1 / 51

Globális terjeszkedés – lokális érdekek

Dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök. Globális terjeszkedés – lokális érdekek. 2012. május 3. Csíkszereda. Mit értünk alatta? Mindenki ugyanazt?. Európai értékrend. Mit értünk alatta? Mindenki ugyanazt?. Európai értékrend. Mit értünk alatta? Mindenki ugyanazt?. Európai értékrend

rea
Download Presentation

Globális terjeszkedés – lokális érdekek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök Globális terjeszkedés – lokális érdekek 2012. május 3. Csíkszereda

  2. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend

  3. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend

  4. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend • Liberális értékrend

  5. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend • Liberális értékrend

  6. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend • Liberális értékrend • Szabadság • Igazság • Globalizáció • Válság

  7. A kulcsfogalom: a globalizáció • A globalizáció fogalma rendkívül elterjedt, de a meghatározás nem egyszerű feladat. • Az elnevezést először valamikor az ötvenes évek végén kezdték el használni az amerikai stratégiai tervezők.

  8. Definíciós kísérlet • Amit először is rögzítenünk kell, hogy az elnevezést önmagának adta „valami”, és először ezt a „valamit” kellene pontosan megismerni ahhoz, hogy a fogalom tartalmához közelebb kerüljünk. • Azt is fontos tudnunk, hogy a kérdésről nem lehet „semlegesen” szólni, mert egy igen erősen érdek-, és érték-kötött dologról van szó, ahol nincs „légüres tér”.

  9. Globalizáció – definíciós kísérlet • Globalizáción a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén. • A globalizáció kulcsa az integráció, valós és virtuális hálózatokkal összekapcsolja a világ összes országának gazdaságát, társadalmát és kultúráját.

  10. De, hát akkor miből van a profit? • Bármilyen kellemetlen is ezzel szembesülnie a mai globális kapitalizmusnak, de profit kizárólag a külső és/vagy belső természet felsebzésével keletkezhet. • „The business of the business is the business” (Milton Friedman ) Vagyis, ha „üzem-gazdasági” szinten valamilyen tevékenység profitot hoz, akkor a tőke tulajdonosa ne foglalkozzon azzal, hogy közben esetleg sokszoros kár keletkezik a külső és/vagy belső természetben (externáliák és ciánszennyezés, Verespatak! )

  11. Kis kitérő: a kamat problémája • Látszólag teljesen logikus, hogy aki pénzt takarít meg, és azt ideiglenesen átengedi, kamatra jogosult, hisz ez a pénz „használati díja” • A logika abszurditását jelzi azonban a régi hasonlat arról, hogy mi történt volna, ha az újszülött Jézus számára egy dollárt 2%-os kamatra betesznek a bankba. Most vajon mennyit érne a betét?

  12. Az exponencialitás elképzelhetetlensége • 330 körül, amikor Constantinus hivatalossá teszi a kereszténységet, még csak kb. 400 dollár, ami elég szerény. • Az első évezred végén azonban már 5 milliárd dollár, ami a császár és a pápa együttes teljes magánvagyona. • 2000-ben pedig 25 trillió dollár, ami kb. 4 ezerszer akkora, mint az összes vagyon a Földön, egy arany Holdnak felel meg!

  13. De, akkor miért nem omlott már régen össze ez az egész? • Részben azért, mert a lét hatalmas „öngyógyító” tartalékokkal rendelkezik, (de nem végtelennel!) • Részben pedig azért, mert, a Nyugat sikeresen hárította át a lét-felsebzés árát, a világ többi részére, és ennek fő eszköze éppen a nemzetközi kereskedelem volt. • Így alakult ki a West and the Rest állapota.

  14. The West and the „Rest” • Roger Scruton angol filozófus szójátéka pontosan leírja a folyamat lényegét. • A Nyugat évszázadokon át kifosztotta a világ Nyugaton kívüli tereit („the Rest”) ám ez a folyamat most véget érni látszik… • A világ két legrégibb és legmélyebb kultúrája visszavágni készül…

  15. A globalitás erőszak formái • A XX. század közepéig a közvetlen, vagy közvetett katonai kényszer nélkül nem lehetett a tőke kivitel feltételeit biztosítani. • Az erőszak az óta egyre inkább „visszavonul” a rejtett szimbolikus terekbe. • Három alapvető intézménye a • Fegyelmező • Kényszerítő • Értelmező erőszak !

  16. A globális fegyelmező hatalom • A három Bretton Woods-i szervezet valójában a világ legbefolyásosabb hatalmi intézményeit jelentik. IMF, Világbank, hitelminősítők • Valamennyi „lokalitásról” a lehető legpontosabb információik vannak, és ezeket kíméletlenül fel is használják ahhoz, hogy a multinacionális tőke-struktúrák számára a lehető legjobb feltételeket teremtsenek.

