Hitvilág, szokások

1. Hitvilág, szokások Finnugor népek és nyelvek 5. óra 2010.03.18.

2. Manysik • 18. sz. óta formálisan keresztények, de animizmus, sámánizmus, totemizmus, gazdálkodás kultuszai • a világ hármas tagolása • Korsz Torem – nem ismerhető • Numi Tórem (Tórum) – a főisten, ő teremtett minden lényt: a vízimadár felhozta a földet a világóceánból, lovai vannak, égi palota • először otir harcosok, menkv erdei óriások (a Por frátria rokonai), végül az embereket • Ort-Iki/Mir-szuszne-hum/Szornyi-han-iki – a Világügyelő férfiú, NT legkisebb fia, a földi ügyek irányítója, a legtöbb áldozat neki, a többi istennek is ő közvetít • az égben a Viharisten, NT fivére, mamutszarvú rének • Napistennő, Hotal-ekva – csak éjjel van otthon, a napsugár a hajszála

3. Manysik • középső, földi rétegben: Kaltes’-ekva, NT nővére/felesége, a nők védelmezője, különösen a terheseké; letaszították, mert kapcsolata volt Kul-otirral, az Alvilág urával; egyesek szerint ő dönt a sorsról; székhelye: Kaltasa, zarándoklatok • Középső világ: Naj-ekva, a Tűzistennő, főleg ételáldozat; tabuk: pl. ne köpj, ne káromkodj! • helyi, közösségi, családi és egyéni védőszellemek • nemzetségi védőszellemek régen állat alakúak (jávor, sas, fülesbagoly), biz. állatok mediátor szerepűek • Tapal-iki, betegség terjedését akadályozza, a rének elosztója, uralkodója • családi/egyéni: bábuk; fa-férfi, textil-női – gondoskodni kell róluk • egyéni segítők pl. kövek, bronzból készült dolgok • Alvilág: Kul-otir, betegségek, gonosz szellemek ura, állatáldozat • Kórfejedelem, a betegségek terjesztője

4. Manysik • többféle sámán (tunguz er. ‘varázsló’): • näit: klasszikus sámán, női v ff, feladatok: gyógyítás, jóslás, közösségi áldozatok levezetése • sätep k’um: ráolvasással gyógyít • pupi kastene k’um: bálványidézó, megidézi az istenséget v szellemet, pl. a medveünnepen • kajne kum: énekkel varázsló sámán • kasp äitäm: jósok, gyógyítottak is • musträn-k’um: gonosz, rontó sámánok • sámándob, utazás; láda, fejsze, kés segítségével is tudott varázsolni • sámánbetegség, örökletes biz. vezető családoknál

5. Manysik • reinkernáció, férfi öt, nő négy lélek lil, lélegzetlélek, isz, árnyéklélek, urt, az alvilágba kerülő, álomlélek, 5. az erő– ehhez kapcsolódó számmágia • születés külön házban, köldökanya, vivőanya • névvel kapcsolatos tabuk • házasság: rénes bot, hozomány, új helyen férfiakkal kapcsolatos tiltások • halottkultusz: régen csónak, majd koporsó dél-észak v kelet-nyugat • kiengesztelés, emelgetéses módszer, fordított világkép, a halott látogatása • medveünnep, varjúünnep

6. Hantik • az istenségek azonosak, Kaltes’-enkva neve Anki Pugosz • vannak dobos és dob nélküli sámánok – ezek álomfejtő gyógyítók (vannak mesével és kézzel gyógyítók is) • különbség a dobos és a galócás sámán között • dob: áldozati rén és szent ligetből való erdei/cirbolyafenyő, Y fogó, hat pénzérme, bal kéz, verő fából, rénprémmel, hátasállat, tabuk, kiv. keleten • szüléssel kapcsolatos tabuk, mint a manysiknál; placenta elhelyezése az erdőben, mert kapcsolatban van a gyerekkel; tisztítószertartás; a tűz nem aludhat ki; ősök vándorlása az újszülöttbe; gyermekek segítő szelleme; munkára szoktatás játékosan, de igen korán

