KOGNIT V PSZICHOL GIA

1. KOGNIT�V PSZICHOL�GIA 5�.. eload�s

2. A kognit�v pszichol�gia A kialakul�s fobb okai: Informatika Kibernetika Mesters�ges intelligencia, stb Az emberi megismer�s modellez�se.

3. A kognit�v pszichol�gia a megismer�si funkci�kat nem egym�st�l elszigetelten, hanem a tev�kenys�g, a cselekv�s �ltal szervezett k�lcs�nhat�sukban �rtelmezi.A belso �kognit�v t�rk�p� egy alkot�si folyamat eredm�nye, teh�t nem m�solat, nem t�k�rk�p.Univerz�lis, kultur�lis �s egy�ni lek�pez�si m�dok, �t�rk�p�szeti jelek� vannak.

4. A kognit�v pszichol�gia t�bb mint az emberi megismer�s tudom�nya, mert minden pszichikus t�rt�n�sben a �kognit�v t�rk�pet� meghat�roz�nak tekinti. Az ember nem a val� vil�ghoz, hanem a megalkotott belso k�phez igazodik, amikor a viselked�s�t ir�ny�tja.

6. A figyelem Funkci�i Energetiz�l Szelekt�l (kokt�lparti) Fajt�i Spont�n Sz�nd�kos Terjedelme (7+/-2) a r�vid mem�ri�� is. Megoszthat�s�ga

7. Fiziol�giai alapok az �bers�g (�ltal�nos aktivit�s) Specifikus inform�ci�, aspecifikus retikul�ris aktiv�l�ci�s sziszt�ma (ARAS) Optim�lis arousal szint. A figyelem szerepe a tov�bbi feldolgoz�sban, az inform�ci� t�rol�s�ban! Szenzoros t�r figyelem r�vid mem�ria

9. A percepci�r�l (�rz�ki megismer�srol)

10. Az �rz�kel�si modalit�sok rendszere

11. Az �rz�kletnek, ha jelent�se van, akkor m�r �szlel�srol besz�l�nk. A k�vetkezokben az �szlel�s �s percepci� kifejez�seket szinonimak�nt haszn�ljuk.Az �szlel�st � Ulric Neisser (1976. magyarul 1984.) (21.old.)nyom�n - olyan tev�kenys�gnek fogjuk fel amely idorol idore akkor l�p fel, amikor az �szlelo anticip�ci�s s�m�i k�pesek �sszhangba ker�lni a k�rnyezet �ltal ny�jtott inform�ci�kkal.

12. A s�ma muk�d�si v�zlata

13. A s�ma teh�t d�nto jelentos�gu fogalom, az �rz�ki (perceptu�lis) megismer�sben is. K�sobb l�tni fogjuk, hogy a s�m�knak nem csak perceptu�lis, hanem konceptu�lis (operat�v), aspektusuk is van. Hiszen ezek a megismer�si tev�kenys�g fejlod�se sor�n j�nnek l�tre �s v�ltoznak. A s�ma teh�t egyszerre a cselekv�s mint�ja �s minta a cselekv�shez.

28. A tanul�s elemei

29. 1. A tanul�s t�pusai �rintett idegrendszeri szerkezetek alapj�n motoros tanul�s �rz�ki tanul�s verb�lis tanul�s B) Tanul�st v�gzo sz�nd�ka szerint spont�n tanul�s latens tanul�s sz�nd�kos tanul�s C) Tanul�st kiv�lt� hat�s eredete alapj�n szoci�lis tanul�s nem szoci�lis tanul�s

30. 2. A tanul�s m�djai Imprinting (K. Lorenz 1903-1989) B) Habitu�ci� C) Tanul�s mint kapcsolatk�pz�s klasszikus kondicion�l�s (Pavlov 1849-1936) oper�ns kondicion�l�s (Thorndyke 1898, Skinner 1938) verb�lis tanul�s (egy r�sze) D) Komplex tanul�s bel�t�sos tanul�s elvont fogalmak ment�lis reprezent�ci�i kognit�v t�rk�p E) Szoci�lis tanul�s ut�nz�s modell ut�ni tanul�s azonosul�s-identifik�ci� belsov� t�tel - interioriz�ci�

