EFOP-3.4.3-16-2016-00014

1. Büntető eljárásjog I. EFOP-3.4.3-16-2016-00014 Az eljárási cselekmények 65 képernyő 60 perc

2. I. A büntetőeljárási cselekmények fogalma: a vád (bűnüldözés), a védelem és az ítélkezés alanyai (főszemélyek), valamint az eljárás más alanyai (mellékszemélyek) által az eljárási feladatok körében és érdekében gyakorolt jogoknak és teljesített kötelezettségeknek külső megnyilvánulásai, amelynek az idejét, a helyét, a módozatait és az alakszerűségeit a törvény szabályozza és azokhoz joghatásokat fűz. - típusai: 1. pozitív tartalmú megnyilvánulások (tevés, joggal élés, kötelezettség teljesítése) 2. negatív tartalmú megnyilvánulások (nem tevés, joggal nem élés, kötelezettség nem teljesítése) - Eljárási tevékenység: a büntetőeljárás alanyai által kifejtett eljárási cselekmények egy-egy nagyobb csoportja, összefüggő sorozata. Pl. nyomozási, bizonyítási, tárgyalási; védői, ügyészi, bírósági tevékenység

4. A büntetőeljárásban részt vevő személyek joggyakorlására vonatkozó általános szabályok • Tájékoztatás, figyelmeztetés: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a büntetőeljárásban részt vevő személyt az őt érintő eljárási cselekményt megelőzően a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti. • Kapcsolattartás: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárásban részt vevő személlyel történő kapcsolattartás során törekszik arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele közölteket megértse és magát megértesse. • ELEMEI: 1. egyszerűen és közérthetően fogalmaz, 2. figyelembe veszi a büntetőeljárásban részt vevő személy állapotát és személyes jellemzőit, 3. meggyőződik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele szóban közölteket megértette-e, ennek hiányában a közlést megmagyarázza.

5. 3. Költségkedvezmény: • Főszabály: A terhelt, a természetes személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségkedvezményben részesíthető, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a bűnügyi költséget vagy annak egy részét nem képes viselni. • Kiegészítő szabály: Különösen indokolt esetben a nem természetes személy sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt is költségkedvezményben részesíthető, ha vagyoni helyzete az e törvény szerinti jogainak gyakorlását kizárja. • Kiegészítő szabály: Jogszabály meghatározhat olyan ügyet, amelyben a költségkedvezmény a terheltet, a sértettet, a vagyoni érdekeltet vagy az egyéb érdekeltet a jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül megilleti.

6. 4. A nyelvhasználat biztosítása: • kiindulópont: anyanyelvhez való jog (Be. 8. §) – nem akarta a jogalkotó felduzzasztani az Alapvető Rendelkezéseket, így a nyelvhasználathoz való jog gyakorlására vonatkozó szabályokat az eljárási cselekményeknél helyezte el. • részletszabályok: Be. 78. § • tolmács biztosítása • hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos vagy más okból kommunikálni nem képes, vagy abban súlyos fokban korlátozott személy kihallgatása • Kézbesítendő ügyirat lefordításának szabályai

7. 5. Soron kívüli eljárás: ESETEI: 1. ha a terhelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll, 2. ha abban tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett vagy terhelt vesz részt, 3. megismételt eljárásban, 4. a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, az annak területén elkövetett, a 827. §-ban meghatározott bűncselekmény („eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén”) miatt indult büntetőeljárásban. - ha egyidejűleg több büntetőeljárást kell soron kívül lefolytatni: a fentiek SORRENDET képeznek

8. 6. Az eljárás elhúzására alkalmas indítványok, nyilatkozatok elintézése: 1. (csekély adminisztratív teherrel járó) érdemi indokolás nélküli határozat: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság: 1) az elkésett, 2) a törvényben kizárt, 3) a nem jogosulttól származó, 4) a korábbival azonos tartalmú, alaptalan indítványt vagy joghatás kiváltását célzó nyilatkozatot érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Miből áll ilyenkor a határozat indokolása? [Be. 80. § (2) bek.] 2. érdemi indokolás nélküli elutasítás eseteiben vagy az elutasítást követően előterjesztett azonos tartalmú indítvány, nyilatkozat elbírálásának mellőzése + rendbírság (ha az eljárás elhúzására alkalmas)

