az addigi eredményeket • elhalasztották a máj. 19-re kiírt nemzetgyűlési választást, de létrehozták a Cseh Nemzeti Tanácsot (a föderalizálás első lépéseként) • A „májusi plénum” (CSKP KB-ülés, máj. 29–jún. 2.) • Dubček tojástánca: úgy kell igazolnia, hogy Čs. nem jelent veszélyt a szoc.-ra, hogy közben reformernek is tűnjön és ne veszítse el a társadalmi hitelét • Dubček az ápr.-i programhoz ragaszkodik, támadja a komm.-ellenes és a dog-matikus erőket is, ragaszkodik a CSKP vezető szerepéhez, ellenzi az SZDP újraalakítását, csak a szocialista programot elfogadó erők fogadhatók el; kiáll a föderalizálás, a gazd. reform, a törvényesség erősítése, sajtószabadság mellett • jún. 1-jén a KB döntött az 1970-ben esedékes XIV. kongr. előre hozásáról szept. 9-ére, hogy meghatározza a párt további progr.-t és új KB-t válasszon • jún.-ban Dubček Cservonyenko szovjet nagykövetnek azt is megígérte, hogy a radikális reformerek egy részét (Šik, Kriegel) eltávolítja

9. Aggasztó ellenzéki megnyilvánulások • Osvald Machatka Még egy évforduló című cikke, jún. 13. • Nagy Imrét méltatja és párhuzamot vont 1953–56 és 1968 reformjai között • Ludvík Vaculík 2000 szó című felhívása, jún. 27. • 70 személy (köztük munkás, orvos, művész, sportoló, költő, énekes, tudós és KB-tag is; ismert aláírók: Zatopek-házaspár, Jiří Menzel) aláírásával jelent meg egyszerre négy lapban • súlyosan kritizálja a CSKP-t a korábbi korrupt, diktatórikus rendszer miatt • de elismeri, hogy a megújulás is a pártból indult ki, ezért igazságtalan is lenne a KP ellenében követelni a reformok folytatását • felhívja a figyelmet a reformok ellenfeleinek tevékenységére, ami külföldi katonai beavatkozást is eredményezhet; tartózkodni kell a provokációtól! • a cseh–szlovák föderalizáció fontos kérdés, de önmagában nem ad megoldást számos problémára • arra szólított fel, hogy az emberek gyakoroljanak nyomást a pártra hogy • az új KB jobb legyen a réginél; • a munkások és alkalmazottak képviselete valóban reprezentatív legyen • rákényszerítsék a kormányt egyes kérdések megtárgyalására; • a pártlapokat olyanokkal helyettesítsék, amiket a Nemzeti Front képviselői, vagy egyszerű emberek szerkesztenek • a maradi apparatcsikokat, visszahúzó elemeket távolítsák el a vezetésből • a felhívást a reformkomm.-k gyújtó hatásúnak nevezték, elítélték (Dubček is)

10. Az „Ötök” aggodalmainak formálódása • A drezdai találkozó, 1968. márc. 23. • márc. 18-án az NDK megtiltotta a Cs.-ba utazást és az onnani tudósításokat • Drezdában a VSZ hat tagállama (Románia kivételével) hivatalosan „gazda-sági kérdésekről” tárgyal, valójában a prágai reformokról • a kiadott közlemény szerinti „barátságos légkör” távolról sem volt igaz: Gomułka és Brezsnyev súlyosan kritizálták a CSKP-t, hogy kicsúszik kezéből az irányítás és ellenforradalom felé sodródik az ország • Dubček védekezett, cáfolt (nem változik meg külpolitikánk, a szoc. csak erősödni fog, nem fenyegeti veszély), de egyedül Kádár állt mellé • A Szovjetunió és a Varsói Szerződés aktivizálódása • ápr. 14-én Brezsnyev levelét hozta Cservonyenko prágai nagykövet: a sajtó ellenzéki hangú, a CSKP Eln.-t moszkvai jóváhagyás nélkül alakították át • Brezsnyev nyomást akar gyakorolni, • ezért a VSZ Šumava hadgyakorlatát szept.-ről jún.-ra hozzák előre • és megkezdi a balos–konzervatív csoport (Vasil Biľak, Alois Indra) szerv.-t • máj. elején csszl.–sz. találkozó: a SzU bírálja a cenzúra eltörlését és a piaci reformokat; a kapitalizmus restaurációja folyik • máj. 8. Moszkva: az Ötök Csszl. nélkül tanácskoznak, Kádárt kivéve mindenki ellenforradalmat lát és katonai beavatkozást sürget • jún. 20-tól Šumava hadgyakorlat: ellenséges légkör a čs. és magyar veze-tőkkel, a gyakorlat elhúzódott, a szovjet csapatok nem akartak kivonulni

