190 likes | 299 Views
Munkanélküliség és foglalkoztatási viszonyok az aprófalvas térségekben – van-e esély a megmaradásra. MTA RKK ÉMO Miskolc. A kutatás célja:. új fejlesztési irányok megalapozása a halmozottan hátrányos helyzetben lévő, aprófalvas térségek számára. Bevezetés: célok, módszerek
E N D
Munkanélküliség és foglalkoztatási viszonyok az aprófalvas térségekben – van-e esély a megmaradásra MTA RKK ÉMO Miskolc
A kutatás célja: új fejlesztési irányok megalapozása a halmozottan hátrányos helyzetben lévő, aprófalvas térségek számára
Bevezetés: célok, módszerek Történelmi örökség Változások a 90-es években Gazdaság Társadalom Életkörülmények Területi különbségek aprófalvas körzetek Aprófalvak típusai, fejlesztési igényei Munkaerő-piaci sajátosságok Keresleti oldal Kínálati oldal Kereslet-kínálat összhangja Foglalkoztatási programok és tapasztalataik Külföldi Hazai Javasolt modellprogramok Faluműhely Turisztikai rendszer Elvégzett kutatási feladatok és a kapott eredmények - Tartalom
Történeti áttekintés • Sajátosságok feltárása az aprófalvak településhálózaton belüli helyének változásaiban Eredmény: • ciklikusság • élénkülő aprózódás • posztmodern értékek
Változások a 90-es években (1) GAZDASÁG • A privatizáció vesztesei • Vállalkozások hiánya • Meghatározó maradt a mezőgazdaság, azon belül az erdőgazdaság dominál • Nőtt a turizmus súlya, de csak az 1/5-ben • A munkavállalók 70%-a ingázik • A személyi jövedelmek az országos átlag felét is alig érik el
Változások a 90-es években (2) TÁRSADALOM • Az elnéptelenedés üteme lelassult • Intenzív népességcserélődés • Javuló, de nagyon alacsony iskolai végzettség • Szociális segélyből élők széles köre • Gyenge önkormányzatok, mérsékelt együttműködés • Civil kezdeményezések hiánya
Változások a 90-es években (3) ÉLETKÖRÜLMÉNYEK • Javuló, de még mindig a legfejletlenebb közműellátottság • Közlekedési elzártság • Elavult lakásállomány • Leépülő intézmények
Aprófalvas körzetek Aprófalvas kistérségek – 41 db • az aprófalvak aránya legalább 40% (39 db) • az aprófalvakban élők aránya legalább 10% (34 db) Aprófalvas körzet – 10 db • Egymással határos, ugyanazon tájegységhez tartozó aprófalvas kistérségek a települések 44%-a az aprófalvak 78%-a a népesség 16%-a az aprófalvas népesség 75%-a
Aprófalvak típusai • Hagyományos (elnéptelenedő, kiürülő) aprófalvak • Slummosodó aprófalvak • Szuburbán és ingázó aprófalvak • Hétvégi falvak • Turisztikai szolgáltató falvak • Uradalmi falvak • Alternatív életlehetőségeket biztosító (öko)falvak
Munkaerő-piaci kereslet Foglalkoztatottság 1990 2000 Foglalkoztatott 115 ezer fő 76 ezer fő Munkanélküli 4 ezer fő 15 ezer fő Inaktív 96 ezer fő 113 ezer fő Eltartott 85 ezer fő 74 ezer fő Összesen: 300 ezer fő 278 ezer fő Nők aránya38,3% 41,5% Helyben foglalkoztatott22 ezer fő 30% ebből mezőgazdaságban 26,8% szolgáltatásban 55,2% iparban 18,0%
Belső piaci igényeket kielégítők pedagógus, orvos, orvosi asszisztens, ápoló, pap, közigazgatási hivatalnok, szociális gondozó, gyermekfelügyelő, falugondnok, településüzemeltető, közösségszervező, kereskedő, postás, fodrász Korlátos piac, csak megosztott feladatellátással bővíthető 10-15 falunként 90 munkahely B. Külső piacra irányuló tevékenységekben is dolgozók: épület-karbantartó, állattenyésztő, gyümölcstermesztő, növénytermesztő, erdőművelő, méhész, tájfenntartó, mezőgazdasági idénymunkás, önálló gazdálkodó, kisüzemi élelmiszeripari munkás, kézműves, falusi vendégfogadó, túravezető, programszervező, háztartási alkalmazott, számítógépes munkakörben dolgozó távmunkás, értékesítési menedzser Bővíthető 10-15 falunként 250 munkahely Potenciális kereslet
Foglalkoztatási programok és tapasztalataik • külföldi foglalkoztatási törekvések és programok, valamint azok tapasztalatai • EU: foglalkoztatási stratégia, EQUAL, KAP, LEADER • USA: vidéki közösségek megerősítése program • hazai foglalkoztatási törekvések összegzése • Foglalkoztatási, vidékfejlesztési, szociális, gazdaságfejlesztési, területfejlesztési • Az NFT illeszkedése az aprófalvas szükségletekhez Eredmény: • Új, célzott programra van szükség
Aprófalvak fejlesztési szükségletei • Kislétszámú alkalmazotti státuszban lévő munkaerővel, hálózatosan működtethető munkahelyek • A fejlesztés (civil) alanyának megerősítése, külső alany bevonása • Inaktívak fontos célcsoport • Betelepülés ösztönzése • Integrált megközelítés • Kiegészítő szolgáltatások a foglalkoztatás mellé • Zéróhoz tartó pénzbeni sajáterő • Követhető minták • Menedzsment és döntéshozók felkészítése, „lássanak világot!” • Hatékonyság mérése más módon
Fejlesztési célok • Centrumokhoz való kapcsolódás: közlekedés, informatika + választék az oktatásban, kereskedelemben, szórakozásban • Innovatív népesség betelepülése: lakások előkészítése • Közösségi vállalkozások • Tájfenntartás • Üdülőházak gondozása • Turisztikai szolgáltatások • Városiaknak élelmiszer, háztartási szolgáltatások • Falufelújítás és karbantartás • Szociális és személyi szolgáltatások • Információs szolgáltatások • Kézművesség • Közösségi kapcsolatok megerősítése (belső és külső)
Javasolt modellprogramok • Faluműhely • Karbantartás, tájgondozás szociális vállalkozásban • Turizmus franchise rendszerben • Közösségi mezőgazdálkodás • Szociális alappont • Vidékfejlesztési gyakorlóhelyek hálózata
Folytatás (1) • A kutatásban: • Az eddigi és az indítandó új programok részletes hatáselemzése • Értékelési eszköz kidolgozása az aprófalvas szempontok érvényesülésének kimutatásához és a hatáselemzéshez • Az aprófalvas falutípusok és a hozzájuk tartozó foglalkoztatási szükségletek további árnyalása (kérdőíves felmérés) • Az aprófalvakba való betelepülési szándékok és motivációs tényezők feltárása (kérdőíves felmérés)
Folytatás (2) • A gyakorlatban: • Az aprófalvas szempont beépítése a monitoringba • A modellprogramok beépítése az új tervekbe • Térségi foglalkoztatási partnerségek szervezése • Külső segítői (mentori) hálózat kialakítása • Helyi döntéshozók figyelemfelkeltése, utaztatása • Helyi menedzsment felkészítése • Betelepülést ösztönző propaganda kidolgozása • Az aprófalvak és aprófalvas körzetek közötti kommunikáció élénkítése