1 / 30

Családtípusok, családi diszfunkciók

Családtípusok, családi diszfunkciók. Szociálpedagógia WJLF Pedagógia BA. Határok Szerepek Struktúra Hierarchia Kontroll Felelősségvállalás Kommunikáció. Érték- szabályrendszer Érzelmek-indulatok kezelése Intimitás, párválasztás, gyermekvállalás Traumatizáló életesemények.

rafe
Download Presentation

Családtípusok, családi diszfunkciók

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Családtípusok, családi diszfunkciók Szociálpedagógia WJLF Pedagógia BA

  2. Határok Szerepek Struktúra Hierarchia Kontroll Felelősségvállalás Kommunikáció Érték- szabályrendszer Érzelmek-indulatok kezelése Intimitás, párválasztás, gyermekvállalás Traumatizáló életesemények Diszfunkcionális családok jellemzői

  3. határok • Fizikai: Térhasználat a lakáson belül (alvás, fürdőhasználat…) gyerek holmija közti kutatás • Testi Fizikai bántalmazás, intim szférába hatolás • Érzelmi Beszámoltatás, naplóolvasás, érzelmi zsarolás • Viselkedési Túl megengedő vagy túl szigorú, következetlen

  4. Szerepek, struktúra Szerepek: • Szülő – gyerek – nagyszülő szerepei ne keveredjenek • Más szerepek: férfi-nő, testvér… • Szerepek tisztázottsága és egyértelműsége lényeges! Struktúra • Újraszerveződő család, csonka család

  5. Hierarchia Egyértelmű, világos legyen • Normális: szülők gyerek • Zavar: • 1.parentifikált gyerek 2. apa 3. anya szülőkgyerek, anyaapa, gyerek

  6. Kontroll, felelősségvállalás kontroll • A szülő gyakorolja, ideális: a két fél között megoszlik (jutalmazás, büntetés, megerősítés, fegyelmezés) • Baj: - nincs szülői kontroll - a gyerek kontrollál Felelősségvállalás • Bizonyos családtagok aránytalanul sokat vállalnak (valamelyik szülő vagy a gyerek)

  7. Kommunikáció, érték- és szabályrendszer Kommunikáció Tilalom, tabutémák, egyoldalú, tartalomnélküli, érzelmek kifejezése soha nincs is rá alkalom Érték-és szabályrendszer vannak-e, világosak, egyértelműek-e sokszor szülők ellentétét tükrözi (kettős megfelelés, kettős lojalitás problémája)

  8. Érzelmek, indulatok Érzelmekkifejezése A családban kell elsajátítani. Addikt család: • kevés érzelmi töltés • Inkább negatív érzelmek • Üresség, keserűség • Hallgatás, titkolózás, elhárítás • Örömtelenség Indulatok kezelése • Látens vagy nyílt kifejeződés • Gúny, kinevetés, fizikai bántalmazás Feloldás: szerhasználat

  9. intimitás • Kerülés, tagadás • Hiányzik • Van biz.fokú intimitás, de torz • Kémiai szerhaszn.-tal fenntartott intimitás • Jegyek az intimitás hiányára: • Testi kontaktus elutasítása (érintésre összerezzen) • Szexualitás hiánya • Szexuális zavarok • Ünnepek hiánya

  10. JÓL MŰKÖDŐ CSALÁDOK: az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők erős szülői alrendszer a szülők szociális hatalommal rendelkeznek pozitív feed-back mechanizmus KEVÉSBÉ HATÉKONY CSALÁDOK: nem működnek az alrendszeri határok gyenge a szülői alrendszer a szülők nem rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal. korlátozott lehetőségek

  11. Párválasztás, gyermekvállalás Párválasztás • Házasságok érzelmi és racionális tényezői (nemvárt terhesség, elköltözés, lakáskérdés…-mi volt a motiváció?) Sok éretlen, egyoldalú döntés következtében létrejött párkapcsolat diszfunkcionális! Gyermekvállalás körülményei • Várt, kívánt gyerek-e • Pszichikai előkészítés • Egyedüli gyerekvállalás • Többi gyerekhez való viszony…

  12. Traumatizáló életesemények • Halálesetek • Válás • Történelmi traumák • Egyéb tárgyveszteségek (lakóhelyváltás, baleset, munkanélk.) • Bántalmazás • Családból való kikerülés • Normál krízisek (testvérszületés, kollégium) Traumák feldolgozásának elmaradása: személyiség torzulása, addikciók megjelenése