7. Hantik • kb. 3 éves korban szertartás a babakor végének tiszteletére; nincs büntetés, nincs magyarázat • lányok 16-17, fiúk 17-18 évesen házasodtak, régen többnejűség, levirátus ismert • esküvő: tél, kora tavasz, lánykérés, vőlegény nélkül, bot és kendő, menyasszonypénz; az újasszonyt csak a pénz teljes kifizetése után lehetett elvinni; a lánynál kezdődött a szertartás, a fiúnál végződött; elkerített sarok, a szán a hozomány része • a nászéjszaka után az újasszony bemutatása a védőszellemeknek; keleten közös fekhely, közös tea • az esküvő után visszalátogattak a lány szüleihez, ők is vittek ajándékot

8. Hantik • ha természetes halál, akkor lejárt az ideje, vagy a gonosz szellemek okozták; a halál a lélegzetlélek eltávozásával áll be; halott szájába követ, testét piros fonallal; a gyászolók hajukat-arcukat marták, ma nem • tűz 4-5 napig, virrasztás, mese, ravatal a házban, koporsón Nap- és Holdszimbólum • személyes tárgyakat a halott mellé, csak fordítva • irtiszieknél öregasszony befűzött cérnával kísérte ki a halott lelkét a házból • a halottat kikérdezték, h mit szeretne, állatáldozat, madár alakú fejfa a 20. sz-ig, sámán ruháját dobját az erdőbe temették • temetés: főzés, a sír feletti házikóba ételt, a sír mellett szán, asztalka, a rént feláldozták, a kedvenc kutyát is • északon a halott figurája, ittarma, etették, altatták, stb 4-5 szakrális évig (fél év); emlékünnepek; gyászidő 4-5 év, kifordított kendő

9. Komik • duális világkép: Jen (jó), Omöl/Kul (gonosz) a világtojásból, hattyú alak, ők hozták föl a vízből a földet; két világ, a gyantafolyó választja el a miénktől; hegyek, tüzes folyó, körmök gyűjtése • első lélek:lov, árnyéklélek: ord, ort • minden természeti erőnek/állatnak/növénynek ordja • esküvő: ált. 3 napos, a menyasszony kikérése, menyasszonypénz, néha valódi vagy álszöktetés, de templomi szertartás is • lányos háznál akadály; lány siratókat a fürdőházban; rituális fonás, mosdatás, a vőlegény szappanát megőrzi; elkendőzve; elrejtőzik; rokonok áldása; templom – pravoszláv; a pár fektetése; 1 év után befogadják a lányt

10. Komik • első gyermek – új társ-i szerep, a meddőség ártás, terhes nő védelme: tű, kereszt, fejdísz, lábra kötött öv • nem mehetett temetőbe, nem nézhetett halottra, nincs hajvágás, nem érhetett a férfi tárgyaihoz, nem játszhatott kisgyerekekkel • ha a fogantatáskor Hold: kislány, ha felkelő Nap: fiú lesz; ha békát látott: fiú, ha gyíkot: lány • minden nőnek kell bábáskodni, szülés: istálló v fürdőház, nehéz szülésnél minden csomót kikötni, a köldökzsinórt orsón vagy puskán vágták el • kifüstölés, 3-7 napig a fürdőházban, keresztelés otthon v templomban, ált. két név, keresztszülők • a fogak megjelenésével sok tiltás megszűnt

11. Komik • koporsó már az életükben, öltözet: fehér, kifordított • léleknek vizet, tükrök letakarása, párosan a mosdatók • a bajok megmaradnak: szemüveg, bot, ennivaló, eszközök; ruháját elégették, temető a folyón túl • búcsú, siratok, megkerülés, halott lélek 40 napig • 3.,7.,9. és 40. napon emlékünnep, tor, halott meghívása • lélektörölköző, utolsó ünnep 1 év múltán • ősök kultusza: az élők függnek tőlük, mezőgazdasági munkák végén megvendégelés, min. négyszer, vagy ha az ős megjelenik és éhségre panaszkodik; ha nem törődnek vele, betegség • vallási szinkretizmus

