ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

1. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem

2. 2. Tanegység Az épített és természeti környezet védelme

3. A tantárgy tematikai egységei • Rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok • Rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok • Rész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje • Rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása

4. I. rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok • Tematika: • Ingatlan-nyilvántartás • A földhasználati nyilvántartás • A földmérési és térképészeti tevékenység • A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere • A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje

5. Ingatlan-nyilvántartás • Ingatlanügyi hatóságok • A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Az ingatlan-nyilvántartás elvei • Az ingatlan-nyilvántartás tárgya • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Az ingatlan-nyilvántartás részei • Az ingatlan-nyilvántartás módja • Az ingatlan-nyilvántartási eljárás • Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása

6. Ingatlanügyi hatóságok • a megyei földhivatalok • Budapesten a fővárosi földhivatal • a járási földhivatalok • Budapesten a Budapesti 1. Számú Földhivatal és a Budapesti 2. Számú Földhivatal és • a földhivatali kirendeltségek • a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)

7. A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás • Az adatbázist kezelő számítástechnikai eszköz képernyőjén az ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma változatlan adattartalommal jelenik meg. • Díj fizetése mellett a TAKARNET rendszeren keresztül is hozzáférhető a külső felhasználók számára.

8. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Településenként tartalmazza • az ország valamennyi ingatlanát, • az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket • a jogosultak személyazonosító és lakcím adatait. Az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvénnyel lehet elrendelni!

9. Az ingatlan-nyilvántartás elvei • bejegyzés elve • nyilvánosság elve • közhitelesség elve • kérelemhez kötöttség elve • rangsor elve • okirat elve.

10. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya Jogi értelemben vett önálló ingatlan: • földrészlet • egyéb önálló ingatlan. Saját helyrajzi számmal jelölik meg.

11. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Településenként tartalmazza az önálló ingatlanok adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket: • az ingatlan adatai, • a jogosultak adatai, • az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre, • az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények.

12. Az ingatlan-nyilvántartás részei • Az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában megjeleníthető: • tulajdoni lapból, • a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzékéből, • ingatlan-nyilvántartási térképből és • okirattárból áll.

13. Az ingatlan-nyilvántartás módja • Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) • Minden ingatlant külön tulajdoni lapon • A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni. • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló föld művelési ága: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani, továbbá művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

14. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás • Az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. • Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését • kérelemre , • megkeresésre, • bejelentésre, vagy • hivatalból kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. • Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bejegyzés alapjául elfogadható egyes okiratokhoz különleges alakszerűségi feltételek szükségesek.

15. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása • Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, terület elszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat kivéve – az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni.

16. A földhasználati nyilvántartás • A használat megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak, mulasztás esetén bírság • Számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető • földhasználati lapból, továbbá • okirattárból áll. • Minden földhasználó számára, földhivatalonként külön földhasználati lapot kell nyitni, amelyen a földhivatal nevét is fel kell tüntetni.

17. A földmérési és térképészeti tevékenység • A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma • Földmérési és térképészeti hatóságok

18. A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma • Az ország egész területére kiterjed, érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát, • Gondoskodik az állami szervek, az önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátásáról. (Állami alapmunka) • Állami alapfeladat: Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása, adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint a honvédelem térképellátása állami alapfeladat. • Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával biztosítja.

19. A kisajátítás • A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere • Közérdekű kisajátítási célok és feltételek • A kisajátítási eljárás

20. A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere • Az Állam általi egyoldalú, de megfelelő jogi és eljárási garanciákkal védett intézkedést feltételez. • A kisajátításra vonatkozó alapvető szabályok megtalálhatók: • Magyarország Alaptörvényében, • a Ptk-ban, • a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben, • a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXV. Törvényben • a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet

21. Közérdekű kisajátítási célok és feltételek • Törvény tételesen felsorolja, mint pl.: • honvédelmi feladatok ellátása, • terület- és településrendezési célból, • közlekedési infrastruktúra fejlesztése céljából. • Feltétel: a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy egyébként az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel – egyes esetekben csere – útján nem lehetséges. • Kisajátítás esetén a kisajátítást kérő megszerzi az ingatlan tehermentes tulajdonát. • Teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás!

22. A kisajátítási eljárás • Csak ha az ingatlan tulajdonosával az adásvétel vagy a csere ügyében nem sikerült egyezséget kötni. • A kérelem az eljárás megindításának alapdokumentuma. • A kormányhivatal határozatban rendelkezik a kisajátításról és az annak fejében járó kártalanítás megállapításáról. • A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve, hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csereingatlant birtokba adták.

