ROMÁNIA

1. ROMÁNIA

2. területe: 238 ezer km2 • lakossága: 23 millió fő • Az ország 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja.

3. Első államaikat a XIV. században hozták létre Havasalföld és Moldva néven. • A XV. században mindkettő török fennhatóság alá kerül hosszú évszázadokra. • A XIX. század közepén egyesült Havasalföld és Moldva, majd 1859-ben vívják ki függetlenségüket a törökök alól. • A két világháború között nemzetiségellenes politikát folytatott, ami leginkább az erdélyi magyarokat és németeket érintette súlyosan.

4. 1940-ben a második bécsi döntés során Erdélyt és a Székelyföldet visszacsatolták Magyarországhoz, de a II. világháború után nagyjából visszaállították a trianoni határokat. • Románia is a szovjet érdekszférába tartozott, így itt is szocialista államrendszert hoztak létre. • 1989 karácsonya körül véres események kíséretében megdőlt a Ceausescu-rendszer, megkezdődött a rendszerváltás. • Erdélyben három nemzetiség él együtt, a román, a magyar (arányuk 20-25 %, kb. 2 millió fő) és a német szászok és svábok)

5. Természetföldrajz • Az ország területén húzódik a Keleti- és a Déli-Kárpátok: • A Keleti-Kárpátok vonulatai: • Flis és homokkő-vonulat: Moldvai-, Háromszéki-, Brassói-havasok • Kristályos-vonulat: Borgói-, Gyergyói-, Csíki-havasok • Vulkáni-vonulat: Kelemen-, Görgényi-havasok, Hargita (az egykori vulkáni tevékenységet ma vulkáni utóműködések jelzik) • A vonulatok közötti medencék: Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-, Barcasági-medence.

6. A Déli-Kárpátok csak kristályos vonulatból áll: • Kristályos-vonulat: Fogarasi-havasok, Pareng, Retyezát • Medencék: Petrozsényi- és Hátszegi-medence. • Az Erdélyi-medence fontos ipari és mezőgazdasági körzet, központja a Mezőség. • Az Erdélyi-szigethegység választja el az Erdélyi-medencét a magyar Alföldtől, legjelentősebb részei a Királyerdő, Bihar, Erdélyi-érchegység. • A Havasalföld két része: északon a Szubkárpáti-dombság, délen a Román-alföld. • A történelmi Moldova keleti része (a Kárpátok és a Prut folyó között) tartozik Romániához. (A nyugati részén a Prut és a Dnyeszter között ma Moldova köztársaság helyezkedik el.)

8. Fogarasi-havasok

9. legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban.

12. Duna Tisza, Maros, Szeret, Olt, Zsil, Prut, Szamos, Temes, Körösök Nagyobb folyók:

13. Tavai: • A természetes tavak: • vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó • a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. • A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.

17. Parajd(sóbánya)

18. Szováta

20. Korond

23. Ipar • Bányászat- kőolaj: Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában- földgáz: Erdély (Medgyes), Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában- kőszén: Erdély délnyugati részén- lignit: Erdélyi-permhegyvidék lábánál, Kárpátok déli lábánál- vasérc: Erdély délnyugati részén (Resica)- bauxit: Királyerdő- ólom-, cink-, rézérc: Nagybánya környékén- arany, ezüst: Erdélyi-érchegység- kősó: Erdélyi-medence peremén, Kárpátok déli lábánál, Moldvában

24. Energiagazdaság • Földgáz és lignit tüzelésű hőerőművek, Vaskapunál és a Déli-Kárpátok folyóin vízerőművek.

25. Feldolgozóipar- vaskohászat: Vajdahunyad, Resica, Galac- gépgyártás: Brassó, Segesvár, Nagyszeben, Arad, Ploiesti (kőolajipari gépgy.), Craiova (mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök), Pitesti (Dacia autók)

26. kőolajfinomítás: Ploiesti, Pitesti • vegyipar: Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár, Nagyvárad • timföldgyártás: Nagyvárad • cellulóz és papírgyártás: Braila

27. Mezőgazdaság • Havasalföld: • kukorica, búza, napraforgó a Román-alföldön; gyümölcs, zöldség a Szubkárpáti-dombság déli lejtőin. • Erdélyi-medence: • gyümölcs, zöldség • Székelyföldi-medencék (Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-medence): • burgonya, takarmánynövények, juh, szarvasmarha

28. erődtemplom

29. Prejmer

30. Brassó- Fekete-templom