2012. 11. 6.

1. Az egészségügyi válsághelyzetek kezelésének aktuális kérdései, különös tekintettel a vegyi eseményekre Veszélyes és mérgező anyagok felderítésének, semlegesítésének és a következmények felszámolásának egészségügyi és katasztrófavédelmi feladatai című szakmai konferencia Dr. Radnóty Gábor szakmai főtanácsadó Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012. 11. 6.

2. Az egészségügyi válsághelyzetekre való felkészülés irányait meghatározó tényezők • - a természeti katasztrófák gyakoribbá válása (földrengés, árvíz) • - az éghajlatváltozás valós és várható következményei (viharok, hőhullámok, aszály, élelmiszer, ivóvíz) • - járványok veszélye (visszatérők, hódítók, újak, • - tömeges migráció • - súlyos ipari balesetek • - nukleárisbalesetek • új globális fenyegetettségek: terrorizmus, aszimmetrikus hadviselés, CBR fenyegetettség más formában való megjelenése • - Közreműködés a nemzetközi segítségnyújtásban

3. Terrorizmus - Potenciáliscélpontok metró vonatok, pályaudvarok repülőterek tömegközlekedési eszközök bevásárló központok tömegrendezvények veszélyes ipari üzemek, erőművek nemzeti jelképek kormányzati épületek üdülőhelyek kulcsfontosságú Informatikai rendszerek

4. A reagáló képesség első eleme az egészségügyi ágazat ügyeleti rendszere OMSZ regionális szervezetei KH NSZSZ Eü szolgáltatók ÁNTSZ: OTH és intézetei OMSZ szolgálatvezetés OTH ügyelet Intézményi biztonsági ügyeletek OVSZ EMMI ügyelet EKI A tárca biztonsági ügyelete Kormányügyelet Átfogó fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2012. 10. 9.

5. Aktuális kérdések • az ÁEüT elemek (MOSH, OSH-k, Mobil Szükségkórház, Regionális Szükségkórházak , kiegészítő szükségkórházak, GYSF, toxikológiai, járványügyi, radiológiai , égési modulok új normáinak elkészítése • a szükséggyógyintézet telepítési kötelezettségek felülvizsgálata • a befogadó objektumok felülvizsgálata lebiztosítása • a kórházi katasztrófatervek felülvizsgálata aktualizálása • a NER képességek kialakítása • a NATO válságreagálási intézkedések megfeleltetése • a tárca honvédelmi feladatairól szóló miniszteri rendelet elkészítése • a civil egészségügyi művelettámogató képesség kialakítás • a civil – katonai együttműködés erősítése

6. A civil-katonai egészségügy együttműködés szükségessége • Mindkét ellátó rendszer kapacitása jelentősen csökkent. (működő és tartalék kapacitások) • az egészségügyi válsághelyzeteket egyik sem képes önállóan kezelni. • A katonaorvoslás egyre jobban fordul a korábban csak civil szakterületek felé. • (allergológia, pszichológia, szenvedélybetegségek) • Hiányzó, egymást kiegészítő képességek mindkét oldalon • Humán erőforrás problémák, speciális szakismeretek hozzáférhetősége Az együttműködés lehetséges területei: - mentés - betegellátás - speciális szakellátások (sugársérült) - katasztrófa-egészségügyi ellátás (MOSH) - speciális kiegészítő egészségügyi tevékenységek (biológiai labor) - szakmai ismeretek továbbadása - közös gyakorlatok - egészségügyi igazgatás (közegészségügy-járványügy) - közös szakmai fórumok - sérültosztályozás - riasztási fokozatok

7. Egészségügyi szervek és a rendőrség együttműködése Baleseti kárhely Katasztrófa területe Járványügyi határozat foganatosítása Karantén KKB NVK Megyei védelmi bizottságok Helyi védelmi bizottságok Védekezési munkabizottságok Eü-i tevékenységhez rendőri segítség Kiemelt rendezvények biztosítása Az OKF és az egészségügyi ágazat együttműködése Többcélú készletek átadása A polgári védelmi szervezetek szakmai támogatási igényeinek egyeztetése Közegészségügyi- járványügyi tevékenység és együttműködés jogi hátterének kialakítása (MH, rendvédelmi szervek)

8. Katasztrófa, válsághelyzet esetén a tárcaközi koordináció, irányítás hatékonyabb lett Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Kormány MTT KKB NVK Ár és belvíz elleni Védekezési Munkabizottság Rendkívüli időjárás Közlekedési balesetek Ipari balesetek Földrengés elleni Ágazati Operatív Munkacsoportok Nukleárisbaleset-elhárítási Migrációs Megyei Védelmi Bizottságok Járványügyi Hőhullám elleni Ágazati szervek Környezetvédelmi Helyi szervek, lakosság Állati járvány Informatikai hirközlési Átfogó fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2012. 10. 9.

9. Új elem: helyi egészségügyi vezetési pont • együttműködik, koordinál: • a katasztrófavédelem helyi irányításával, • a mentőszolgálat helyi (helyszínen maradó) szervezetével • a helyi egészségügyi szolgáltatókkal, érintett kórházakkal • a helyszínre érkezett egészségügyi vezényel és önkéntes szolgáltatókkal • az államtitkári (miniszteri) biztossal • a polgármesterrel, • az ÁNTSZ regionális intézetével, • a helyi médiával – rendszeres információk • a lakossággal, (szinte minden kérdésben: ivóvíz, élelmiszer, sugár-, vegyi szennyezettség, védőeszköz, kockázatok, várható hatások, )

10. A felkészülés alapelvei változatlanok : • - a biztonsági helyzet folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése • - a reálisan várható legsúlyosabb helyzetekre kell felkészülni • - képesség alapú tervezés • - a reagálás gyenge láncszemeinek beazonosítása, felszámolása • - szükséges és elégséges reagáló képesség kialakítása • a szubszidiaritás elve szerinti működés • proaktív támogatás • a vezetési irányítási rend csak minimálisan módosuljon

11. Az egészségügyi válsághelyzetekre való felkészülés fejlesztésének főbb irányai • - A laikus elsősegélynyújtás fejlesztése • - Az OMSZ tömeges ellátó képessége kialakításának folytatása • - A toxikológiai ellátó képesség személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztése • - A tömeges égési sérült ellátó kapacitás növelése • - A fertőzőbeteg ellátó képesség és kapacitás fejlesztése • Az ÁEüT megkezdett átstrukturálásának folytatása • - A szükséggyógyintézetek telepítésének új kiosztása, az objektum lebiztosítás újragondolása • A CBR reagáló képesség javítása • A fehérporos levelek (ismeretlen veszélyeztető anyagok) kezelési képességének és rendjének kialakítása. Cél a gyors, hatékony költségkímélő megoldás.

12. Köszönöm figyelmüket