Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban 1711-1820

1. Az újjáépítés koraa Magyar Királyságban1711-1820 Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba

2. A szabadságharc veresége és „eredményei” 1711 szatmári ogy. »szatmári béke • Közkegyelem a résztvevőknek • Mo. és Erdély alkotmányának fenntartása • Vallásszabadság, + birtokok megtartása • Az uralkodó biztosította a rendi jogokat • Egyes nemesi jogokat nem adtak vissza (szabad királyválasztás + ellenállási záradék) »kompromisszum (rendi dualizmus) »Mo. betagozódott a Habsburg Birodalomba

3. A Habsburg Birodalom a XVIII. század első felében

4. A Habsburg Birodalom (=udvar) Közép-Európa legfontosabb állama »dunai monarchia részei: • A magyar korona országai: - Magyar Királyság - Erdélyi Fejedelemség - Horvátország + Szlavónia • Az örökös tartományok: - Ausztria (Alsó- és Felső Ausztria) - Csehország - Szilézia - Stájerország - Krajna, Karintia, Tirol

5. Az udvar és a rendekerőviszonya III. Károly(1711-1740) osztrák császár, magyar király » megtartja szatmári békében rögzített pontokat • Magyarország különállása megvolt viszont a függetlensége csak viszonylagos volt (Bécs befolyása) főváros: Pozsony»ogy.helye+ Kamara, Helytartótanács • A rendi országgyűlés(diéta) szerepe miatt a magyar rendi jogok, kiváltságok biztosítva voltak • adómentesség fejében lemondtak az önálló haderőről • csak az adó-és újonclétszám szavazásban érdekeltek • rendelettel szabályozták a protestánsok helyzetét 1731 Carolina Resolutio → katolikusbefolyás maradt

6. Pozsony

8. 1723 Pragmatica Sancio III. Károlynak nincs fiú örököse → a kihalás veszélye fenyegeti a Habsburg-házat 1722-23 pozsonyi országgyűlés »a magyar rendek (nemesek) jogaik megerősítése fejében elfogadják a nőági örökösödési rendeletet • közös védelem kötelezettségének bevezetése • A két birodalomrész csak együtt öröklődhet (oszthatatlan és elválaszthatatlan)

10. Magyarország államszervezete a XVIII. században Az államszervezet rendszere »a rendi dualizmus • Az uralkodó és a rendek együtt kormányoznak • Mo. a birodalom része, de „független állam” - királyi felségjogok: had-, pénz- és a külügy - a rendek akarata az országgyűlésen és a királyi vármegyékben érvényesült A legfontosabb államszervek: • Törvényhozás → rendi országgyűlés • Végrehajtás → Magyar Kancellária, Helytartótanács • Bíráskodás→ Bíróságok (Hétszemélyes, Királyi Tábla)

12. Az államigazgatás intézményei • Magyar Kancellária – Bécs → a királyi döntések legfontosabb közvetítője • Helytartótanács – Pozsony → a Kancellária és a vármegyék között működő új ügyeket irányító és összehangoló kormányhivatal elnök: nádor, tagjai: 4 főpap, 10 főúr, 8 köznemes • Magyar Kamara – Pozsony → a pénzügyeket irányító legfontosabb hivatal • Rendi országgyűlés (diéta) – Pozsony → a törvényhozás szerve, kétkamarás

13. Az országgyűlés felépítése és működése

14. Az országgyűlés felépítése és működése »A király és a rendek együtt, közösen alkotják meg az ország törvényeit Pozsonyban • Az uralkodó hívhatja össze – meghívólevél • Kétkamarás felépítésű: Felsőtábla (arisztokrácia, főpapok, főispánok személyesen) élén: nádor Alsótábla(vármegyék 2-2 követe, sz. k.-i városok követei 1-1) élén: országbíró • A jogalkotás és a törvényhozás lassú, körülményes (felirat, leirat, javaslatok, újratárgyalások, követek)

15. A vármegye felépítése és működése A nemesi vármegye állam volt az államban » a rendiség védőbástyája ↔ király élén: a király által kinevezett főispán tényleges vezető: a választott alispán szerve: közgyűlés feladatai: • adók, • újoncozás • közrend fenntartása • hivatalnokok (követek) megválasztása

16. A magyar királyi udvari kancellária Bécsben A király e hivatal segélyével gyakorolta felségjogait úgy a törvényhozás, mint a pénz- és hadi ügyek kivételével, a kormányzás és bíráskodás körében; sőt a kancelláriának a magyar államot érdeklő ügyekre is volt befolyása.