9. B) A különleges bánásmód biztosítása a büntetőeljárásban • A büntetőeljárásban az egyéniesítést juttatja kifejezésre. 1. A különleges bánásmód részletes szabályai (Be. 81-89. §) - Ki minősül különleges bánásmódot igénylő személynek? ELSŐDLEGESEN ÉRINTETT SZEMÉLYI KÖR: A természetes személy sértett és a tanú, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és körülményei alapján a) a megértésben, a megértetésben, b) az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek teljesítésében, c) a büntetőeljárásban való hatékony részvételében akadályozott. [Be. 81. § (1) bek.] MÁSODLAGOSAN ÉRINTETT SZEMÉLYI KÖR: terhelt; védő; szakértő; szaktanácsadó; vagyoni érdekelt; ezek, valamint a sértett és a tanú segítője; ezekre figyelemmel más személy is. (vö. Be. 96. §) - náluk csak egyes eszközök alkalmazása megengedett

10. - Különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen: a) az érintett személy életkora, b) az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi állapota, c) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve d) az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya. - A különleges bánásmód kötelező elrendelésének esetei: Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek minősülhet, valamint c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

11. A különleges bánásmód – a kötelező rendelkezések kivételével – visszautasítható a különleges bánásmódot igénylő személy részéről • A különleges bánásmódot a b/ü/nyhmegszüntetheti, ha: ha a különleges bánásmódot megalapozó körülmények megváltozása folytán a különleges bánásmód feltételei nem állnak fenn (különleges bánásmód felülvizsgálata). Erről a sértett esetében határozatot hoz; a tanú esetében pedig határozat hozatala nélkül dönt. • A különleges bánásmód speciális eszközei: • Különösen védett tanú • Személyi védelem • Védelmi program intézménye

12. 2. Különösen védett tanú - A bíróság az ügyészség indítványára nyilváníthatja különösen védett tanúvá a különleges bánásmódot igénylő tanút. - Feltételei(konjunktívak): 1. vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, 2. a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, 3. személyének, illetve tanúként történt kihallgatásának felfedése esetén, a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

13. - Kihallgatása: a régi Be.hez képest változás, hogy nem a nyomozási bíró által kerül rá sor, hanem: A) Vádemelés előtt: az eljáró nyomozó hatóságra van bízva, a vallomás hitelességének közvetlen ellenőrzését a perbíróhoz telepíti. B) Vádemelés után: terhelt és védő részvétele nélkül, kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján (kivételesen telekommunikációs eszköz alkalmazásával kerülhet sor).

14. - Megszüntetése:A bíróság a különösen védett tanúvá nyilvánítást megszünteti a) a különösen védett tanú indítványára, b) hivatalból, vagy az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanúvá nyilvánítás feltételei nem állnak fenn vagy c) hivatalból vagy a terhelt, a védő, illetve az ügyészség indítványára, ha a különösen védett tanú olyan magatartást tanúsít, amely a különösen védett tanú intézményével nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen.

15. 3. Személyi védelem: Az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti, hogy a különleges bánásmódot igénylő személy, illetve rá tekintettel más személy jogszabályban meghatározott személyi védelemben részesüljön. - A személyi védelemre vonatkozó ügyiratokat - az indítvány, az azt elutasító határozat, valamint a személyi védelem elrendelése és megszüntetése tárgyában hozott döntés kivételével - zártan kell kezelni.

