NYIROKRENDSZER

1. NYIROKRENDSZER Szerepe: a nyirokkeringés fenntartása fehér vérsejtek termelése és a szervezet védekezőképességének a biztosítása a szövetnedv folyamatos elvezetése

2. NYIROK: vérhajszálerekbe fel nem vett felesleges sejtközötti folyadék (szövetnedv) – vizet, vizben oldott krisztalloid anyagokat, az érfalon kilépett különböző sejteket tartalmaz • Naponta 3 l képződik • Összetétele hasonló a vérplazmáéval • Nyirokerekben kering • Nyirokhajszálerekebe szedődik össze • Majd egyre nagyobb átmérőjű nyirokerekbe továbbítódik • Nyirok keringését befolyásoló tényezők azonosak a gyűjtőeres vérkeringést befolyásoló tényezőkkel

3. Nyirokhajszálerek • Endotélcső-hálózatok, vakon kezdődnek • A laphám folytonos, de átmenetileg nagyobb nyilások keletkezhetnek rajta, melyek átengedik a nagyobb molekulákat (zsír) és megkönnyítik a szövetnedv beáramlását • Vezető nyirokerek • Tág gyűjtőterülettel rendelkeznek, hálozatosan összefüggenek egymással • A nyirok keringését itt főleg az izmok összehúzódása tartja fenn • Nyirokértörzsek • Faluk a vénákéhoz hasonló • Billentyűkkel rendelkeznek • A nyirokerek mentén nyirokcsomók találhatók

4. Jobb oldali nyirokvezeték • A test felső nagyedének nyirkát szedi össze, rövid lefutás után a jobb gyűjtőeres szögletbe szájadzik : • a fej és a nyak jobb oldala • jobb mellkasfél • jobb felső végtag • Mellvezeték • A test többi részéből gyűjti össze a nyirkot • A II. ágyékcsigolya előtt tágulattal kezdődik, melyet a jobb és bal ágyéki nyirokértörzs és a belek nyirokértörzs hozza létre • Az aorta jobb oldalán halad, majd a IV. hátcsigolya magasságában a bal gyűjtőeres szögletbe torkollik

5. NYIROKSZÖVET • A nyirokszövet alapvázát retikuláris kötőszövet (nyirokcsomó) vagy hámszövet (csecsemőmirigy) képezi. • Az alapváz alkotóelemei között limfoid és járulékos sejtek találhatók. - Limfoid sejtek: természetes ölősejtek, limfociták - Járulékos sejtek: makrofágok, dendritikus sejtek, nyirokhajszálerek endotélsejtjei

6. Limfoid sejtek • Limfoid őssejtből alakulnak ki: természetes ölősejtek, limfociták - természetes ölősejtek: az antigénfelis-merés nem specifikus receptoron keresztül történik - limfociták (T és B) : specifikus receptorokkal rendelkeznek

7. Limfociták • Kisebbek, mint a monociták. • A neutrofil granulociták után a leggyakrabban előforduló fehér vérsejtek. • A vérben méretük alapján három típusuk különíthető el: a kis (6–8 µm), a közepes és a nagy méretű limfociták (12–18 µm). • A kis limfociták tojásdad alakúak, a sejtmag állománya tömörebb és elfedi a citoplazmát

8. T-limfociták • A timuszt elhagyva felismerik és tolerálják a sajáttest szövetet. • Több félék: • segítő sejtek (T-helper, Th) - felismerik a makrofágok által szállított antigéneket és ezt követően aktiválják a B-limfocitákat és a T-citotoxikus sejteket. • szuppresszor sejtek (Ts) - képesek elfojtani az immunválaszt mind a B- mind a T-limfocitáknál. • citotoxikus sejtek (Tcy) - az idegen antigént hordozó sejteket feloldják anélkül, hogy sérülnének.