11. A szovjet (lengyel, k.német) aggodalmak okai • Állambiztonsági okok és a KGB szerepe • a KGB tartott a nyugati beavatkozástól, adatokat gyűjtött a CIA „kémeiről” • turistáknak álcázott KGB-ügynökök figyelték meg a lakosságot, más ügynökök pedig vezető csehszlovák politikusokat is • továbbá provokációkat is elkövettek: lázadásra szító plakátok, VSZ-ből kilépés propagálása, amerikai fegyverek elásása az NSZK határ mentén • az StB addig Moszkvához hű embereit a reformerek eltávolították, sőt Josef Pavel belügymin. még a KGB befolyásának csökkentését is megkísérelte • a Piller-bizottság jelentése az StB feloszlatását javasolta • a reformok Ukrajnára, Lengyelo.-ra, NDK-ra való átterjedése is fenyegetett • Katonai–külpolitikai okok • Čs. területén 1968-ig nem állomásoztak szovjet csapatok: rés a pajzson • de készültek atomsilók, amelyeket szovjetek felügyeltek (átadás: 1969!!) – ezeket čs. csapatok védték, akik megbízhatósága most rohamosan csökkent • számos szovjetbarát parancsnokot lemondattak a Šejna-ügy után • Václav Prchlik (CSKP Katonai Osztály vezetője) bírálta a VSZ-t (szovjet hegemónia), új katonapolitikát követelt és terveket dolgoztak ki egy VSZ támadás elleni védekezésre is; titkok kiszivárgásától is félt a Szovjetunió • már a Šumava hadgyakorlat is az atomfegyver-bázisok védelmét szolgálta • Varsó és K-Berlin a Čs. elleni támadással a SzU-t akarta rávenni egy agresz-szívebb NSZK-ellenes politikára (Prága közeledett Bonnhoz, és ezt sokáig Moszkva is támogatta; de a határok megnyitása a SzU-t is fenyegette)

12. Az intervenció előtti hetek • A varsói találkozó és a varsói levél, 1968. júl. 15. • Dubčekéket meghívják, de nem vesznek részt az eseményen • Kádár János is átáll a „sötét oldalra” • az imperialisták által támogatott reakciósok azzal fenyegetik Čs.-t, hogy letér a szocializmus útjáról és ezzel veszélyezteti a tábor érdekeit • CSKP-tól bátor és határozott intézkedéseket várnak, pl. a szoc.-ellenes szer-vezetek betiltását, a cenzúra visszaállítását és a demokr. centr. betartását • júl. 18. a CSKP válasza elutasító: nincs veszélyben a szoc., a čs. külpolitika változatlan, az ellenzék szerveződése sem valódi fenyegetés; panaszt tesz, hogy Csszl.-t távollétében ítélik el; mind az öt állammal külön akart kétoldalú egyeztetést • A süketek párbeszéde • júl. 19. Dubček a KB-ban önmérsékletet kér mindenkitől, ennek fejében a reformok fennmaradását ígéri; Moszkva ismét bírálja • júl. végén Svoboda a varsói levél feltételeit morális öngyilkosságnak nevezi • a felek már abban sem tudtak megegyezni, hogy hol tárgyaljanak; végül Ágcsernyőn (júl. 29–aug. 1) és Pozsonyban (aug. 3.) egyeztettek a felek • Brezsnyev követeli a varsói pontok betartását és az összes radikális leváltását • Dubček megijedt, tett néhány ígéretet, de rengeteg kikötéssel élt és a végrehajtás igen bizonytalan volt, D. valójában csak időt akart nyerni