A természeti erőforrás-kvóta

1. A természeti erőforrás-kvóta • Integráló eszközrendszer a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére

2. A növekvő világnépesség az erőforrások korlátozott volta miatt nem eltartható. A jövő?

3. Az éghajlatváltozás számos hatótényező együttes hatásának eredménye Az ember általi hozzájárulás mértéke nem kiszámítható A valószínűsíthető hozzájárulás: az ember által okozott ÜHG kibocsátás többlet; a természetes vegetációval való felszínborítottság degradációja; a biogeokémiai ciklusok és az élővilág mintázatainak átrendezése (nyelők kapacitásának csökkentése) Az éghajlatváltozás éppen ezért nem kezelhető pusztán az ÜHG kibocsátás szabályozásán keresztül A szabályozás környezeti átterheléseket szülhet (szénraktározás, biomassza) Megoldásra váró problémák: az éghajlatváltozás

4. A környezet eltartó-képességét meghaladó erőforrás felhasználás – többet használunk fel, mint amennyi megújul Korlátozni kell a természeti erőforrás felhasználást Logikája az input oldali szabályozás Eszköze a természeti erőforrás kvóta A megoldásra váró problémák

5. Ökológiai okokból már nem hozzáférhetők a fosszilis készletek – pl. éghajlatváltozás A fosszilis tartalékok nagyobb része szén, a szénfelhasználás arányaiban nő a fosszilis források felhasználása A megújulókkal történő helyettesítés hosszú időt vesz igénybe 750 ppm 2050-re napi 450 MW teljesítmény 550 ppm 2050-re 920 MW szükséges A helyettesítés erőforrás-felhasználása jelentős (Strukturális fogság) Miért kell csökkenteni a felhasználást?

6. Külső energiafüggőségünk mértéke kockázatos A kisebb felhasználás helyettesítésére van nagyobb esély Az energiafüggésre a legjobb válasz a felhasználás csökkentése (piac) Földgáz 82% Olaj 86% Szén 40% import Hazai tartalék 9, illetve 3 év Miért kell csökkenteni a felhasználást Magyarországon?

7. Olyan struktúrákba zártuk magunkat, (település, termelés és fogyasztás, szállítás) amelyek állandó magas energia-bevitelt igényelnek A termelés és fogyasztás szerkezetének átalakítása az anyag és energiaszegény szerkezet irányába Eszköze a természeti erőforrás-kvóta A megoldásra váró problémák

8. A hasznokat privatizálják, a terheket társadalmasítják a haszonélvezők A terhek társadalmasításának lehetőségét minimálisra kell csökkenteni A természeti erőforrásokat megfelelően kell árazni A megoldásra váró probléma

9. A növekedés hasznai egyenlőtlenül terülnek szét a társadalomban A munkával szerzett jövedelem átrétegződik a munka nélkül szedett jövedelem irányába Oka a pénz kamatozó természete Megoldás a negatív, vagy nulla kamatozású pénz A megoldásra váró probléma

10. A társadalom értékrendje az anyagiak megbecsülése irányába eltorzult Alacsony szintű környezeti tudat A természeti erőforrásokat korlátlannak véli és nem becsüli A természeti erőforrások korlátosak, csak a megújulás mértékén állnak rendelkezésre A megoldásra váró probléma

11. A szükségleteket kielégítő beruházásokat gátolja a kamatterhek kitermelésének szüksége A környezetbe és társadalomba történő befektetések nem térülnek meg közvetlenül, ezért a hagyományos módon nem finanszírozhatók Negatív vagy nulla kamatozású pénz Visszatérülő alap létrehozása A megoldásra váró probléma

12. Az input oldali szabályozás lényege, hogy a bebocsátásokat szabályozza Outputok az inputokból lesznek A szűkített inputok a rendszert átalakítják A szabályozók gazdaságiak Output oldalon is szükség van szabályozásra, pl. toxicitás A szabályozók jogiak Input oldali szabályozás

13. A kvótarendszer célja, hogy abszolút értelemben csökkentse a fosszilis erőforrások felhasználását Ennek érdekében évente csökkenő mértékű felhasználást irányoz elő a rendszer minden felhasználónak A felhasználók kereskednek megtakarított jogaikkal Ennek kapcsán kvóta-pénz keletkezik Mi a fosszilis erőforrás kvótarendszer?