9. B-limfociták Membránhoz kötött antigénreceptorral rendelkeznek, primer antigén kontaktus után osztódnak, majd plazmasejtté alakulnak, melyek antitesteket termelnek. Természetes ölősejtek (NK-sejtek) • ezek a sejtek timuszérés nélkül is képesek citotoxikus hatást kifejteni. • sem T-, sem B-sejtre jellemző membrántulajdonságuk nincs, citoplazmájuk gazdagon szemcsézett. • Citotoxikus hatásuk a granulumokban levő pórusképző fehérjének a perforinnak tulajdonítható. • Exocitozissal kiürülve a célsejt membránján lyukakat üt. • A permeabilissá vált sejthártyán az ellenőrizetlen diffúzió fokozódik, a sejt megduzzad és elpusztul. • A NK-sejteket filogenetikailag primitív limfocitáknak tekintik.

10. Járulékos sejtek • Nem limfoid őssejtből differenciálódnak • Antigénprezentációban vesznek részt • Leggyakrabban előforduló sejek a makrofágok és dendritikus sejtek - Makrofágok- lásd kötőszövet - Dendritikus sejtek • Hosszú, elágazó nyúlványokkal rendelkető sejtek • Két sejtfélét különböztetünk meg: follikuláris és interdigitáló sejtet • Szerepe: antigének szállítása, bemutatása

11. Follikuláris dendritikussejtek • A nyiroktüsző csira-centrumának vázát képezi • Ovális sejtmaggal rendel-kezik • Citoplazmája kevés sejt-szervecskét tartalmaz • A nyúlványok dezmo-szómákkal kapcsolódnak egymáshoz.

12. Interdigitáló dendritikus sejtek • Sok és hosszú nyúl-vánnyal rendelkeznek • Sejtmagjuk szabájtalan alakú • Citoplazmájukban Birbeck-féle granulumok találhatók (feltételezik, hogy a Langerhans-féle sejtekből származnak) • A sejtszervecskék a sejtmag körül tömörülnek • Nyúlványaik nem tartal-maznak sejtszervecskéket

13. Nyirokhajszálerek endotélsejtjei • a kivándorlás helyén, jellegzetes magas köb vagy henger alakú sejtek. • A limfociták kiván-dorlásában vesznek részt specifikus re-ceptoraik révén, melyeket a nyirok-sejtek felismernek.

14. A nyirokszövet megjelenési formái • A nyiroksejtek mogásképességük következtében bárhova elvándorolhatnak, bárhol letelepedhetnek és csoportokat képeznek. • Ott fordul elő ahol a szervezet erős antigénhatásnak van kitéve: bőr, nyálkahártya • Beékelődhetnek a hámszövet sejtjei közé – nyiroksejtes beszűrődés vagy csoportokat képezhetnek a hám alatti kötőszövetben – nyiroktüszők. • A nyiroktüszők szervekbe is tömörülhetnek, kivétel a csecsemőmirigy • A nyiroktüszők lehetnek elsődlegesek és másodlagosak • Az elsődleges nyiroktüszők OM-ban kerekded képletek, vázukat retikuláris kötőszövet alkotja • Az elsődleges tüszőkből a csíracentrum-reakció révén másodlagos tüszők képződnek

15. Másodlagos nyiroktüszők • Nagyobbak mint az elsődleges tüszők, külső részük a sapka. • Központi részük a csíracentrum, melyben világosabban festődő sejtek jelennek meg. • A csíracentrumot retikulumsejtek választják el a sapkától. • A csíracentrum egy világosabb felső és egy sötétebb alsó részből áll. • A világosabb részben centrociták, a sötétebb részben osztódásban levő sejtek, a centroblasztok találhatók. • A limfociták között follikuláris dendritikus sejtek és makrofágok találhatók.

16. Csíracentrum-reakció • Révén alakulnak ki a centrociták • A dendritikus sejtek által bemutatott antigén hatására az elsődleges tüszőkben a limfociták aktiválódnak, erőteljesen osztódnak. • Az osztódással párhuzamosan az antitestek szerkezetét meghatározó gén mutációt szenved. • A mutált centrociták az osztódási zónából a centrum felső világosabb zonájában vándorolnak ahol szoros kapcsolatba lépnek az antigént hordozó follikuláris dendritikussejtekkel és immunkomplexeket képeznek. • A világos zónába vándorolt sejtek közül csak azok maradnak fenn, amelyek kapcsolatba lépnek az antigént hordozó dendritikus sejttel. Ha nem, akkor elpusztulnak és a makrofágok fagocitálják őket. Ezek a sejtek főleg a világos és sötét zóna határán találhatók. • Az aktivált B-limfocita memoriasejtté vagy pedig plazmasejtté alakul, elhagyja a nyiroktüszőt és különböző helyeken telepedik meg, mint a nyirokcsomó velőállományában vagy nyirokszervekben (lép, mandula).