23. A birtokvédelem • A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje • Igazgatási Birtokvédelem

24. A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje • Birtoklás tényén alapuló birtokvédelem: • az eljárásban nem vizsgálják azt, hogy a birtokvédelmet kérő személy az adott dolgot milyen jogcímen birtokolja • A jegyző hatáskörébe tartozik • A birtoklás jogalapján alapuló birtokvédelem: • vizsgálni lehet, hogy aki a birtokvédelmet kérte, jogszerű birtokosnak tekinthető-e • a bíróság hatáskörébe tartozik.

25. Az igazgatási birtokvédelem • Jegyzői birtokvédelmi eljárás. Egy éven belül indítható • Az ügyfél kérelmére indul, és a bizonyítást is az ügyfél kérelmére kell lebonyolítani. • A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja • A jegyző határozatot hozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is. • A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el. • A jegyző által a birtokvédelem kérdésében hozott határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet.

26. II. rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok • A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység • A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés • A részarány földkiadási eljárás

27. A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • A termőföld mennyiségi védelme • A termőtalaj védelme • A földminősítés • A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok

28. A termőföld mennyiségi védelme • A termőföld olyan speciális tulajdoni tárgy, amely esetében a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga részben korlátozható. • Eszközök: • hasznosítási kötelezettség • mellékhasznosítási kötelezettség • újrahasznosítási kötelezettség • művelési ág megváltoztatására irányuló eljárás • a termőföld más célú hasznosításának engedélyhez kötése • földvédelmi járulék • földvédelmi bírság A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

29. A termőtalaj védelme • A földhasználó alapvető kötelezettsége, a termőföldet védő művelési mód alkalmazása. • Eszközök: • A talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges • az egyes beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, • a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez • talajvédelmi bírság • talajvédelmi terv

30. A földminősítés • Földminősítési eljárás: a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. • A kataszteri tiszta jövedelem az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki. • A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét • a minőségi osztály, • a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és • a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.

31. A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok • Földvédelem: • Első fok: a termőföld fekvése szerint illetékes járási földhivatal • Másod fok: megyei földhivatal jár el. • Talajvédelem: • Első fok: megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveként a növény- és talajvédelmi igazgatósága • Másod fok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), egyben mint szakmai irányító szerv

32. Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése • Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények • Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása • Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei • Az erdőgazdálkodási haszonbérlet • Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása • Az erdészeti igazgatás

33. A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése • Az erdő alapfunkciói: • környezeti • gazdasági és • társadalmi • Az erdészeti jogi szabályozás meghatározó eleme a közérdek jogi és hatósági eszközökkel való érvényesítése. • Cél: a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek a megteremtése. • A hasznosítás módja egyben megalapozza a sajátos szakmai szabályozás alkalmazását is.

34. Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények • Erdő : melyet az erdészeti hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tart nyilván, függetlenül attól, hogy a földrészletet adott időpontban faállomány borítja vagy valamely élő vagy élettelen alkotóelem átmenetileg hiányzik. • Szabad rendelkezésű erdő: külön engedéllyel telepített erdő • Fásítás: egyes fa, fasor (max. 20 m. széles), facsoport (0,5 ha-ig), fás legelő • Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek: gazdálkodási és erdővédelmi szempontból az erdővel szerves egységet alkotnak, így osztják az erdőre vonatkozó jogi korlátokat • Erdészeti létesítmények: az erdőgazdálkodást és az erdő más funkcióinak megvalósulását is egyaránt szolgálják (erdészeti magánút, erdei vasút, műtárgyak)

35. Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása • Az erdészeti igazgatási egységek kialakítása: az erdő térbeli rendjének meghatározása a tervezés, erdőgazdálkodás és ellenőrzés elsődleges feltétele. • Erdészeti igazgatási egységek: • erdőtervezési körzetek • erdőtagok • erdőrészletek • Az erdészeti igazgatás sajátos térbeli rendje alapvetően az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai szempontok figyelembe vételével került kialakításra, rendszere alapvetően eltér a tulajdoni rendet földrészletenként nyilvántartó ingatlan-nyilvántartástól.

36. Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei • Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításának előfeltétele. • Erdőgazdálkodóként csak az a személy vehető nyilvántartásba, aki dologi vagy kötelmi jogcímen az erdő használatára jogosult. • A társult erdőgazdálkodás legjellemzőbb szervezeti formája az 1994. évi XLIX. törvény szerint működő erdőbirtokossági társulat.

