1 / 30

3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc

3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc. 6. osztály. Előzmények…. 1541: Budát elfoglalja a török. 1550-51. Szolnokon felépül a palánkvár. 1552. A török túlerő elől megszökik a várvédők zöme. Nyáry Lőrinc maroknyi csapatát felkoncolják. Nyáry fogságba esik. Buda a mohamedán templomokkal.

Download Presentation

3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc 6. osztály

  2. Előzmények… 1541: Budát elfoglalja a török. 1550-51. Szolnokon felépül a palánkvár. 1552. A török túlerő elől megszökik a várvédők zöme. Nyáry Lőrinc maroknyi csapatát felkoncolják. Nyáry fogságba esik. Buda a mohamedán templomokkal

  3. Az ország középső része közel 150 évre a Török Birodalom része lesz. • Szolnok a budai vilajethez tartozó szandzsáksági székhely • (középszintű igazgatási terület) lett.

  4. A várban jelentős őrség állomásozott, valamint itt volt a törökök tiszai • naszádos flottájának északi támaszpontja.

  5. Feladat: tanulmányozd a könyv 31. oldalán lévő táblázatot! • Mit mutat a táblázat? • Milyen fegyvernemekből állt a várőrség? • A martalócok: • a török szolgálatában álló keresztény zsoldosok, akiket a török rendesen csak várőrizetre használt, s akik sokat sanyargatták a közeli magyar helységeket. Más szóval: rablók. • Vajon miért állomásoztatott ekkora helyőrséget a török Szolnokon?

  6. Megoldás • A táblázat a szolnoki török várőrség megoszlását mutatja. • Fegyvernemek: gyalogosok, lovasok, tüzérek és martalócok. • A nagy helyőrség indokai: Szolnok szandzsáki székhely volt, fontos középszintű közigazgatási központ. A török ebből a központból terjesztette ki hatalmát a környékre. Katonailag is fontos, hiszen a tiszai török flotta fontos támaszpontja. A tiszai átkelőhely (fahíd) védelmét is biztosítani kellett.

  7. Török sereg tereli a kirabolt magyar falu lakosságát.

  8. Török tisztségek • szandzsákbég a szandzsák katonai és polgári vezetője • kajmakám a szandzsákbég általános katonai helyettese • kádi a szandzsákbég polgári helyettese • alajbég a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője • dizdár a várőrség parancsnoka

  9. Párosítsd össze a török tisztségeket a meghatározásokkal! • Kajmakám a szandzsák vezetője • Kádi a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője • Alajbég a szandzsákbég általános katonai helyettese • Szandzsákbég a várőrség parancsnoka • Dizdár a szandzsákbég polgári helyettese

  10. Megoldás • szandzsákbég a szandzsák katonai és polgári vezetője • kajmakám a szandzsákbég általános katonai helyettese • kádi a szandzsákbég polgári helyettese • alajbég a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője • dizdár a várőrség parancsnoka

  11. A lakosság összetétele • Jelentős számú muzulmán népesség telepedett le, a magyarok kisebbségbe kerültek. • A fogyatkozó magyar lakosság vallásilag megoszlott: katolikusok és reformátusok is éltek itt. • A város legfőbb birtokosa a szultán volt, de a budai pasának is jelentős birtokai voltak a területen.

  12. Evlia Cselebi török világutazó leírásaiból tudjuk, hogy 500 fős őrség védte a várat. Volt a várban egy főmecset (dzsámi), valamint a városban egy kisebb dzsámi, fürdő, iskola és kolostor. Szolnok 1666 körül

  13. Ilyen lehetett a várban álló dzsámi. A török kút: a téglával bélelt várkút 1970-ben készített kútfővel. (Papi Lajos alkotása)

  14. Minaret: magas, keskeny torony, amelyből naponta ötször imára hívja a muzulmánokat a müezzin. Dzsámi: mohamedán főtemplom

  15. A híres református prédikátor Szolnokon raboskodott. Könyvünk 38-39 oldala alapján mutassátok be élettörténetét! Szegedi Kis István (1505-1572)

  16. Szolnok híres volt a korszakban török rabszolgapiacáról • A hatéves Geleji Katona Istvánt itt váltotta ki édesanyja a rabszolgaságból. • Szolnok könyve 39-41. oldalán többet is megtudtok a sorsáról! Kiselőadásban mutassátok be életművét!

  17. Törökök rabszíjra fűzött gyermekekkel Mi lett a sorsuk az elrabolt keresztény kisfiúknak?

  18. Adóbevételek • A város bevételének nagyobb részét a tiszai átkelőhely adta: itt állt az első állandó Tisza-híd • a kisebbet a magyar lakosság feudális adója 1541-ben 40 ház, 53 adófizetővel 1591-ben 12 adófizető! • Az 1570-es évektől jellemző volt a kettős adóztatás (a törökök mellett a magyarok is beszedték az adót)

  19. A 15 éves háború (1591-1606) • 1595-ben Miksa főherceg csapatai megostromolták a várat, de • bevenni nem tudták. • A megrongálódott várat a törökök a 17. század elején kijavították.

  20. A 17. században • Török-kuruc összecsapások helyszíne volt Szolnok. • Számos erdélyi főúr és Thököly Imre is gyakran megfordult itt csapataival. 

  21. Bécs 1683-as ostroma után I. Lipót hadai megkezdték  Magyarország felszabadítását.

  22. Szolnok felszabadítása: 1685. október 18-án • Mercy  és Heissler tábornokok az ellenséges vonalak mögé behatolva elfoglalták Szolnokot. • Ezzel elvágták a még török uralom alatt lévő Buda utánpótlási vonalait. • A törökök 1686-ban és 1687-ben is tervezték Szolnok visszafoglalását, de nem jártak sikerrel.

  23. A város elnéptelenedik • A mohamedán lakosság elmenekült. • Szolnok a császári hadak fontos hadműveleti bázisa lett. A folyamatosan erősített várőrségét német és magyar csapatok alkották • A felszabadulás után Szolnok a Magyar Kamara (a Kincstár) birtoka lett. • A karlócai béke (1699) után számos kiszolgált katona telepedett ide családjával.

  24. Szolnok elveszíti közigazgatási rangját • Nem megyeszékhely,mert a nemesi vármegye intézményei az elnéptelenedés miatt nem tarthatók fenn. • Mezővárosként került Heves és Külső-Szolnok vármegye joghatósága alá.  

  25. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén A kurucok már 1703. szeptember 21-én bevették a várost, fontos stratégiai szerepet szántak Szolnoknak.

  26. A kurucok igyekeztek megerősíteni a várat, hadműveleti és utánpótlási, valamint sószállítási bázissá tenni. 1703.

  27. 1706-ban Rabutin császári tábornok 15-20 ezres seregével megindult a félkész vár ellen, ezért Károlyi Sándor kuruc tábornok Rákóczi parancsára a várat és a várost felégette, a kurucok elhagyták a várost. 1706.

  28. A császáriak alig egy hét alatt a várat megerősítették, és jelentős helyőrséget tettek bele. 1706.

  29. 1707 elején Rabutin ellátási nehézségek miatt kivonta csapatait Szolnokról, és a várat elpusztította. Három évig jórészt lakatlan a város. 1707-10-ig

  30. 1710: Rákóczi féléves munkával helyreállíttatja a várat. 400 fős helyőrséget, kuruc lovasezredeket rendel ide. Cusani császári tábornok két nap alatt beveszi a várat. Csajághy János kuruc várparancsnok leteszi a fegyvert a túlerő előtt. 1710.

More Related