12. Udmurtok • 3 esküvő: születés (világgal eljegyzés), menyegző, halál (eljegyzés a földdel) • terhes nők tabui: tilos átlépni a vízhordó rudat, nem áshat sírt, nem ajánlott temetésre menni • szülés fürdőházban, bába adta első név, köldökzsinórt kívánságot jelentő tárgyakkal eldugták, párna alá ollót, a nő hagymát rejtett a zsebébe; születés ünnepe; nincs verés • lánykérés: „vizit”, kiv. ha szegetlen kerek kenyér az asztalon, akkor rögtön igent lehetett mondani; ha a lány apja vett a dohányból, kitűzhették az eljegyzést • hozomány, menyasszonypénz; esküvő két részből (s’uan és jaraszon) • menyasszonynál, kérők vezetője, előénekes – töro; lakoma, éneklés; összes apaágú rokont meg kellett látogatni • a hozomány elviteléért fizetni kellett a lány rokonainak, fiús háznál lány elé egy párnát dobtak, megmutatták a kualát, délen imát mondtak és kásával etették

13. Udmurtok • jaraszon: a lány szülei a fiúhoz, ott zajosak; fürdetés, tkp. áldozat a víziszellemnek, lófej/láb áldozat • halott lelkének nyílást hagytak, amíg a házban, nem szabad szúró szerszámot használni, fürdetést idősek • ablakpárkányra ételt-italt a léleknek, de ruháit elégették – kettősség: tisztelték és félték őket • temetés után tisztító tűz, fürdés • itt is különbség a halottak és az ősök kultusza között • őszi szántás előtt, tavaszi vetés előtt áldozat • agrárkultusz: vozsodür ‘átmeneti idő’ télen, amikor tilos dolgozni, karácsony (alakoskodás), vízkereszt, márc. elején húshagyó hét vöj dür, húsvétkor ártó szellemek ellen, tavaszköszöntő guzsdor, nyáron bulda, nyári napforduló gerber, júl. 20-a Illés nap, dec. elején családi szertartás • istenek: három főisten – Inmar, Kuaz, Küldüszin; házi szellem – Korka Murt, ház körüli szellem – Gid Murt, Muncso Murt, víz Vu Murt és erdő Nyulesz Murt/Nyunya szellemei

14. Marik • istenek: vallási szinkretizmus, kereszténység 18. sz-ra • Jumo és Keremet, aki kacsa, felhozza a vízből a földet, egy részét elrejti, ebből a hegyek; özönvíz – Keremet elbújt Noé feleségének szoknyája alá • K.tanította az embereket pálinkát főzni; a Jumo csiholta szikrából angyalok, K-éből sátánok lettek; J letaszította K-et az égből engedetlensége miatt • 3 szféra: égi: • J. a főisten • közvetítő Pujurs-jumo, minden ember sorsát beírja egy könyvbe és Piljambar (ő védi az embereket a gonosztól, ő közvetíti az imákat, és más istenek parancsait) • Erge-pujus-jumo, a gyermekadó (a házaspárok szeretetét ügyeli, megszünteti az impotenciát) • Küdürcs-jumo, a mennydörgés istene • Jumon ava – J. felesége, a 2. legfontosabb isten

15. Marik • női tulajdonságú istenek: Vid-ava, vízanya fehér ruhás öregasszony • Mardezs-ava, szélanya, megóvja a gabonát a széltől • Tul-ava, tűzanya, tűzvész ellen • Mlande-ava, földanya, minden élőt ő táplál, szent fája a luc, fekete tehenet kap; Paszu-ava, a mezők anyja • Tó anyó, a Magasságos ég anyja, Jószág anyja, Gyarapodás anyja • Perke-ava, a gazdagság anyja, bőkezűeknek elégedettséged ad, állata a pej kanca • földi szellemek/anyók-apók: mezei, csűr őrző, istálló • on v han ‘uralkodó’: Tengizs-on, tengeré; Kecs-on, napé; Tülzi-on, holdé; Kinde-perke-on, gabonáé, Müks-on, méheké • Kava, Kaba a sorsisten • áldozni: kudoban, szántón, pataknál, szent ligetben, temetőben • választott áldozópapok, kartok; áldozati állatok próbája, guszlival zenéltek, füstölték az állatot

16. Mordvinok • naptári ünnepek: karácsonykor, vízkeresztkor, farsang idején és húshagyó kedden kultikus lovaglás, feltehetően ezzel próbáltak hatni a természeti erőkre, a nap járásának utánzásaával • a tavaszi szántás előtt az eke ünnepe, földműveléssel kapcsolatos istenek meghívása, megvendégelése • áldozati szertartás vetés és aratás után, a mezei munkák végeztével; ilyenkor gyakran áldoztak Vegy-avának, vízanyának • aratáskor egy marék kalászt hagytak a mezőn, egy friss kenyeret, zabot és kölest tettek mellé; aratókoszorú kötése, táncmulatság • szinkretizmus pl. a szent ligetben a fákat ikonokkal díszítik fel, nekik is áldoztak

