Az oktatás és képzés támogatási lehetőségei a Strukturális Alapok programjaiban

1. Az oktatás és képzés támogatási lehetőségei a Strukturális Alapok programjaiban Dr. Sági Zsolt Oktatási Minisztérium Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főosztály

2. A kérdések áttekintése • A strukturális politika jelentősége (ESZA, ERFA, EMOGA-O, HOPE), 2000-2006 195 md Euro • Humánerőforrás-fejlesztés: az oktatás és képzés szerepe • Ellentmondás és feloldása • Oktatás és képzés kihívásai • Oktatás és képzés feladatai Sági Zsolt, OM NEFF

3. Az EU strukturális politikája • Az Európai Unió jövőképe: • a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás-alapú gazdaság legyen a világon • képessé váljon a gazdasági növekedés fenntartására egyre több és jobb munkahely teremtésével • nagyobb mértékű társadalmi kohéziót biztosítson. • Strukturális politika: • célja: országok és régiók közötti strukturális egyenlőtlenségek csökkentése, szektorok és ágazati szereplők közötti partnerség és közös célok elérésének erősítése Sági Zsolt, OM NEFF

4. A strukturális politika, az ESZA prioritásai • Prioritásai • Munkanélküliségi probléma kezelése • Foglalkoztatottság növelése-szektorközi megközelítés • Humánerőforrás-fejlesztés • Társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek csökkentése • Eszközei • Európai Foglalkoztatási Stratégia, évente foglalkoztatás-politikai irányelvek • Európai Szociális Alap, 2000-től harmonizálva EFS-val • Szociális Charta • Aktív eszközök dominanciája • A munkahelyek dinamikája - A munkahelyek megőrzése - folyamatos képzés a foglalkoztatottak számára is • Prevenció – komplex oktatási programok Sági Zsolt, OM NEFF

5. Az ESZA tevékenységi területei • Aktív munkaerőpiaci politikák • A munkaerőpiacra való belépés egyenlő esélyeinek támogatása • Szakképzés, oktatás és tanácsadás támogatása a LLL keretében • A munkaerő és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének támogatása, vállalkozói készségek erősítése • A nők munkaerőpiaci részvételének támogatása Sági Zsolt, OM NEFF

6. Az ESZA keretében támogatható tevékenységek I. I. Humán erőforrások fejlesztése a) oktatás, szakképzés • tanoncképzés • előképzés, különösen alapismeretek • foglalkoztatási rehabilitáció • foglalkoztathatóságot javító munkaerőpiaci rendelkezések • pályaorientáció • tanácsadás • folyamatos továbbképzés Sági Zsolt, OM NEFF

7. Az ESZA keretében támogatható tevékenységek II. b)foglalkoztatási támogatások és önfoglalkoztatók támogatása c) Tudomány, kutatás és technológiai fejlesztés területén posztgraduális képzések (kutatóhelyek, vállalatok vezetői) d) A foglalkoztatás új lehetőségeinek fejlesztése (pl. szociális gazdaság) Sági Zsolt, OM NEFF

8. Az ESZA keretében támogatható tevékenységek III. II. Struktúrák és rendszerek • a szakképzés, az oktatás és a szakmai készségek elsajátításának fejlesztése és tökéletesítése (tanárok, szakoktatók, személyzet képzése) • munkaerőpiaci szolgáltatások korszerűsítése • a munka világa és az oktatás közötti kapcsolat erősítése • a munka és a foglalkoztatás terén várható változások előrejelzése Sági Zsolt, OM NEFF

9. A Strukturális Alapok fogadásából következő célok, feladatmeghatározás • Az EU strukturális politikájának megértése: mindhárom célkitűzés alá eső területen támogatható a humánerőforrás-fejlesztés • A strukturális politika céljainak hazai megfeleltetése, a helyi, a regionális és központi területfejlesztés szintjén • A meglévő struktúrák és kompetenciák áttekintése • A szükséges felkészülés és fejlesztések meghatározása • Projekt irányítási és monitoring struktúrák létrehozása • A társfinanszírozási igények felmérése • Munkaerőpiaci Alap • Gyakorlás a PHARE-on – a PHARE 2000-es program Sági Zsolt, OM NEFF

10. Oktatás és képzés célja „Az oktatás célja, hogy pozitívan járuljon hozzá az egyén teljes - intellektuális és fizikai - fejlődéséhez, úgy, hogy segíti az egyén önmegvalósítását a magánéletében, együttélését a körülötte élő kisebbségi társadalmi csoportokkal, valamint a beilleszkedését a társadalom egészének gazdasági, politikai és társadalmi életébe.” (McMullen) Sági Zsolt, OM NEFF

11. Az oktatás prioritásai • oktatás minőségének fejlesztése és javítása ( közös indikátorok, „értékelés”) • társadalmi, munkaerő-piaci beilleszkedés és a fiatalok foglalkoztathatóságának javítása, • szakképesítések átláthatósága • európai tudat és identitás elősegítése • európai együttműködések bátorítása • mobilitás ösztönzése • élethosszig tartó tanulás előmozdítása • IKT használat Sági Zsolt, OM NEFF

12. Oktatási paradoxon • Az oktatás alapvetően a tagállamok kompetenciája, a közösségi hatáskör korlátozott(Amszterdami Szerződés 149. 150. §, szubszidiaritás) • Az ágazat meghatározó szerepének egyetemes elismerése és elfogadottsága a Közösség léte és fejlődése szempontjából vitális kérdésekben (politikai egység, versenyképesség, társadalmi-gazdasági kohézió) Sági Zsolt, OM NEFF