  17. S & P 2011.08.06 leminősítette az USA- t

  18. Pénteken, tapasztaltuk, hogy leminősítette az USA-t egy hitelminősítő ügynökség. Nem azért, mert kétségbe vonják a fizető képességünket, hanem azért, mert egy hosszas huzavona után megkérdőjelezik a politikai cselekvő képességünket. Ennek ellenére a piacok még mindig bíznak bennünk. A tény állás az, hogy Warren Buffet, aki tud egyest mást a jó befektetésekről, azt mondta, ha lenne 4A besorolás, az USA-nak megadnám azt. Én és a világ vezető befektetői egyetértünk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs problémánk, a tény az, hogy nincs szükségünk egy hitelminősítő ügynökségre, ami megmondja nekünk, hogy szükségünk van egy kiegyensúlyozott hosszú távú megközelítésre adóságaink csökkentésére.

  19. A globális kényszerítő hatalom • A multinacionális vállalatok világméretű hálózata jelenti a kényszerítő hatalmi erőszakot. • A kényszer itt már nem katonai erőszakra épül, hanem arra a fölényre, amit a techno-evolúciós vívmányok kisajátításában, illetve az új dimenziót jelentő méretekben van. A világ 20-30 legnagyobb cégének mérete a közepesnél nagyobb nemzet-gazdaságokéval vetekszik.

  20. A globális értelmező hatalom • A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”.

  21. A globális értelmező hatalom • A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”.

  22. A globális értelmező hatalom • A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”. • Ennek feladata, hogy engedelmes munkaerő és fogyasztó-erő „állatokká” alakítsa át a lokalitások népét. • Az általa terjesztett értelmezési keretek és fogalom-készletek kijelölik a „politicaly correct” diskurzus-teret, és, aki kívül marad, az nevetség, vagy megbélyegzés tárgyává válik.

  23. Globalitás versus Lokalitásegy rejtett világháború anatómiája • A Bretton Woods-i intézmények „ajánlásainak” lényegét a • Liberalizálj, Deregulálj, Privatizálj hármas jelszó adja, amelyek a lokalitások legfőbb „véd-művének”, a nemzet-államnak a lebontására irányulnak. • 1989 nyarán Washingtonban, az IMF székházában több hetes konferencia-sorozat zajlott, amelynek során a globális hatalmi rend „ajánlásokat” fogalmazott meg, amelyeknek lényege: • Liberalizáció, Dereguláció, Privatizáció

  24. Fogyasztói társadalom „filozófiája” • „Az élet eszközei fontosabbak lettek, mint maga az élet, sőt az eszközök magát az életet tették saját maguk eszközévé” Ortega y Gasset „A tömegeklázadása” Írta száz évvel ezelőtt!

  25. Mit jelent „Európa” a magyar rendszerváltás számára? • A rendszerváltás kezdetén a Nyugat kimondatlanul három fő pillérre építette az átmenettel kapcsolatos stratégiáját: • Az átmenet legyen: • Gyors • Demokratikus • Saját forrásokra épülő

  26. Volt-e realitása a három feltétel együttes teljesítésének? • Már akkor is, de ma még inkább világos, hogy nem volt realitása! • Ha ugyanis az átmenet gyors és demokratikus, akkor ez nem épülhet csak saját erőforrásokra. • Ha demokratikus és saját forrásokra épül, akkor nem lehet gyors. • Ha gyors és saját erőforrásokra épül, akkor meg nem lehet demokratikus.

  27. Liberalizálás • A liberalizálás igazi tartalmát az jelenti, hogy az adott lokalitás lehetővé teszi, hogy mind a belső viszonyaiban, mind a számára külső világgal folytatott „anyag-csere” folyamataiban teljesen szabad legyen a termelési tényezők áramlása. • Ez ugyan „pozitívan” hangzik, mint minden, ami a „szabadság” irányába mutat, de van egy kis probléma.

  28. Liberalizálás 2. • Ha ugyanis egy rendkívüli egyenlőtlenségekkel terhelt térre „engedem rá” a szabadságot, akkor ez döntően azoknak a „szabadságát” növeli, akik már egyébként is erőfölényben vannak („ragadozó” árak”) • A rendszer-váltást kísérő liberalizálás jelentős mértékben fokozta a társadalmi egyenlőtlenségeket.

  29. Dereguláció • A szó a szabályok „lebontására” utal. • Ez azt jelenti, hogy a lokalitásban megjelenő globális tőke azt szeretné elérni, hogy minél kevesebb ökológiai és/vagy szociális szabály vonatkozzon rá. • Minden ilyen norma betartása ugyanis többlet-költséget jelent számára, vagyis profit-csökkentő tényező. • Így azonban a lokalitás érték-mezői fokozatosan lepusztulnak, szétroncsolódnak.