17. Vepszék • hitvilágukat őrzi a guzsalyok faragása: kör, rombusz, madár, ló – ez ált. jegyajándék, védőszellemek • 12. sz-tól keresztények, ősi mesékben nyomok • természethívők, fák lelkében hittek, különleges formájú, magas fák tisztelete • sokistenhit, agrárkultusz, nap és termékenység • erdő szelleme, tilos szemetelni, hangoskodni, vadászat előtt imádkozni kellett, az ételt tisztelték • ház védőszelleme • áldozati ajándék pl morzsa, sörét, szög, ami neki nincs • nojd, gyógyító, révült (mint a sámán) • éjszaka van a lánykérés, a pár halas pirogot kóstol • halottsiratókkal kísérték a gyászmenetet, különben a halott nem jut be a túlvilágra; a fiatal feladata a halott szórakoztatása; a koporsót mindig szánon vitték, meg kellett vásárolni a földet, mielőtt leengedték a koporsót

18. Vótok • nagyon korán áttértek a keresztény hitre, de maradt néhány ősi elem is • források, érdekes formájú kövek kultusza • szent fák tisztelete • lókultusz • egyetlen saját ünnepi elem a közös sörfőzés

19. Izsórok • sokistenhit, a termékenység istenének és a fák tisztelete • védőszellemek: erdő, víz, tűzhely, ház, fürdőház – tőlük függött az ember boldogulása, egyéni sikere, így étel-, ital- és tárgyáldozat • siratókat énekeltek esküvőn és temetésen is • halottak egyrészt oltalmazók, de veszélyesek is • a régi nemzetségi temető a holtak falva, itt a holtak tovább élnek, fenyvesekben, az ősi kultikus helyek helyén, újabbak a templom környékén • fejfák fából/rézből ikonokkal, de szélkendők, ahányszor megemlékeztek a halottról, eredetileg azért, h a holt lelkek pihenhessenek rajtuk • temetés után 2., 9., 20., 40. napon, 1 év után emlékünnep • ősök emlékére ünnep pünkösd előtti szombaton és ősszel Demeter napján

20. Lívek • nagyon töredékesek az ősi hitvilág emlékei • folklórkincs alapján feltételezhető, h sokistenhitűek • természethívők, Made, a földanya különös tisztelete • ha telten, hosszú hajjal jelent meg az emberek előtt, az bőséget ígért, ha soványan, az ínséget • Made húga Liiz, a tengeristennő, akitől az emberek halászszerencséje függöt

21. Karjalaiak • születés - „előkészületek”: ha a fiatalok szülői beleegyezés nélkül házasodnak, az a nő meddőségét okozhatja • a nászéjszakát általában teliholdra időzítették, de az esküvőt követő három napon át tilos volt a testi kapcsolat, hogy minél jobban megismerjék egymást; a növő hold pozitív hatással van a magzatra • a menyasszony ölébe fiút ültettek, hogy fia legyen, a pár lábai elé gabonat szórtak, hogy termékenyek legyenek • meddőség ellen: kemencepadkán szeretkezni, nőnek köldökzsinórcsonkot magával hordani • a nő akkor teljes jogú családtag, ha már szült

22. Karjalaiak • terhes nőnek tilos: hajat vágni, hajkefével fésülködni, temetőbe v halott közelébe menni, megijedni, így nem mehetett egyedül erdőbe, nem nézhette meg egy állat levágását • segítség nélkül, anyós segítségével, vagy bábával (boabó) • bábák a ’30-as évekig, idős parasztasszonyok, erkölcsi feddhetetlenség, 3 napig a gyermekkel maradt, tisztítás: szappanal és sóval mosták a bába kezét, ajándékok, sokan ráolvasást is végeztek • szülés fürdőházban v istállóban, mert ez növeli az állatszaporulatot; a fürdőházban a bába fűtött be, itt földön v padkán; hajon, ruhán lévő csomók kioldása; térdepelve, nehéz szülésnél kígyóbőrön átfolyatott víz • köldökzsinór elkötése az anya hajszálával, elvágás anya v bába, a csonkot őrizték, a placentát északon az istállóban ásták el • fontos a fiú, az újszülöttett az apa v anya ruhájába, ilyen lesz a kistestvér • a gyerek mellé ollót v ikont a rontás ellen, a száját a bába az anya sarkához érintette, megkerülte az anya lábát – engedelmes • védőszertartás: a bába vassal, kővel, tűzzel körbejárta őket

