Biomérnök alapszak (BSc )

1. Biomérnök alapszak (BSc) Analitikai, Környezettudományi és Limnológiai Intézet Limnológiai Intézeti Tanszék Pannon Egyetem, Mérnöki Kar

2. A képzés célja • A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak: • a széleskörűen értelmezett biotechnológiai rendszerek és az azokat működtető személyzet irányítására,

3. A képzés célja • A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak: • analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére,

4. A képzés célja • A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak: • legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére,

5. A képzés célja • A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak: • a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac igényei szerint,

6. A képzés célja • A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak: • továbbá a képzés nyújtotta ismeretek birtokában alkalmassá válhatnak a képzés második ciklusban történő folytatására.

7. Alapfokozat birtokában a biomérnökök képesek: • - biológiai/biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,

8. Alapfokozat birtokában a biomérnökök képesek: • laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására,

9. Alapfokozat birtokában a biomérnökök képesek: • bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott szakiránynak megfelelő szakterületen,

10. Alapfokozat birtokában a biomérnökök képesek: • részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában,

11. Alapfokozat birtokában a biomérnökök képesek: • a feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,

12. Alapfokozat birtokában a biomérnökök képesek: • a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,

13. Alapfokozat birtokában a biomérnökök képesek: • legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.

14. A szak képzési és kutatási előzményei a Pannon Egyetemen • A Pannon Egyetem Mérnöki Karán az új szak indításához rendelkezésre állnak mind a szükséges természettudományos (biológia, kémia, biokémia oktatása és ehhez kapcsolódóan a tudományos műhelyekben folyó kutatómunka), mind a műszaki képzés feltételei.

15. A szak képzési és kutatási előzményei a Pannon Egyetemen • A Pannon Egyetem Mérnöki Karán a nyolcvanas évek első felétől rendszeresen folynak biokémiával, biotechnológiával, biomérnöki ismeretekkel, biomassza hasznosításával összefüggő képzési programok, hazai és nemzetközi együttműködés keretében zajló kutatások és tudományos fokozatszerzések.

16. A szak képzési és kutatási előzményei a Pannon Egyetemen • Az e területen szerzett képzési tapasztalat alapján, az universitas-sá történt fejlődés adta lehetőségeket felhasználva és a kor kihívásainak megfelelve a Pannon Egyetem biomérnök szak indítását határozta el. Első biomérnök hallgatóinkat 2007-ben vettük fel.

17. A törzsanyag szempontjából meghatározó ismeretkörök: • természettudományos alapismeretek: • matematika, • fizika, • kémia, • biológia, • biokémia

18. A törzsanyag szempontjából meghatározó ismeretkörök: • gazdasági és humán ismeretek: • mikro- és makroökonómia, • menedzsment- és vállalkozásgazdaságtan, • üzleti jog

19. A törzsanyag szempontjából meghatározó ismeretkörök: • szakmai törzsanyag: • biológiai rendszerek működése; • fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány; • mérés és irányítástechnika; • géptan és művelettan; • technológia; • bioipari eljárások

20. A törzsanyag szempontjából meghatározó ismeretkörök: • Differenciált szakmai ismeretek: • ipari biotechnológia, • bioanalitika, • bioinformatika

21. A törzsanyag szempontjából meghatározó ismeretkörök: • szakmai gyakorlat: Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben legalább 4 hét.

22. A képzés sajátosságai • A biomérnök képzés azonos képzési ágban szerepel a vegyészmérnök- és környezetmérnök képzéssel, azoktól a biológiai szakismeretek lényegesen nagyobb arányú tantervi oktatása jelent eltérést.

23. A képzés sajátosságai • Biomérnököket a világ számos egyetemén képeznek. A specializációs lehetőségek magukba foglalják az orvosi-, ipari- és mezőgazdasági alkalmazásokat.

24. A képzés sajátosságai • A bolognai képzési rendszeren belül a szakágak között nagy az átjárhatóság, és a mester- (MSc) szinten egymás alapdiplomáit elfogadják, emiatt a biomérnök BSc-vel rendelkező, s tanulmányaikat mester szinten folytatni kívánó hallgatók előtt a specializáció széles spektruma tárul fel.

25. Elhelyezkedési lehetőségek • A biomérnökök elsősorban biotechnológiai ismeretekkel rendelkező szakemberek, akiknek egy meglehetősen széles, multidiszciplináris tudományterületen kell otthonosan mozogniuk, tervező-, fejlesztő- és termelő tevékenységet folytatniuk a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a környezetvédelem,  a vízgazdálkodás, az egészségügy és a finomkémiai ipar területén egyaránt.

26. Elhelyezkedési lehetőségek • A biotechnológia Magyarország húzóágazataként definiált. A biomérnökök iránti igény nőni fog, a Közép-Dunántúli Régió fejlesztési tervében előnyben részesítik a biológiával, biotechnológiával foglalkozó iparágakat.

27. Biomérnöki feladatok (néhány példa) • Biotechnológia • Kriobiológia • Szövettenyésztés • Bioinformatika • Biomechanika • Akvakultúra • Őssejtkutatás • …

28. igen igen igen igen igen nem nem nem nem nem Érdekelnek a természettudományok, a biológia? Elkerülnéd a tömegképzést? Versenyképes diplomát szeretnél? Szeretnél gyakorlati tapasztalatokra is szert tenni? Kíváncsi vagy, milyen a gyakorlatorientált kutatás? Irány a biomérnök szak!