16. 4. Védelmi Programban való részvétel • A részletszabályokat külön jogszabály (2001. évi LXXXV. Tv.) tartalmazza • Fogalma, lényege: A jogszabályban meghatározott Védelmi Programban történő részvételre irányuló megállapodás megkötését az eljáró bíróság, az ügyészség és az ügyészség egyetértésével a nyomozó hatóság - a különleges bánásmódot igénylő személy hozzájárulásával - hivatalból vagy a különleges bánásmódot igénylő személy indítványára kezdeményezheti.

17. C) A büntetőeljárásban kezelt adatok védelme • Az adatkezelés jogalapja és az adatvédelem • Személyes adat kezelése: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása céljából megismerheti és kezelheti mindazon személyes adatot, amely az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges. • b/ü/nyh kötelessége a személyes adat védelmének biztosítás • egyedi azonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak • Védett adat kezelése: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása céljából - jogszabály által meghatározott módon és körben - megismerheti és kezelheti az olyan, törvény alapján védett titkot és hivatás gyakorlásához kötött titkot (védett adat), amely e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges. • b/ü/nyh kötelessége biztosítani: szükségtelenül ne kerüljön nyilvánosságra és ne juthasson illetéktelen személy tudomására

18. 2. A személyes adatok zárt kezelése - bíróság / ügyészség / nyomozó hatóság indítványra rendeli el, DE: a különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében hivatalból is elrendelhető - érintett személyi kör: sértett, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt, tanú vagy ezek segítője - megjelölt adatkör: név, születési név, születési hely és idő, anyja neve, állampolgársága, személyazonosító okmányának száma, lakcím, értesítési cím, tényleges tartózkodási hely, kézbesítési cím, illetve elektronikus elérhetőség - Személyes adatok zárt kezelése nem azonos az ügyiratok zárt kezelésének új intézményével - A zártan kezelt személyes adatot csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság kezelheti, és azokat az érintett hozzájárulása nélkül csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére lehet továbbítani. - Biztosított azonban a célhoz kötött adattovábbítás ilyenkor is: az áldozatsegítő szolgálat és a pártfogó felügyelői szolgálat részére lehet továbbítani a kapcsolódó feladatok ellátása miatt

19. D) Az eljárás ügyiratainak megismerése és zárt kezelése - indítványra kerülhet rá sor: • terhelt és védője a terhelt gyanúsítotti kihallgatását követően; • sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben; • vagyoni érdekelt; egyéb érdekelt; tanú az őt érintő körben indítványozhatja. Az indítvány előterjesztésétől számított 15 napon belül kerül rá sor. - megismerhető ügyiratok köre: az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed (beleértve: b/ü/nyh által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat, további bizonyítási eszközöket)

20. - megismerés módjai: 1. megvizsgálás; 2. felvilágosítás adása, tájékoztatás nyújtása (erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén); 3. saját részre történő másolat vagy felvétel készítése; 4. az ügyirat, valamint a b/ü/nyh által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítése; 5. jogszabályban meghatározott egyéb mód. - rendszerszintű változás: a régi Be. korlátozott és eseti alapon megengedő megismerését a teljes megismerés és az eseti alapon korlátozható megismerés elvével váltja fel. - az ügyiratok zárt kezelése: új intézmény az új Be.-ben. az ügyiratok zárt kezelése a büntetőeljárás keretei között teljes körű védelmet nyújt a zártan kezelt ügyiratok, az abban található adatok vonatkozásában. E körben a büntetőeljárásban résztvevő személyek megismerési, betekintési jogosultsággal nem rendelkeznek.