  13. családfunkciók hagyományosan 5 funkciót tulajdonítanak a családnak: • termelési, • fogyasztási, • reprodukciós, • gondoskodási (pszichés és materiális értelemben egyaránt,) • szocializációs Más felosztásban: • Pszichoszociális • Szocializációs • Szellemi-kulturális • Gondozó-ellátó • Gazdasági • Reprodukciós • Közéleti-politikai

  14. Családtípusok (Somlai Péter) • Hagyományos háztartások • Történelmileg a 18. sz. végéig jellemző • Társadalmi ellenőrzés • A köz- és magánélet még nem vált el egymástól • Az iparosodás előtti időkben a családok termelési egységet képeztek • Lakóhely és munkahely, lakóhely és otthon nem különültek el egymástól • Minden egy térben zajlott • A gyerekkornak nem volt kitüntetett jelentősége • A család, mint fogalom mást jelentett.

  15. Családtípusok (Somlai) • Polgári intimitás • Kialakul a család intimszférája • Elválik egymástól a munka- és szabadidő, a munka- és lakóhely • A család alapja a családi tulajdon és a családfő bevételei lesznek • A család keresőkre és eltartottakra bomlik • A gyerekek szerepe is átalakul • Megjelennek a szerelmi alapon kötött házasságok • A családok zártsága a külvilág felé erősödik

  16. Modern családok Családtípusok (Somlai Péter) • A párválasztásban tovább nő az egyéni döntéshozatal és a szabadság illetve érzelmek szerepe • A házasság előtti párkapcsolatok súlya is növekszik • A kapcsolatok helyettesíthetővé válnak • Megjelennek a különféle alternatív együttélési minták • A családi életcikluson belül módosul az egyes életszakaszok hossza, jelentősége • A modernizáció során megváltozott életfeltételek egyaránt mentesítik és megterhelik a családtagok életét – fogalmaz Somlai

  17. A modern családban a tagok közötti kommunikáció alapvetően fontos lesz: „Minél modernebb feltételek között és minél korszerűbb értékek szerint élnek az emberek, annál inkább válik feladattá egymás megértése és kapcsolataik kommunikatív meghatározása”

  18. A mai családok ötféle apája(Dr. Pálhegyi Ferenc) "Az árnyék-apa testileg jelen van a családban, de mint apa nem létezik. Ha otthon van: eszik, tévét néz, újságot olvas, morog, kiabál, vendéget fogad, tárgyal, alszik. Az infantilis apa egy a gyerekek közül. Természetesen öregebb a gyerekeknél, mert mélyebb a hangja és rendszeresen borotválkozik /ha nem növeszt szakállat/, de ha irányításra vagy döntésre van szükség, nem lehet rá számítani. Két típusa: a/ a mama parancsainak engedelmes végrehajtója  b/ a gyerekek cinkosa. Ez az utóbbi a gyerekeknek kellemesebb, de semmivel sem jobb az elsőnél. A tekintélyelvű apa felelősséget érez a családjáért, mindig van véleménye, és határozott útmutatást tud adni, ezért biztonságot is nyújt. De nem lehet felmelegedni a közelében, mert nem tűr ellentmondást vagy kritikát, mindig követel és rendszeresen büntet. A "humanista" apa nem követel, nem büntet, nem fegyelmez. Annyira tiszteli a gyerek kibontakozó személyiségét, hogy útirányt sem mutat neki. /Az életveszélyre való figyelmeztetés is a személyes jogokba való beavatkozás?/ A család pásztora -Isten munkatársa. Keleti szokás szerint előtte megy a nyájnak, azaz követhető. "Az Úr tanítása szerint": fegyelmezéssel és biztatással nevel /Ef 6, 4/. Felelős a rábízottakért, ezért biztat, bátorít."  http://www.palhegyi-ferenc.com/palhegyi_ferenc_magyar_csaladmodell.html

  19. A „DIKTÁTOR CSALÁDJA” Oroszlánvégtagokban végződő koronás fotelben terpeszkedve olvas az apa. Leghűségesebb alattvalója, a felesége tálcán kínálja a király kedvenc italát, a korsó sört. A trónus mellett gyermekeik térdelnek, láthatóan apahiánytól szenvedve lesik minden szavát. Szerencsére a feminista vadászok ezt a fajtát csaknem kiirtották, de azért rejtekhelyeken itt-ott ma is fellelhető, nagyon szívós fajta. Létét az önzés tartja fenn.