37. Az erdőgazdálkodási haszonbérlet • Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására lehet kötni • Tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többséggel dönthetnek a tulajdonosok • Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatát a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül a szerződés benyújtásával az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

38. Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása • Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket csak a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja. • Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. • Az erdő rendeltetései : • védelmi • közjóléti • gazdasági • Az erdő rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. • Tervszerűség: • körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadása( erdőtervrendelet), • hosszú távra – legalább tíz évre – szóló körzeti erdőterv • Országos Erdőállomány Adattár működtetése és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználása • erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszere

39. Az erdészeti igazgatás • Első fok: megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága • Másodfok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal • Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani. • Szankció: • erdőgazdálkodási bírság • erdővédelmi bírság (ismételten kiszabható)

40. Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység • Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei  • Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok • Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok • A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai • Jogkövetkezmények • A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága • Élelmiszerlánc hatóságok

41. Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei  • A fogyasztókat kell szolgálnia • A szántóföldtől az asztalig elv: áru nyomon követhetősége az alapanyag előállítójától a fogyasztóig • Szennyezettségi határérték: termőföld, élelmiszer, élelmezés-egészségügyi várakozási idő • Állat tartás: nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet, állattartó hely bejelentése. • Élelmiszer-vállalkozás létesítése, működtetése: jogszabályban írt feltételek • Nyomon követhetőségi eljárás kötelező alkalmazása • Méhész: vándoroltatását be kell jelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél. • Állattartó bejelentési kötelezettsége: betegség, fertőzés, elhullás • Szennyező fizet elv • Állat tartós jelölése

42. Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok • Élelmiszerlánc felügyeleti szerv : élelmiszerlánccal kapcsolatos ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos feladatok • Egészségügyi államigazgatási szerv: az élelmezés és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatok • Magán-állatorvos, mint jogosult állatorvos: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó egyes állami feladatok • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szervezési, irányítási, felügyeleti, hatósági ellenőrzési, nyilvántartási illetve engedélyezési feladatokat lát el mely tevékenysége során együttműködik az érintett szervekkel.

43. Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv védekezést és járványügyi intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. • A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető akkor is, ha a termelő ismeretlen. • Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat hirdetmény útján is közölhető nagyszámú ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné. • Egyes esetekben a közzétett határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet.

44. A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai • Állami védekezés: zárlati károsítók megjelenése miatt termelőn kívül álló okból előállt jelentős veszély elhárítás • Közérdekű védekezés: a föld használója - annak hiányában tulajdonosa - védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget (parlagfű elleni közérdekű védekezés) . A személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti. • Járványügyi intézkedések: földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevételének, és a gazdálkodó szervezetek közreműködésre kötelezése • Magánállatorvos köteles: járványos állatbetegség gyanúja esetén szükséges intézkedéseket megtenni, a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni. • Kártalanítási összeg: nem terjed ki az elmaradt haszonra.

45. Jogkövetkezmények • intézkedést hozhat : korlátozza a gazdasági tevékenységet • bírság: • növényvédelmi bírság • takarmány-ellenőrzési bírság • élelmiszer-ellenőrzési bírság • élelmiszerlánc-felügyeleti bírság • jogi személy vezető tisztségviselője is felel a jogi személyt terhelő bírság megfizetéséért • Figyelmeztet

46. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatási kötelezettség terheli élelmiszerláncban bekövetkezett események, illetve jogsértések esetén. • A jogsértő vállalkozás cégneve és címe is nyilvánosságra hozható. • Amennyiben egy vállalkozó tevékenységét intézkedésként felfüggesztették, akkor a hatóság e körülményről a felhasználókat kérelemre tájékoztatja.

47. Élelmiszerlánc hatóságok • A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH): országos illetékességgel jár el. szakmai irányítását, felügyeletét az országos főállatorvos látja el szakmailag irányítja és felügyeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei által ellátandó szakigazgatási feladatokat járványveszély elhárításához szükséges járványügyi intézkedések megtétele. • Országos főállatorvos: a NÉBIH útján elrendelheti a kormánytisztviselők NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti kirendelését, az eszközök NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti átcsoportosítását. • fővárosi és megyei kormányhivatal • élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság • növény- és talajvédelmi igazgatóság • kerületi hivatal (járási hivatal) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi ügyben első fok

48. A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés • A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere • A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései

49. A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere • Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) részeként kerülnek megfogalmazásra az állat-, illetve növényegészségügyre, illetve az élelmiszerekre vonatkozó szabályok. • KAP két pillérének a pénzügyi forrása: • Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) • Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). • A pénzügyi alapok kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) keresztül kell teljesíteni. • A kárenyhítési rendszer a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykárra mint elemi kárra terjed ki.

50. A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései • Olyan minőségi, szakmai előírásokat tartalmaz, amelyek az európai kultúrához tartozó élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság, valamint a környezettudatos gazdálkodás szavatolásának alapfeltételei. • Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények: • köz-, állat- és növényegészségügy, • környezet • állatjóllét • Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: tagállamoknak kell biztosítaniuk, hogy valamennyi mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapota fennmaradjon