21. E) A minősített adat felhasználása • Kiindulópont: A minősített adat kezelésének szabályai nem képezhetik akadályát annak, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási jogaikat gyakorolják, kötelezettségeiket teljesítsék. • Szabályozási köre: A) büntetőeljárásban eljáró szervek minősített adat kezelése: • bíróság/ ügyészség tagjai: titoktartási nyilatkozat, személyi biztonsági tanúsítvány és felhasználó engedély nélkül kezelhetik a minősített adatot. • nyomozó hatóság tagjai: felhasználó engedély és személyi biztonsági tanúsítvány alapján kezelhetik a minősített adatot. B) büntetőeljárásban részt vevő személyek minősített adat kezelése: az ügyiratok megismerésének általános szabályai az irányadóak (titoktartási nyilatkozat, személyi biztonsági tanúsítvány és felhasználói engedély nélkül): DE: rendelkezési jogosítványaik lényegesebben korlátozottabbak

22. F) Tájékoztatás a büntetőeljárásról • A nyilvánosság tájékoztatása - módjai: 1. b/ü/nyh saját kezdeményezésére (sajtótájékoztató vagy közlemény kiadása útján); 2. megkeresésre (azaz a tájékoztatás iránti indítvány alapján ); 3. bírósági eljárásban, ha a bíróság engedélyt ad a tárgyalásról kép-, hang-, vagy kép-és hangfelvétel készítésére.

23. a nyilvánosság tájékoztatásának korlátai: ha a) annak következtében a büntetőeljárásban részt vevő - különösen a különleges bánásmódot igénylő - személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő joga közvetlen veszélynek lenne kitéve; b) az a büntetőeljárásban részt vevő - különösen a különleges bánásmódot igénylő - személy személyes adatainak védelméhez elengedhetetlenül szükséges; c) az elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban részt vevő - különösen a különleges bánásmódot igénylő - személy befolyás és megfélemlítés nélkül gyakorolja e törvény szerinti jogait és teljesítse e törvény szerinti kötelezettségeit; d) az a minősített adat, továbbá zárt tárgyalás esetén a nyilvánosság kizárására okot adó érdekek védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges; e) annak megadása sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény eredményességét, valamint az eljárási cselekmény folyamatosságát vagy zavartalanságát.

24. 2. Az egyéb tájékoztatás - fogalma: Az ügyiratok megismerésére és a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott személyeken kívül az eljárásról tájékoztatás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. - menete: A vádemelés előtt az ügyészség vezetője, azután az eljáró bíróság elnöke engedélyezi (határozati formát nem igényel) az ügyiratok megismerését vagy a kért tájékoztatás megadását.

25. 3. Szignalizáció - fogalma: Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárása során olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt hivatalból további bírósági vagy közigazgatási eljárás, illetve más eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának van helye, e célból az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja. - speciális szabály: A katona gyanúsításáról tájékoztatni kell az elöljáróját.

26. G) Jelenlét biztosítása az eljárási cselekményen • Idézés és értesítés - idézés: a hatóság rendelkezése: az abban megnevezett személy a közölt minőségben, meghatározott helyen és időpontba jelenjen meg. A megjelenés kötelező. - értesítés: akinek a jelenléte nem kötelező, de a Be. szerint lehetőség. Kivétel: az ügyész. - időköz: az idézés/értesítés kézhezvétele és az eljárási cselekmény között kell eltelnie. • főszabály szerint: 5 nap • a nyomozás során sürgős esetben 24 óra is lehet • eljárási szakasztól függetlenül: a terheltet érintő eljárási cselekmény esetén az időköz a védő értesítése, idézése esetén 2 óra is lehet • az érintett beleegyezésével lehetőség van az idézés/értesítés azonnali szabályszerű kibocsátására is

27. az idézés és értesítés módjai: • kézbesítéssel (papír alapút: zárt iratban kell) 2. kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton (telefonon) 3. b/ü/nyh előtti megjelenés alkalmával szóban + értesítés: hirdetményi úton. Ebben azonban az értesítettek neve nem közölhető.