  20. Az ingatag birodalmat az anyakirálynő és családja váltja fel. Az anya büszkén, egyenes derékkal, koronával a fején és fakanállal a kezében ül a tűzhely tetején. Nem túl kényelmes trónus, de arról árulkodik, hogy az uralkodó okosabb, mint az előző, mert tudja, hogy a családi életet a konyhából a legkönnyebb irányítani. Lábainál megsemmisülten hever a korábbi zsarnok, míg a többi alattvaló, a gyerekek iskolai füzettel a kezükben várnak kihallgatásra. „AZ ANYAKIRÁLYNŐ”

  21.  ”Minden döntések asszonya” A korábbi királynő nehéz helyzetbe került, az anya megtörten vonszolja a nehéz bevásárlókosarat, a kisebbik gyerek húzatja magát, a nagyobbik úgy tesz, mintha emelné a szatyrot, de a legtöbb baj az anya hátán csüngő szakállassal, a férjjel van.  Ebben a családban a döntések terhe is az anyára nehezedik. „Anyukám, hova írassuk a gyereket, mit vásároljunk...?" – fogalmaz a férj.

  22. Újabb életszerű modell: üvöltve veszekedő házaspár. Háború, ahol a szavakba rejtett bombák egyet jelentenek: pusztulj. A rángatózó köldökzsinóron lógó gyerekek szüleik között vergődve az asztal alatt reszketnek. Az igazi kommunikáció, amely építi a kapcsolatot, a szeretetközlés. Ebben a modellben azonban mindenki csak a magáét mondja, s nem érzékeny arra az üzenetre, amely a másik felől jön. A bizonytalansággal elvész a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésének minden esélye. „Egymást túlüvöltve”

  23. Egyenlők káosza” A modern család, az egyenlősdi, ahol mindkét szülőnek van mosogatóköténye, fakanala, vagyis joga különbözőképpen gondolkodni. Tudják, hogy kellenek szabályok az élethez, ám ebben az esetben kétféle is akad, és bár a szülők elégedettek, a gyerekek hol az egyikhez, hol a másikhoz igazodnak. Pedig  életük kezdetén szükségük lenne határozott iránymutatásra, egyszerű hasonlattal élve, sínre, amely bár utat mutat, száguldani is hagyja a vonatot. Bosszantó arra várni, hogy a lámpa zöldre váltson, és ha egyszer elromlik, eluralkodik a káosz.

  24. „A csonka család” Az egyik szülő elment, válás vagy tragédia miatt. A másik fél szerepkörét is vállalnia kell annak, aki a gyerekekkel egyedül maradt. Ebben a helyzetben könnyen kialakulhat, hogy az anya megszűnik nőnek lenni, és az apa nem férfi.

  25. „Kapcsolat nélkül” Az apa munkájába merülve ül az aktáktól roskadozó íróasztalnál, az anya a konyhában főz, vagy a gyerek leckéjét kérdezi ki.  A kettejük között hullámzó vízen ring a gyerekek hajója. Ám hiába vannak odakötve mindegyik parthoz, nincs valóságos kapcsolat közöttük, a szülők páros magányban élnek.

  26. „A gyerekbálvány” A szülők törődésük és figyelmük helyett játékokból épített torony tetejére ültetett gyereket bálványoznak. Ebben a családban minden a gyerekért van, pedig ez az, ami a gyerek érdekét a legkevésbé szolgálja.

  27. „Anyós pajtás a főnök” A szülőket marionett bábokként mozgatja a mester, az anyós, aki segített megvenni a fiataloknak az első kocsit, vagy az első lakást. Nem baj, ha valamelyik fél édesanyja segít;segítsen, amennyit tud. De a férj és feleség testi-lelki egységét könnyen megzavarhatja az érzelmi zsarnokság.

  28. Jellegzetes gyermeki szerepek • Hős Ált. a legidősebb gyerek – parentifikálódik Tehermentesít fizikailag, pszichésen ( neurózis, depresszió, munkamánia) • Bűnbak A szülők problémája megoldatlan – bevonják a gyereket – eltereli a figyelmet ( kriminalitás, szenvbet.) • Elveszett Nincs vele probléma, nem igényel figyelmet, legalább vele ne legyen gond – lemondások ( depresszió, neurózis, öngyilkossági kísérletek) • Bohóc Vigasz a családnak; aranyos, kedves ( infantilis személyiség) Funkció: a családi rendszer feszültségszintje csökkenjen

  29. Gyermeki szerepek és funkcióik - összegzés

More Related