23. Karjalaiak • később ikon és füstölő is • szülés után 3-5 napig a fürdőben, a bába rituálisan fürdet, a vízzel lányok, gyermektelenek mosakodtak • újszülött vizébe hamut szórtak, 3 ezüstpénzt (gazdagság), szögfejet (házias), kölesszem (egészség) • É-on piros fonalat a baba csuklójára • 6 hétig tiltások: nem mehetett templomba, temetőbe, vendégségbe, ha ment, fémtárgyat kellett vinnie • anyatejet csak az anya mosdatása után kaphatott, mindig kapott vizet • mikor a nő visszatért a babát a küszöbre tették, neki át kellett lépnie, a babát a kemencepadkára tette, mert a tűz oltalmazó • keresztelő 6 hét után, otthon, a bába is végezhette, nevet az apa adott, keresztszülők fontos szerepe • baba első 6 hétben háncsdobozban, eztán bölcső, a készítője tulajdonságait a gyerek örökölheti, védőeszköz: madárkarom, csont • a bölcsőt nem lehet üresen hagyni, seprőt tettek bele • egy évig nem lehetett ollóval körmöt vágni, 6 hétig hamuval kenték a homlokát, ha kivitték, így védték a rontástól

24. Számik • sámán – noaide: orvoslás, jóslás, áldozati szertartás • a képesség öröklődik, de vannak kiválasztottak is (foggal, burokban születik) • betegeskedés, a szajvók segítik őket ébren, álmukban • jojkát énekelve révültek, titkos nyelv • dob: É-on, kb. 40 cm, tojásdad, egy fából faragott, domború; D-en: mint az obi-ugoroknál, kétféle ütő, révüléshez, másik jósláshoz; égerfával festettek rá; Nap, rénlegelő, leképezték a kúpsátor belsejének elhelyzkedését • jóslás 2 gyűrűvel („béka”), állatokat v isteneket • a sámánok állattá tudtak változni és változtatni embereket • a számi sámánok harcoltak is egymással • a 17. sz-tól üldözték őket, és a réntartásra való áttérés is elősegítette a sámánizmus visszaszorulását

25. Észtek • bábák segítségével szültek a fürdőházban, bábák: ráolvasás, mágikus módszerek • szetuknál a halottat hordágyra fektették, azon ravatalozták fel • a koporsót kézben vitték a falu határáig, akkor rakták át szekérre • halotti tor a temetőben, sírhantra fehér terítő, rá halas tésztát, melynek szélét levágták • 20 sz-ban: alkoholt is fogyasztottak a sírnál, pár cseppet a halottnak adtak

26. Finnek • a medveünnep a legtovább fennmaradt vadászrítus • a medve egy felhőn született a Napnál, Holdnál, ezüstláncon, aranybölcsőben eresztették le egy virágra • medveünnep két része: elejtése és a tor, népi énekek • előadták a medve származását, bizonygatták, hogy nem vétkesek az elejtésében, kérték a szellemeket, hogy ne hagyja el őket a vadászszerencse • medvevadászat előtt 2 napig a férfiak ünneplőben, nem dolgozhattak és sokat kellett enniük; a köznapi ruhájukat kifordítva viselték a vadászaton; kivették az ajtót és a résen mentek ki • a medve közelében 9 fafajtából raktak tüzet, ezt át kellett ugrani, varázsigék, medveénekek, h a maci véletlenül pusztult el, elejtés • kezet fogtak vele, megnyúzták, feldarabolták, hírmondók, lövöldözés • medvemenyegző: párt választottak neki, a kopony az asztalon, esküvői menet vitte a csontokat az erdőbe, h újjászülethessen

27. Kötelező • a vizsgára egy nép hitvilágának, szokásainak alapos ismerete követelmény (NB a vótok és a vepszék, az izsórok és a lívek együtt alkotnak egy tételt) • mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag/finnugor népek és nyelvek/hitvilág • Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009. • Ajánlott: • Csepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, 2002.