28. - az idézés és értesítés tartalma: Az idézés, illetve az értesítés tartalmazza a) az idézést, illetve értesítést kibocsátó bíróság, ügyészség vagy a nyomozó hatóság megjelölését, az ügy számát, b) azt, hogy az idézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie, c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg, d) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést. + Az idézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával. + Speciális rendelkezések a fogvatartott és kiskorú idézése, értesítése esetén – Be. 115. §

29. - az idézéssel szembeni mulasztás következményei: • A mulasztás okai: ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő • A szabályszerű idézés ellenére való meg nem jelenés és annak előzetesen (mihelyst az akadály a tudomására jut haladéktalanul) nem menti ki, vagy utólagosan (az akadály megszűnése után nyomban), alapos okkal nem igazolja • Az eljárási cselekményről való engedély nélküli eltávozás 3) Önhibából eredő olyan állapotban való megjelenés, ami miatt nem hallgatható ki, vagy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni

30. B. A mulasztás következményei: 1) Terhelttel szemben: • elővezetés (lehetőség); • nyomozás során előállítás (lehetőség) • okozott bűnügyi költség megtérítése (kötelező) 2) Tanúval szemben: • elővezetés (lehetőség); • rendbírság (lehetőség); • okozott bűnügyi költség megtérítése (kötelező) 3) Szakértővel és a büntetőeljárásban résztvevő egyéb személlyel szemben: • rendbírság (lehetőség); • okozott bűnügyi költség megtérítése (kötelező) 4) Védővel szemben: • rendbírság (lehetőség); • okozott bűnügyi költség megtérítése (kötelező)

31. 5) Gondozóval szemben: • a kiskorú mulasztása esetén: rendbírság (lehetőség); • kiskorú mulasztása esetén: okozott bűnügyi költség megtérítése (kötelező); • ha a tanúként idézett gondozó nem jelenik meg: elővezetés (lehetőség); ~ rendbírság (lehetőség); ~ okozott bűnügyi költség megtérítése (kötelező) • Ha az ügyész a bíróság értesítésére nem jelenik meg, vagy olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, illetve az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, erről a bíróság az ügyészség vezetőjét tájékoztatja. C. Mikor alkalmazhatók a mulasztás következményei: Az idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor alkalmazhatók, ha az idézés a Be. rendelkezéseinek, kézbesítése pedig az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak, illetőleg az egyéb előírásoknak megfelel.

32. 2. Előállítás - fogalma:Az előállítás a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet eljárási cselekmény elvégzése céljából az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság elé kísérjék és biztosítsák a jelenlétét az eljárási cselekményen.

33. - Mikor kerülhet rá sor? (feltételei) • a személyre szabott megalapozott gyanú fennállásakor, • ha az idézés feltételei fennállnak, • DE: a megjelenés idézés útján történő biztosítása az eljárás érdekeire figyelemmel nem célszerű - Ügyészség / nyomozóhatóság rendelheti el eljárási cselekmény elvégzése érdekében - Elrendeléséről határozatot kell hozni, azonban halasztást nem tűrő esetben határozat hozatala nélkül, nyomban is elrendelhető - Az előállítás elrendelése ellen panasznak van helye - Meddig tart? az eljárási cselekmény megkezdéséig - Végrehajtása: a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve, illetve az általa folytatott nyomozás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényben meghatározottak szerint hajtja végre - Az előállítás költsége nem bűnügyi költség, azt az állam viseli.

34. 3. Elővezetés - fogalma: Az elővezetés az idézéssel szemben mulasztó személy személyi szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé kísérjék, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen való jelenlétét.

35. - Bíróság / ügyészség / a nyomozó hatóságaz idézéssel szembeni mulasztást követően, határozatával rendelheti el az elővezetést. - Végrehajtása: 6-22/24h • a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve hajtja végre; • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is végrehajthatja az általa folytatott nyomozás során. - Formái: • érintett személy útba indításával • érintett személy kísérése - Van lehetőség azonnali elővezetés elrendelésére is NYOMOZÁS SORÁN konkurálhat egymással a mulasztás során elrendelhető előállítás és az elővezetés. A különbség abban mutatható ki, hogy az előállítás a személyi szabadságot súlyosabban korlátozó eljárási cselekmény.