31. 3. A tanul�s t�rv�nyei Frekvencia (ism�tl�s) t�rv�nye Kontiguit�s (t�ri idoi �rintkez�s) t�rv�nye Transzfer t�rv�nye Generaliz�ci� � diszkrimin�ci� (a hasonl�s�g k�rd�se) Effektus t�rv�nye K�zel�t�s �s elker�l�s Motiv�ci� t�rv�nye (motiv�ci� n�lk�l nincs tanul�s? �s a l�tens tanul�s?)

32. Effektus t�rv�nye (Thorndyke 1898) Ha egy viselked�st pozit�v megeros�t�s (jutalom) k�vet, akkor az adott viselked�s k�sobbi elofordul�si gyakoris�ga n�vekszik. Negat�v megeros�t�s (b�ntet�s) eset�n ez a val�sz�nus�g cs�kken. Teh�t a jutalmat ill. a b�ntet�st a k�vetkezm�nnyel defini�ljuk!

33. Az eml�kez�s

38. Az eml�kez�s fajt�inak jellemzoi

44. Chomsky Inn�tizmus A nyelvet ennyi ido alatt nem lehet megtanulni. A gyermek a nyelvet �valahonnan� megfejti. A nyelvek m�ly elemz�se r�v�n k�z�s alap tal�lhat�, ami vel�nk sz�letett, �s ez a megismer�s logik�j�t is meghat�rozza.

45. Az enyh�tett kognit�v hipot�zis l�nyege: a nyelv mint jelz�si funkci� a reprezent�ci�s forradalom megjelen�s�nek a f�ggv�nye, de a tapasztalatok �nmagukban nem eredm�nyezik a nyelvet. A nyelv csak egyik form�ja a szimb�lumk�pz�snek. A nyelvi fejleszt�s nem gyors�tja pl. a mennyis�g�lland�s�g kialakul�s�t (H. Sinclaire de Zwart). M�gis a v�laszt�s�ban a 3-5 �ves gyermek �sszerubb, mint besz�dben. (teh�t Piaget?)

46. A szemantikai �csizmah�z� elm�let: pl az alany, mint csizmah�z�: t�bbnyire �lo (a �kalap�cs� m�shogy t�ri be az ablakot, mint Feri). Ez a kapcsolat seg�ti a gyermeket a nyelvi k�d felt�r�s�ben. (Pinker)

47. N�gy �rv az enyh�tett kognit�v hipot�zis mellett Patol�gia: a fogyat�kos (Down k�ros) helyesen besz�l csak k�sobb. A s�ketn�ma gyerekek is Piaget szerint fejlodnek. 2. Van nyelvi �nfejlod�s, fejleszt�s n�lk�l is.

48. 3. A majmok megtan�that�ak e besz�lni? (Van aki hiszi.) Val�j�ban nem, a nyelv emberi modul. 4. A k�tnyelvu gyermek (k�tl�b� laborat�rium) Mikes Mel�nia (�jvid�k): a szl�v nyelvekben az el�lj�r�ra is kell figyelni, a magyarban a v�gzod�sre. A sz� v�g�re a k�tnyelvu gyerekek jobban figyelnek magyarul hamarabb tudja. Csak Piaget alapj�n nem lenne k�l�nbs�g. A tud�s elofelt�tel, a nyelv �jabb pr�ba. (Borisz �s a l�nya)

49. A f�ggetlens�g �jabb �rvei - Gondolkod�s �s percepci� 600 nyelv elemz�se a sz�nek hierarchi�ja: 1: fekete, feh�r 2: piros (v�r�s) 3: z�ld, k�k, s�rga 4: barna 5: lila (ibolya)stb. D�nyi gyerekek K�K-je a val�di k�k!! Speci�lis Nyelvi S�r�ltek: He go home! Nem fogyat�kos, de a nyelvi modul�. V�gja a fur�szt a f�val (10000-bol 1)