14. Hogyan keletkezik a kvóta-pénz fölösleg elad Kvóta-pénz Fogyasztási jogok és tényleges fogyasztás viszonya Fogyasztási jogok megállapítása kezelő hiány vásárol Kvóta

15. A jogokat fogyasztói csoportoknak osszák szét A fogyasztói csoportok maguk osztják el a fogyasztási jogokat egymás között A lakosság egy főre, családra, fogyasztói egységre megállapított fogyasztási jogokat kap A. Egy főre egyenlően kiosztott kvóta: mindenki kap egy bizonyos fogyasztási jogot mindenféle energia-fogyasztására (gáz, üzemanyag, áram), és azzal gazdálkodik B. Külön-külön kap fogyasztási jogokat az áramra, gázra, üzemanyag fogyasztásra Hogyan állapítják meg a fogyasztási jogokat?

16. Kiosztással A megtakarított fogyasztási jogok megvásárlásával Amennyiben elfogytak a fogyasztói jogok a kvóta-kezelő feláron bocsát ki a célkitűzést meghatározó fogyasztási jogot Hogyan szerezhetők fogyasztási jogok?

17. A kvóta-pénz egy pénzhelyettesítő/vagy önálló deviza Ha pénzhelyettesítő, akkor a fedezete a fel nem használt fogyasztási jogok eladásából keletkező forint Ha deviza, akkor a fedezete a jövőbeni megtakarításokból származik A kvóta-pénz nulla kamatozású A kvóta-pénz forgását a megtakarítási kényszer generálja A kvóta-pénz forintra váltható megfelelő illeték megfizetésével Milyen a kvóta-pénz természete

18. A kvóta-pénz a környezettudatos termékek és szolgáltatások piacán váltható fogyasztásra Költhető bármilyen energia megtakarítással járó beruházásra Bármilyen, a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő áru, szolgáltatás vásárolható vele Hitelezhető beruházásokhoz Adók megfizethetők vele Mire használható a kvóta-pénz?

19. A helyettesítés és az innováció érdekében kerül kialakításra Nagy összegű kölcsönre van szükség a takarékossághoz és helyettesítéshez Az alap a kvóták eladásából jöhet létre, alacsony fogyasztási céloknál a többlet fogyasztás fedezete megvásárolható Az alap visszatérítendő, kamatmentes támogatást ad Az alap kvótákkal, kvóta-pénzzel operál, hogy a kamatozó pénz kikerülhető legyen (pénzromlás, energia hordozók árdrágulása) A visszafizetés kvótákkal történik Visszatérülő alap létrehozása

20. 2011-2020 között 2.1 Mrd Ft/PJ/év az energiahatékonyságra, 1.7 a megújulóra Csökkentési igény 194.8, illetve 161.9 PJ 10 év alatt Beruházási igény 4091.1 illetve 2752.6 Mrd forint 10 év alatt Induló éves finanszírozási igény 2011-2015-ig 342.72 Mrd, 2016-2019 között 752.27 Mrd forint, mínusz a visszatérülés 2020-ban visszatérül 752 Mrd forint Ez (350 Mrd/év) hitelpénzből finanszírozható, ennek nagy része számlapénz, ebből 7 milliárd forint évente készpénz, 10 év alatt 70 Mrd. Milyen finanszírozási igénye van a visszatérülő alapnak? (Öko ZRt tanulmány)

21. A rendszer megértéséhez komplex ismeretekre van szükség Az elfogadását erős érdeklobbyk akadályozhatják Bonyolult szabályozási módszereket igényel A megvalósításnak, működésnek költségei vannak Az átállás technikai előfeltételeket igényel Ösztönöz a rendszer kijátszására Gyengeségek

22. Más országoktól függetlenül is bevezethető Fokozatosan alkalmazható Szociálisan igazságos, mert a többlet fogyasztás megvehető, de ez a pénz (kvóta) a takarékosokat gyarapítja Gazdaságélénkítő hatású Növeli az innovációt, megszabja irányát A természeti erőforrás-felhasználás csökkentésén keresztül kihat a környezeti terhelések egészére Gazdaságélénkítő hatású: A keresleti oldalt támogatja elsősorban Beruházási forrásokat teremt a recesszióban A magas kamat nem gátolja a beruházásokat, a beruházások a megtakarításokból visszatérülnek Kialakul a fenntarthatósági feltételeknek megfelelő belső piac Új foglalkoztatási területek jelennek meg Erősségek