36. - Az elővezetés költsége nem bűnügyi költség: megtérítésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni 4. Elfogatóparancs - fogalma, esetkörei: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében határozatával elfogatóparancsot bocsáthat ki, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a) tényleges tartózkodási helye ismeretlen, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt (1. esetkör) b) tényleges tartózkodási helye ismert, azonban a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt (2. esetkör) c) külföldön van fogva tartásban, a nemzetközi elfogatóparancs, illetve európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei fennállnak, és a terhelt, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy Magyarországra történő átadása, illetve kiadatása indokolt (3. esetkör).

37. - menete: 1. elfogatóparancs kibocsátása 2. elfogása vagy Magyarországra történő kiadatása vagy átadása esetén el kell rendelni az őrizetét 3. és a) huszonnégy órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más ügyészség, illetve nyomozó hatóság elé, VAGY b) hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság elé kell kísérni. Mi van akkor, ha az érintett az elfogató parancsot kibocsátó hatóság előtt megjelenik?

38. - Az elfogatóparancs kibocsátása ellen nincs helye jogorvoslatnak. - hatóságok, hivatalos személyek együttműködési kötelezettsége: Ha hatóság vagy hivatalos személy olyan személy elérhetőségéről szerez tudomást, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, erről a kibocsátó bíróságot, ügyészséget, vagy nyomozó hatóságot tájékoztatja. - visszavonása: haladéktalanul vissza kell vonni (határozati formában), ha a) az elrendelés oka megszűnt, vagy b) az eljárást megszüntették, illetve jogerősen befejezték. Ellene nincs helye jogorvoslatnak.

39. H) Telekommunikációs eszköz használata - A bevezetett intézményrendszer lényege: hogy a technikai eszköz • az eljárás bármely szakában (tehát már nem csak a vádemelés után) • a büntetőeljárásban részt vevő bármely személy vonatkozásában (nem csupán a terhelt és a tanú tekintetében) • bármely eljárási cselekmény egész tartamára nézve (nem csupán a kihallgatás vonatkozásában, illetve a kihallgatás tartamára) alkalmazható.

40. - fogalma, használatának formái: Az eljárási cselekményen történő jelenlétre a Be. alapján kötelezett vagy jogosult számára a jelenlét telekommunikációs eszköz útján is biztosítható. Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne (kitűzött vagy megjelölt helyszín) és az ettől eltérő helyszín (elkülönített helyszín) között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét a) kép- és hangfelvétel (1. használati forma), vagy b) folyamatos hangfelvétel (2. használati forma) továbbítása biztosítja. Folyamatos hangfelvétellel való továbbítás (2. használati forma), csak: 1. tanú kihallgatása; 2. tolmács jelenlétének biztosítása; 3. nyomozás során a szakértő meghallgatása és terhelt kihallgatása céljából alkalmazható.

41. - használatának elrendelése: • az eljárási cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy indítványára vagy b/ü/nyh hivatalból rendeli el • a b/ü/nyh diszkrecionális döntése elrendeli (még akkor is, hogy az új Be. meghatároz olyan eljárási cselekményeket, helyzeteket, ahol főszabályként a telekommunikációs eszköz használatát írja elő, de ekkor is biztosított a diszkrecionális jogkör – vö. 122. §). • az indítvány elutasítása ellen nincs helye jogorvoslatnak • az elrendelés ellen sincs helye főszabály szerint az elutasításnak • az elrendelés közlése:  indítványra történő elrendelés esetén haladéktalanul  hivatalból történő elrendelés esetén idézéssel egyidejűleg

42. - a telekommunikációs eszköz használata során, azaz az elkülönített helyszínen jelenlévő személyek (kimerítő felsorolás): a) az a személy, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják, b) az a) pontban meghatározott személy védője vagy segítője, c) a nyomozó hatóság tagja, az ügyész, az alügyész, az ügyészségi fogalmazó, a bíró, a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó,* d) fogva tartott személy esetében a fogva tartást végrehajtó intézetnek a fogva tartott személy személyazonosságának megállapítására feljogosított dolgozója,* e) fogva tartott személy esetében a terhelt őrzését ellátó személy, f) a szakértő, g) a telekommunikációs eszköz működését biztosító személyzet.

