Hogyan keletkezik az államadósság?

1. Hogyan keletkezik az államadósság?

2. Fő témakörök: • Mi is az az államadósság? • Az állampapírok kibocsátásának alapelvei és alkalmazott módszerei • Hogyan jön létre az állampapír?

3. Mi is az az államadósság? 1. rész

4. Az államadósság lehetséges meghatározásai • Felhalmozódott költségvetési hiányok összessége. • A kormányzati szektorba tartozó szervezetek hitelviszonyon alapuló tartozásainak az összessége. (1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 2/A.§) • A kormányzati szektorba tartozó szervezetek által vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke. (2011. évi CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról 2.§) • A központi alrendszer, az önkormányzati alrendszer és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága. Halasztott fizetés Adósság

5. Melyek az adósságot keletkeztető ügyletek? 2011. évi CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról 3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: a)hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása, b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára, c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke, d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

6. Melyek az adósságot keletkeztető ügyletek? 2011. évi CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár, f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték, g)hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege. (2)Az (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja során várható törlesztések összegét.

7. Felhatalmazások (adósságot keletkeztető ügyletek végzésére) 2011. évi CXCIV. Tv. Magyarország gazdasági stabilitásáról 8. § Az állam nevében adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető. 9. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. 11. § (1) Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és a 3. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságának kezelése érdekében végzett pénzügyi műveletekről az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik.

8. Az államadósság szerkezete 7226 Az állampapírok szerepe meghatározó.

9. Az állampapírok kibocsátásának alapelvei és alkalmazott módszerei 2. rész

10. Az állampapírpiac legfontosabb szereplői Magyar Állam Kibocsátó Államadósság Kezelő Központ Zrt. A kibocsátó képviselője Elsődleges forgalmazók, Kincstár, Posta forgalmazó Bel- és külföldi természetes és jogi személyek befektető

11. Az adósságkezelés célja hosszútávon minimális költségszinttelés elfogadható kockázatok mellett egységes szemléletben megvalósított adósságkezelés • hosszútávon minimálisköltségek: hosszútávú célok követése, • elfogadható kockázatok: kockázatok és költségek fordított viszonya (optimalizálás), • egységes szemlélet: forint - deviza (lejárat, kamat).

12. A stratégia főbb alapelvei • stratégiai magatartás a forintpiacon (egyszerűség, átláthatóság, likviditás, kibocsátási naptár), • rendszeres jelenlét a nemzetközi tőkepiacokon • (benchmark jellegű kibocsátások, kis kibocsátó a nagy piacon, a piaci kondíciók figyelembe vétele) • aktív gazdálkodás az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel, • megfelelés a jóváhagyott teljesítmény-mutatóknak.

13. Állampapírok értékesítési módszerei • versenyáras aukció, (államkötvények, diszkont kincstárjegyek) • ajánlati kötöttség, mindenki az ajánlott hozam/árfolyamon vásárol, szükség esetén allokáció, kötvények esetében nem kompetitív tender néhány órával az aukciót követően, kibocsátás utólag, a pénzügyi teljesítéskor, • jegyzés, (kamatozó kincstárjegyek, féléves kincstárjegyek) • ajánlati kötöttség, kibocsátó által meghirdetett hozam/árfolyam, szükség esetén allokáció, kibocsátás utólag, a pénzügyi teljesítéskor, • adagolt értékesítés, (kincstári takarékjegyek, PMÁK, PEMÁK) • azonnali vásárlás, kibocsátó által meghirdetett hozam/árfolyam, nincs allokáció, kibocsátás előre, pénzügyi teljesítés azonnal, • könyvépítés, (külföldi devizakötvény kibocsátások) • nincs ajánlati kötöttség, a kibocsátó hozam/árfolyamsávot hirdet, szükség esetén allokáció az ajánlati könyv zárásakor, kibocsátás utólag, a pénzügyi teljesítéskor.

14. A forint állampapír állomány tulajdonosi összetétele 2011-2013. Forrás: MNB Nagy összegű állampapír bevonás 2011. júniusában.

15. A lakosság állampapír állománya és részesedése 1580 Md 7,1% 718 Md 3,5% Forrás: MNB, ÁKK Zrt. 2007 után visszaesés, 2012-től emelkedés.

16. Aukciós kibocsátási naptár Stabil és kiszámítható kibocsátási rendszer.

17. Hogyan jön létre az állampapír? 2. rész

18. Az értékpapír főbb jellemzői 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 6. § (1) Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként. (2) Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. (3) Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet. (4) A kibocsátó az egy sorozatnak minősülő értékpapíroknak csak azonos névértéken és azonos módon történő előállításáról rendelkezhet. (5) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet. Azonos módon kibocsátott, azonos jogokat megtestesítő okirat vagy elektronikus adat.

19. Milyen is volt egy állampapír? 19

20. Milyen is ma egy állampapír? 20

21. A dematerializált értékpapír forgalma 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 5. § (1) 29. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, 6. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, Elszámolóház

22. Az elszámolóház fogalma 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 5. § (1) 37. elszámolóház: a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet, (Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.)

23. Egy tipikus állampapír létrehozásának menete ISIN-kód kérés, nyilvános ajánlattétel Kibocsátáselőkészítése 1. Azonnali értesítés az eredményről AUKCIÓ Kibocsátáselőkészítése 2. Keletkeztetés Pénzügyi teljesítés Az értékpapír létrejötte és jóváírása

24. Az államkötvények aukciós értékesítése Rugalmas rendszer.

25. Köszönöm a figyelmet!