13. Az oktatás szektorközi szerepe: TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG • A tudás a munka szervező erejévé válik • A humán tőke szerepe • energia, nyersanyag helyett • A társadalmi tőke • kooperáció, tudásmegosztás, szervezeti kultúra BUMM • Innováció, kutatás-fejlesztés, technológiai forr. • A tudás áruvá válása – tudásipar • Oktatásipar - Nemzetközivé váló hatások • Az információs társadalom hatása a tanulásra • Implikációk az egyénre Sági Zsolt, OM NEFF

14. A luxemburgi folyamat • Az Amszterdami Szerződés 1997 • Közös foglalkoztatáspolitika igénye • Luxemburg foglalkoztatási csúcs 1998 • Foglalkoztatási irányelvek • Iteratív foglalkoztatáspolitika • Luxemburgi folyamat • fejlődő politika, szociális partnerek, jogi szabályozási lehetőségek Sági Zsolt, OM NEFF

15. A Lisszaboni „áttörés” A közösségi oktatáspolitika újszerű elemei • „közös gondolkodás az oktatási rendszerek konkrét jövendő céljairól” • jogszabályi keretek változatlansága mellett európai szintű együttműködés bővítése • együttes elemzés alapján közösen elhatározott konkrét célok (nemzeti keretek között történő megvalósítása, végrehajtás közös értékelése) • oktatás, képzés szerves összekapcsolása foglalkoztatás-, és szociális politikával, társadalmi-gazdasági kohézió kérdésével Sági Zsolt, OM NEFF

16. „Nyitott együttműködés” és „Gördülő napirend” Módszer, eljárás: • Elnökségeken átnyúló folyamat • Oktatási miniszterek Tanácsa - prioritások meghatározása • Tagállamok - prioritások nemzeti szintű operacionalizálása • Bizottság - értékelés, javaslat • Oktatási Tanács -döntés további lépésekről • Tematika: • oktatás, képzés szerepe a foglalkoztatás-politikában • oktatás és képzés minősége minőség, tartalom, hozzáférés, nyitottság, hatékonyság • mobilitás, szakképesítések elismerése • KIT használat • idegennyelvtudás Sági Zsolt, OM NEFF

17. Élethosszig tartó tanulás Az élethosszig tartó tanulás a közösségi oktatáspolitika pillére A Memorandum 6 „kulcs üzenete”: • egyetemes és folyamatos hozzáférés a tanuláshoz, • az emberi erőforrásokba történő beruházások folyamatos növelése, • hatékony oktatási, tanulási módszerek fejlesztése, • tanulásban való részvétel fontosságának tudatosítása • tanulási lehetőségekkel kapcsolatos információkhoz, tanácsadáshoz való hozzájutás mindenkinek, • élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára, IT-technológiák széleskörű alkalmazásával, a tanulást bevinni az otthonba Sági Zsolt, OM NEFF

18. „e-Learning” • Hardware • Infrastruktúra: • valamennyi iskola, szakképző intézmény részére Internet hozzáférés • hálózatépítés - virtuális mobilitás • Software - tananyagok, stb. • IT használatában rejlő előnyök által csökkenteni az egyenlőtlenségeket • IT kompetencia és alapkészségek • európai digitális alapműveltségi diploma Sági Zsolt, OM NEFF

19. Oktatás és képzés feladatai • Esélyteremtés - társadalmi kirekesztés megelőzése • oktatás nyitottsága, hozzáférés támogatása • tanulási utak rugalmasabbá tétele • hátránykompenzáció • iskolai kudarc megelőzése • Második esély iskolája • fiatalok , akik integrálódnának, de… • bevonásuk munkahellyel kecsegtető képzésbe • környezet feltárása: akadályok elhárítása, partnerek, perspektíva • partnerség (önkorm., helyi társ., munkáltató) Sági Zsolt, OM NEFF

20. Oktatás és képzés feladatai • Kulcsképességek • alapkészségek • munkaerő-piaci készségek • élet- vagy szociális készségek • Átmenet az oktatásból a munka világába • kompetencia fejlesztés • orientáció és pályaválasztási tanácsadás • folyamatos képzés • szimbiózis az iskola és a munka világa között • munka tapasztalat Sági Zsolt, OM NEFF

21. A hazai társfinanszírozás lehetőségei- Munkaerőpiaci Alap • Központi keretből • nemzetközi programok finanszírozása • képzések tartalmi fejlesztése • közalapítványok támogatása • bázisintézmények felszerelése • eszközfejlesztések (csúcstechnológia) • Decentralizált keretből • korszerű technológia • területi, helyi speciális fejlesztések Sági Zsolt, OM NEFF

22. A fejlesztési és képzési alaprész felhasználásának tervezett szakmai prioritásai I. • Gazdaság és képzés kapcsolatának fejlesztése • Gyakorlati képzési rendszer fejlesztése a gazdaságban és az iskolákban • OKJ szakképesítéseinek tartalmi fejlesztése, tantervek készítése • Szakképzés-fejlesztési célú közalapítványok támogatása • Szakképzés-fejlesztési célú nemzetközi programok, EU strukturális alapok társfinanszírozása, ill. erre való felkészülés támogatása Sági Zsolt, OM NEFF

23. A fejlesztési és képzési alaprész felhasználásának tervezett szakmai prioritásai II. • akkreditált felsőfokú szakképzés bővítése • szakképzési rendszer minőségégének fejlesztése • szakképzési infrastruktúra, taneszközök fejlesztése • hátrányos helyzetű fiatalok szakképzésének támogatása • szakképzési intézmények integrációjának támogatása, szakképzési centrumok kialakítása Sági Zsolt, OM NEFF

24. A fejlesztési és képzési alaprész tervezett előirányzata (2002-2004), mó Ft Sági Zsolt, OM NEFF

25. Új típusú tanuló környezet Sági Zsolt, OM NEFF