43. Jegyzőkönyvet kell készíteni az eljárási cselekményről + telekommunikációs eszköz használata esetén a felvételt rögzíteni kell. • A személyazonosság védelme: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság telekommunikációs eszköz használata esetén a különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében elrendelheti a személyazonosság megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzítását.

44. I) Az eljárás rendjének biztosítását szolgáló intézkedések • Rendbírság - fogalma, alkalmazásának esetei: • lehetséges esetkör: Az eljárás rendjének fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése miatt a Be,-ben meghatározott esetekben rendbírság szabható ki. • kötelező esetkör: Ha a rendbírság kiszabására okot adó magatartás a büntetőeljárás egy hónapnál hosszabb ideig tartó elhúzódását okozta, a rendbírságot ki kell szabni. - b/ü/nyh szabhatja ki; a kiszabás ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van

45. - összege: a) nem természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer forinttól egymillió-ötszázezer forintig, b) védővel, jogi képviselővel, tolmáccsal vagy szakértővel, szakértői szervvel vagy testülettel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer forinttól egymillió forintig, c) egyéb esetben ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. [Be. Az összeg megállapításakor • a kiszabásra okot adó magatartás súlyát és következményeit, így különösen a büntetőeljárás elhúzódásában való közrehatását, valamint annak ismétlődő jellegét kell figyelembe venni. Természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság meg nem fizetése esetén – néhány kivételtől eltekintve – elzárásra változtatható át. (Be. 128. §) - végrehajthatósága elévülhet: vö. Be. 129. § (6)-(9) bek.

46. 2. Testi kényszer alkalmazása fogalma: Ha megalapozottan feltehető, hogy eljárási cselekmény biztosítása vagy elvégzése céljából testi kényszer alkalmazása szükséges, erről az eljárási cselekményt elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezhet. (A testi kényszer alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt végző bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság is.)

47. - kivel szemben alkalmazható? • a terhelttel, • a sértettel, • a tanúval, valamint • az eljárási cselekményt akadályozó személlyel szemben. - ki hajtja végre? • rendőrség vagy • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja. • kivételesen az eljárási cselekményen jelen lévő büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagja is igénybe vehető testi kényszer alkalmazására, ez azonban nem terjedhet ki a bizonyítás érdekében alkalmazott testi kényszerre.

48. J) Kézbesítés • fogalma: az ügyiratoknak a címzetthez történő, joghatás kiváltására alkalmas eljuttatásának módja. • a kézbesítés módjai: 1. postai út: • a kézbesítés szabályszerű, ha a kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. • kézbesítési fikció: A kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni a) a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett vagy a postai küldemények átvételére jogszabály szerint meghatalmazott személy az ügyirat átvételét megtagadja, b) a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.

49. kézbesítési kifogás: • A címzett és a címzett képviselője vagy védője kifogást terjeszthet elő annál a bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt a) kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a kézbesítési fikció beálltáról; b) kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett ügyirat esetében a kézbesítésről való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül. • Abszolút jogvesztő határidő: kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított három hónap elteltével nincs helye. • Mire lehet alapozni? • Mi a jogkövetkezménye, ha a kifogásnak helyt adnak?

50. 2. elektronikus út; 3. személyes kézbesítés; 4. hirdetményi út: • a b/ü/nyh hirdetmény útján kézbesíti a) az ügyiratát az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére, b) az ügyiratát az elektronikus adat felett rendelkezni jogosult ismeretlen vagyoni érdekelt részére, c) az értesítést, ha ezt az érdekeltek jelentős szám indokolttá teszi. • mit tartalmaz? • A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni a) a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen. • A honlapon történő közzétételtől számított 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni.