630 likes | 935 Views
TRIÁSZ 251-200. 1,5 mr éve É-i félteke: magvas növények (Spermatophyta), D-i félteke magvaspáfrányok (Glossopteris) ősi tiszafák megjelenése, Cikászok térhódítása, ősfenyők robbanásszerű továbbfejlődése. TRIÁSZ 251-200. mai típusú korallzátonyok. TRIÁSZ 251-200.
E N D
TRIÁSZ 251-200 1,5 mr éve • É-i félteke: magvas növények (Spermatophyta), D-i félteke magvaspáfrányok (Glossopteris) • ősi tiszafák megjelenése, Cikászok térhódítása, ősfenyők robbanásszerű továbbfejlődése
TRIÁSZ 251-200 mai típusú korallzátonyok
TRIÁSZ 251-200 minden mai rend már van rovarok: Diptera, Hymenoptera, Trichoptera;
Coelophysis Staurikosaurus TRIÁSZ 251-200 Dinosaurusok elterjedése, tengeri hüllők, Eleinte a mára egy ősből levezethetőnek tekintett dinoszauruszok két csoportja különült el: a húsevő ceratoszauruszok (klasszikus példája a kecses, kétlábú ragadozó Coelophysis (2,4 – 3 m) növényevő prosauropodák.
Plateosaurus • A prosauropodák közül talán a legismertebb az “európai” Plateosaurus (6 – 8 m) , ez növényevő volt. Emésztését zúzókövek segítették, fogai rágásra még nem voltak alkalmasak. • A triász végére a dinoszauruszok fajainak száma robbanásszerűen megnövekedett, de tartozunk az igazságnak annyival, hogy megemlítjük: mégoly domináns pozíciójuk mellett, amit 4-5 millió év alatt kétségtelenül elértek. Több más, fontos csoport is ekkoriban jelenik meg: • - édesvízi teknősök • - hidasgyíkok ősei • - Krokodilfélék • Pteroszauruszok • Emlősök • békák
Preondactylus Eudimorhon Archosauria: Pterosauria fejlődése felső Triászban kezdődik, Jurában virágkor, a kréta elején kihalnak. Néhány Triász kori, ősi típus:
TRIÁSZ 251-200 220: első emlősök A jobb állkapocsízület kialakulásával párhuzamosan, az aricularis és quadratum csontokból kialakulnak a belső fül csontjai A végtagok a test alá húzódnak, már nem állnak terpeszben. Valószínű, hogy a triász Cynodontiái endotermek.
Synapsida: Therapsidák visszaszorulnak, de megvannak a Triász végéig. A Cynodontia nem szorul háttérbe: Cynognathus Thrinaxodon
JURA 200-145 • a földtörténet legkiegyenlítettebb időszaka • zárvatermők nyitvatermők, cikászok, hatalmas mocsárciprus erdők, ginkgok virágkora,
Korallzátonyok Ammonitesek spirális ház, 1 cm - 2 m. Gyors evolúció: negyedmillió éves pontos kormeghatározáshoz. Csontoshalak a maiakhoz hasonlóak (Teleostei). Megjelennek a modern cápák és ráják. Pliosaurus: a Liopleurodon, 20 m-esre is megnőtt és csúcsragadozóként más ragadozókra is vadászott. Ichthyosaurus Stenopterygius Temnodontosaurus Eurhinosaurus
Macroplatha alsó Jura Az Ichthyosaurusok mellett a jura tengerek talán leglátványosabb állatai a Plesiosaurusok. Rhomaleosaurus alsó Jura középső Jura Plesiosaurus
A triász végén: Pterosaurusok a jurában elterjedtek egyik legjobb lelőhelyük solnhofeni térség, ahol 150 millió évvel ezelőtt a Tethys tenger egy meleg vizű lagúnája volt. A hosszú farkú Pterosaurusok közül egyetlen egy sem élte túl a jurát. Finom szőr borította őket, melegvérűek voltak. Anurognathus Dimorphodon
Dinosaurusok újabb rendje az Ornithischia, mely csak a Jurában jelenik meg. 3 alrendje : 1. Thyreophora (fent) ide tartoznak a Stego- és Ankylosaurusok, utóbbi a krétában bukkan fel) 2. Marginocephalia (lent), 3. Ornithopoda (következő dia). Az utóbbi két alrend inkább a krétára jellemző.
Oligokyphus triserialis (Cynodontia: Tritylodontidae) Megazostrodon Jura: a madarak és emlősök megjelenése Az emlősök a Tritylodontid Therapsidákkal együtt a cickány és rágcsáló niche-t foglalták el. Adelobasileus felső triászban: átmeneti forma a cynodonták és emlősök között a Synoconodon is hasonló az alsó jurából. Emlősök megjelenése 200-195 MÉE Hadrocodium wui (bal). 180 MÉE: Megazostrodon (jobb), Didelphodon, Morganucodon. Egyes becslések szerint az emlősök megjelenése még korábban is történhetett, egészen 230 millió évvel ezelőttig vannak becslések.
JURA 200-145 • jegenyék, Larixok és Pinusok első alakjai
JURA 200-145 • Ammoniteszek virágkora, fülbemászók
JURA 200-145 150: első madarak (Archeopteryx)
KRÉTA 145-65 130: virágos növények, + méhek => koevolúció, zárvatermők elterjedése;
KRÉTA 145-65 • első lepkék; kígyók, államalkotó rovarok evolúció osztály szinten befejeződik; • egy- és kétszikűek megjelenése
Pterosaurusok (Pteranodon 12.87G237, Quetzalcoatlus) folyamatosan háttérbe szorulnak, madarak pedig előtérbe kerülnek. Hatalmasra növekedtek, a Quetzalcoatlus szárnyfesztávja pl. 11 - 13 m. Pteranodon Quetzalcoatlus Ornithocheiros
Sarcosuchus Modern krokodilok kifejlődnek (Sarcosuchus, Deinosuchus) Teknősök néha hatalmasra nőnek, mint a 3-4 m-es Archelon 12.92G236.
Kronosaurus A kréta végét az Ichthyosaurusoknak csak egy családja éri meg. Hanyatlásuk valószínűleg a cápák előretörésével függ össze, amelyek a középső krétában nyerik el mai formáikat. A Plesiosaurusok viszont divergálódnak, új formák jelennek meg, mint az Elasmosauridae fajai, melyek közül az Elasmosaurus platyurus (12 m). Nyakában 70 csigolya is lehetett. Elasmosaurus Woolungosaurus
Kétéltűeket csak ma is létező formák (békák és szalamandrák) képviselik, leszámítva a Temnospondyliák egy ágát, mely a karbontól a késő juráig (korai krétáig) túlél. Karbon Karbon-Perm Triász Siderops a jurából
Emlősök ma élő 3 csoportja megjelenik: placentások, erszényesek, kloakások + a kihalt Multituberculata (sokgumósfogúak). Valószínűleg a Rodentia szorította ki az oligocénben. Méretük egér és hód közötti volt. Meniscoessus robustus
KRÉTA 145-65 • 75: főemlősök (Primates) megjelenése • végén: első füvek (dino ürülékből);
KRÉTA 145-65 meteorit becsapódás => tengeri állatok 70%-a kihal, dinoszauruszok is;
PALEOCÉN 65-55 Az emlősök evolúciójára jellemző volt egyfajta “miniatürizálódás”. Talán a fennmaradásuk múlott azon, hogy nem nőttek a dinoszauruszok méltó ellenfeleivé idejekorán. mai esőerdők első megjelenése => nagy termetű állatok hiánya miatt sűrű
PALEOCÉN 65-55 • emlőscsaládok száma 13-ról 41-re nő; fogak még nem specializálódtak, kis agytérfogat • rágcsálók, rovarevők, ragadozók, majmok, kistermetű emlősök radiációja;
Paramys PALEOCÉN 65-55 A paleocén emlősök között alig találnánk a maiakhoz hasonlóakat. Észak-Amerikában fejlődtek ki az oposszumszerű erszényesek. A mai ragadozók Carnivora rendje még nem jelent meg, rokona az akkor virágzó Creodonta rend azóta kihalt. Ectoconus, egy paleocén kori primitív patás (ungulata)
PALEOCÉN 65-55 virágos növények radiációja, jellemzőek a mai modern genusok; kaktuszok, pálmák megjelenése
PALEOCÉN 65-55 korai lovak, nagytermetű röpképtelen madarak; Phenacodus: Phenacodontidae (paleocén-eocén átmenet) az eocén lovak előfutára
EOCÉN 55-35 • gyors, extrém felmelegedés, a legmelegebb Kainoz-i korszak, eleinte trópusi erdőkkel • meleg miatt kistermetű emlősök (max 10 kg)
EOCÉN 55-35 • beporzó rovarok radiációja, • Nummuliteszek kialakulása (Foraminiferák)
EOCÉN 55-35 • evolúciós robbanás: emlős családok 41-ről 91-re nő; páros- és páratlan ujjú patások • Tevék • Lovak • Szarvasmarhák • Szarvasok • cickányok • Elefántok • Denevérek • macskák, Kutyák • Nyulak • Ürgék • Pelék • Hódok • hörcsögök;
Ambulocetus natans a cetfélék egyik őse Átmenet a patás ragadozó Mesonychidae-tól a cetekig Basilosaurus=>bálnák
Coryphodon Moeritherium, egy elefántős Hyracotherium, a lovak kora eocénben élt róka nagyságú őse Uintatheriumok és korai Perissodactyliák Charles Allen Knight festményén
Diatryma: észak amerikai röpképtelen ragadozó madár az eocénből Chalicotherium: óriás földlakó lajhár Dél-Amerikából
EOCÉN 55-35 40: főemlősök 2 rendje szétválik: orrtükrösök és orrtükör nélküliek (nagyobb csoport)
EOCÉN 55-35 • eocén közepétől lehülés, sivatagosodás, lombhullatók É-i esőerdők helyén; • végén: "nagy törés" nevű kihalás: meteorit?
OLIGOCÉN 35-24 • Anktarktisz eljegesedése kezdődik (eocén-oligocén határ) => kihalások • "nyugodt oligocén" kevés változás : emlőscsaládok 91-ről 92-re
OLIGOCÉN 35-24 • már vannak nyitott, füves térségek: nagyobb állatok Metamynodon: egy ősorrszarvú Poebrotherium: az egyik első teveféle, talán az első kérődző állat
Indricotheriumok Arsinoitherium Igazi különlegesség a Hyracodontidae kihalt rinocéroszcsalád Közép-Ázsiából előkerült tagjai, minden idők legnagyobb szárazföldi emlőse, az Indricotherium. Ennek a tülöknélküli orrszarvúnak 5,5 méter volt a vállmagassága és a becslések szerint, tömege elérte a 15 tonnát. Elterjedtek voltak az óriási méretű emlősök, mint az észak-afrikai Arsinoitherium és az észak-amerikai Brontotherium. A medvefélék az oligocénben kis, zömök rókákra emlékeztettek (Cephalogale), és az északi féltekén éltek. Az észak-amerikai kutyák rókaszerűek voltak (Hesperocyon). A medvekutyák ragadozók és dögevők voltak. A legelterjedtebb legelő állatok birkaméretűek és disznóalkatúak voltak, fogaik tanúsága szerint vegetáriánusok. Az oligocént nehéz egységes ökoszisztémaként elképzelni, talán a dél-afrikai "fynbos" hasonlít rá jellegében.
OLIGOCÉN 35-24 • 30: ó- és újvilági majmok szétválása, • Aegyptopithecus: emberszabású majmok előfutára Aegyptopithecus koponya replica
OLIGOCÉN 35-24 A lovak már elérték a póni méretet (pl. Miohippus). A lovakkal együtt Észak-Amerikában életek az igen elegáns, gazellaalkatú tevék (Stenomylus) is. Stenomylus Miohippus csontváz és rekonstrukció
OLIGOCÉN 35-24 • Nimravinák: macskaszerű "álkardfogú" , • a macskafélék családjának egy kihalt alcsaládja Nimravus
MIOCÉN 24-5 • 25 mill: lehülés => flóraszegényedés; Eurázsia és Afrika kapcsolódik, változó éghajlat • 15: Hominidae és orangután szétválása • 10: Hominini és gorilla szétválása • 7: csimpánz leválása • első emberszabásúak: Dryopithecus, Sivapithecus (~Ramapithecus): orangután rokona?
MIOCÉN 24-5 • 10 emlőscsalád kihalt (sok növényevő is), új családok részesedése 27%; fókák, korai zsiráfok, egerek patkányok, modern lovak ősei • nagy füves térségek; antilopok, legelő állatok radiációja;