50. A n�ni k�sz�nt a fi�nak / A n�ni azt mondta, hogy szia. Az udvaron felapr�tja a f�t / Az udvaron kicsi f�t csin�l A specifikus jelent�st ker�li. Nyelvtani �s �ltal�nos tanul�s.(SNyZavar) Rendes �s rendhagy� ig�k (go �went) Magyarban: h�s lett, keny�rt. A szab�lyos k�pz�s helyett is tanul - Ford�tottja a Williems szidr�ma (nehezen tanul, de k�r�l�rja a dolgot). �Szalonbuta�

51. V�g�lis az inn�tizmus �s a modularit�s ma m�r szinte �ltal�nosan elfogadott. Piaget kritik�ja: szenzoros szinten sokkal elobb �s sokkal t�bbet �TUD� a gyermek, mint azt Piaget szerint tehetn� Edelmann: az instrukci�s tanul�selm�lettel szemben a szelekci�s elm�letet �ll�totta: Az immunrendszerhez hasonl�an, sok minta amibol n�h�nyat a szenzit�v peri�dusban megeros�t�nk, a t�bbi �elfelejtodik�: �Degener�ci�s fejlod�selm�let�

53. Az intelligencia Az IQ (intelligencia h�nyados): Eredetileg a gyermekek �rtelmi fejletts�g�re vonatkoztatt�k K�plete; IQ=MK/�K�100, ahol az MK a ment�lis kor, �s az �K az �letkor. A felnottekn�l a 100-as IQ az �tlag.

54. Howard Gardner (1983) t�bbt�nyezos modul�ris elm�let�ben a hat intelligencia a k�vetkezo; nyelvi logikai-matematikai t�ri zenei testi-kineszt�zi�s szem�lyes (intra- �s interperszon�lis)

55. A kreativit�s nem egyszeruen �rtelmes, hanem alkot� viszonyul�s a vil�ghoz, ami olykor nagy b�tors�got, eredetis�get, �rz�kenys�get is ig�nyel. A kreativit�s kutat�sa a �60-as �vekben a h�rom fo ter�letre � a kreat�v folyamat, a kreat�v szem�lyis�g �s a kreat�v produkci� � vizsg�lat�ra ir�nyult. �jabban t�bb t�nyezo egyideju kutat�s�t l�tj�k c�lravezetonek

56. A �60-as �vekben a kutat�sok h�rom fo ter�letre � a kreat�v folyamat, a kreat�v szem�lyis�g �s a kreat�v produkci� � vizsg�lat�ra ir�nyultak. Sternberg �s Lubart (1999) �ltal megjel�lt hat fo ir�ny a k�vetkezo:- Misztikus megk�zel�t�sek- Pragmatikus megk�zel�t�sek- Pszichodinamikus megk�zel�t�s- Pszichometrikus megk�zel�t�s- Kognit�v megk�zel�t�s- Szoci�l- �s szem�lyis�gelm�leti megk�zel�t�s

57. A k�l�nb�zo megk�zel�t�sek �sszeolvad�saSternberg �s Lubart (1999) az interakcionista megk�zel�t�s alapj�n hat megk�l�nb�ztetheto, de egym�sra hat� t�nyezot javasolnak vizsg�lni, amelyek a k�vetkezok: - intellektu�lis k�pess�gek, - tud�s, - gondolkod�si st�lus, - szem�lyis�g, - motiv�ci�, - k�rnyezet Term�szetesen ezeket a fo t�nyezoket alfaktorokra kell bontani �s �gy egy meglehetosen sokt�nyezos rendszert kapunk.

58. Pszichometrikus megk�zel�t�s h�rom leggyakoribb mutat�ja:A fluencia (az �tletek �foly�konys�ga� k�nnyeds�ge) minden feladat eset�ben az elfogadhat� v�laszok sz�m�t jelenti.A flexibilit�s (a gondolkod�s hajl�konys�ga) �rt�k�t az adja, hogy az elfogadhat� v�laszok h�ny csoportba tartoznak. Az originalit�s (eredetis�g) olyan mutat�, ami egy statisztikai �rt�kkel, a ritkas�ggal m�rheto.