  30. Privatizáció • Az egyik legfontosabb, soha nem bizonyított liberális dogma szerint az „állam a legrosszabb tulajdonos” • Ennek „bizonyítása” érdekében tudatosan „rohasztották le” az állami tulajdonú vállalatokat 1986 és 1990 között, és adták oda ez után a piaci ár töredékéért a multinacionális privatizátoroknak. • Az állami monopóliumokból magán monopóliumok váltak

  31. Mi a mostani válság lényege? • Megrendült a globális kapitalizmus három fő pillére. • A „Rest” kifosztása • A fosszilis energiával való rablógazdálkodás • A de-szakralitás ön-pusztítása • És nagyságrendileg megjelent a virtuális értékek halmazának mezője

  32. Olaj-sokk? • A globális kapitalizmus „üzemanyaga” előbb a szén, majd a kőolaj és a gáz… • A fosszilis energiahordozókkal való rablógazdálkodás a globalitás energetikai alapja, ám ez a korszak a végéhez ért… • A 200 millió év alatt létrejött készleteket nagyjából 200 év alatt el is égetjük, és ez azt jelenti, hogy a szénkörzés sebességét „csupán” egymilliószorosra gyorsítjuk fel..!

  33. Olaj-sokk? • A globális kapitalizmus „üzemanyaga” előbb a szén, majd a kőolaj és a gáz… • A fosszilis energiahordozókkal való rablógazdálkodás a globalitás energetikai alapja, ám ez a korszak a végéhez ért… • A 200 millió év alatt létrejött készleteket nagyjából 200 év alatt el is égetjük, és ez azt jelenti, hogy a szénkörzés sebességét „csupán” egymilliószorosra gyorsítjuk fel..!

  34. Globalitás és Lokalitás • A működő-tőke beáramlás tehát úgy válik csapdává, hogy az értékmezők „használati díja” tartósan alacsonyabb, mint amennyit a multinacionális vállalatok „letermelnek”. • Hasonlóan csapdát jelent a pénz-tőke formájában való beáramlás. • A 70-es években bevont 10 milliárd dolláros pénz-tőke eddig kb. 200 milliárd dollárba került Magyarország számára.

  35. És akkor mi a teendő…? • A lokalitások egyetlen esélyét az adhatja, ha felismerik a rejtett erőszak-intézmények működését, és megkísérelnek olyan alkut létrehozni, amely megnehezíti a lokalitás tartós lepusztítását. • Ma a világ valamennyi lokalitása szembesül ezzel, de nagyon eltérő válaszok születnek. Lássunk erre néhány példát, Kína, Szingapúr, Argentína, Venezuela, Oroszország, Szlovénia és Magyarország eseteit.

  36. A lokalitás lehetőségei • Az államadósság csökkentése • Árfolyamveszteség tompítása • Energiaárak felügyelete • Közüzemi költségek befolyásolásának kialakítása • Telekommunikációs költségek szabályozása • Kereskedelem, első sorban más lokalitásokkal • Belső piac felértékelődése • Magyar áru • Magyar munkaerő • Adózási fegyelem megszilárdítása • Korrupció visszaszorítása • Fekete gazdaság elleni hatékony fellépés

  37. GDP / GNI 2005 - 2008 2014.09.09. 40

  38. Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

  39. Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

  40. Kumuláló válságok: • Világgazdasági pénzügyi válság • Euro zóna válság • EU tagállamok költségvetési válságai • Elhúzódó magyarországi strukturális válság • Gazdaság és iparszerkezeti feszültségek • Térségi feszültségek • Társadalmi csoportok közötti feszültségek Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

  41. A népesség alakulása a világ fő régióiban 2014.09.09. 44

  42. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU 27 átlaga = 100)(Forrás: KSH) 2014.09.09. 45

  43. Vásárlóerő versus növekedés • A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani • Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, • amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végülis a kommunizmus megszületéséhez vezet. • Karl Marx, 1867

  44. MNB: • 2008 okt. 22. kamatemelés, 8,5%-ról 3%-al 11,5 %-ra • Meghirdetett ideológia: a forint védelme! • Egyedülálló válságkezelés! • Európában és a világon mindenütt jelentős alapkamat csökkentés! • 2008 okt. 22. 280 Ft / euro • 2009 márc. 6. 317 Ft / euro • A valódi cél: a magyar vállalkozói réteg és a magyar lakosság további terhelése • Következmény: - spekulánsok öröme: nincs eszköze a MNB-nek a forint védelmére! - további gazdasági visszaesés • Simor András a világ jegybank elnökeinek versenyében a 3. helyet érte el!

  45. 2014.09.09. 48

  46. Románia, az él-tanuló - IMF • A kormányzat tartózkodása minden olyan akciótól, ami az adósok előtörlesztésére buzdít • Hatósági árszabályozás lebontása • Határokon átnyúló kereskedelem jogi és fizikai akadályainak lebontása, a kereskedelem teljes liberalizációja • Kiskereskedelmi üzletnyitás feltételeinek megkönnyítése • Nyitás és teljes liberalizáció az energetikában • Állami vállalatok és monopóliumok értékesítése • Adók és illetékek Euróhoz kötése • Nyugdíjak és bérek befagyasztása • Közalkalmazotti béralap 25%-os, nyugdíjalap 15%-os csökkentése Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

  47. Orbán Viktor

More Related