17. Nyirokszervek • Központi nyirokszervek • Csecsemőmirigy – T limfociták – sejtes immunitás • Csontvelő – B limfociták – humorá • lis immunitás • Periferikus nyirokszervek - a limfociták T-, illetve B-dependens területeken helyezkednek el • Nyirokcsomók • Mandulák • Lép

18. Csecsemőmirigy • Mellcsont mögött, a pajzsporc alatt található • Gyerekkorban fejlett, serdülőkortól kezd visszafejlődni, súlya csökken és zsírszövet halmozódik fel benne • T-limfociták érésének helye • Szerkezete: • Kötőszöveti tok borítja • Vázát hámretikulumsejtek alkotják, köztük limfociták találhatók • Lebenykék alkotják

19. Lebenykék • Kéregállomány- tömörebb, kivül helyezkedik el, több limfocitát tartalmaz • Velőállomány – több a hámretikulum melyek citoplazmája acidofil, ezért világosabb színezetű • Hassal- testek – elhalt hámretikulumsejteket tartalmaz

20. Vöröscsontvelő • A szivacsos csontállományban található • Retikuláris kötőszövet képezi a vázát • Benne vérképző őssejtek találhatók, melyek megfelelő ingerre mieloid és limfoid sejtekké alakulnak • Emlősökben itt érnek meg a B-limfociták

21. Nyirokcsomók • Szerepe: nyiroksejtek termelése • Szűrők • Szerkezet: • Kötőszöveti tok – sövények • Kéregállomány • Széli szinuszok, itt végződnek az afferens nyirokerek • Tüszők – B-dependens • Elsődlegesek • Másodlagosak -átestek a csiracentrum reakción • Velőállományban a sövények gerendákat képeznek, körülöttük velőszinuszok találhatók – efferens nyirokerek eredési helye • Gerendák közt velőköteg (B) • A kéreg és velőállomány közt a parakortex található T-dependens

22. Mandulák – interfollikuláris állomány (T), follikuláris állomány (B) • Nyelv - a nyelvgyöki részen található • a hámszövet a nyelv állományába nyomulva lakunákat képez, ezek közt bemélyedések találhatók • A lakunák körül helyezkednek el a tüszők (B-dependens), köztük pedig az interfollikuláris állomány (T-dependens) • Klinikai megbetegedése nincs • Szájpadi • hasonló a szerkezete • Gyulladása során neutrofilok száma nő, sárgás foltok jelennek meg a felszínén • A lakunákba strepto/staphyllococus baktériumok telepdhetnek meg anélkül, hogy betegséget okoznának – sebészi beavatkozést igényel • Garat • az orrgarat hátsó felső részén található, páratlan • 6-8 redő képezi, bennük helyezkednek el tüszők • Gyulladása ritka • Gyakori a limfoid szövet felszaporodása gyerekekben- polip

23. Lép • A hasüreg bal oldalán, a gyomor mögött, a hasnyálmirigy folytatásában fekszik, hashártya borítja • Embrionális korban vérképző szerv • Felnőttben immunszerv és az elpusztult vörös-vértestek lebontásának helye

24. A lép szerkezete • Felszínei: • Külső – domború – rekeszizmon fekszik • Belső – homorú, zsigerek felé • Középen a lépkapu, erek és idegrostok • A hashártya alatt a léptok található • Sövények nyomulnak a szerv belsejébe- trabekulák • Állományát a fehér és vöröspulpa alkotja • A kettő között az átmenti zóna (marginális) található – B-dependens • Fehér pulpa- 20% • Osztóerecskék körüli limfoid hüvely – T-dependens • Follikulusok – B-dependens • Vörös pulpa -80% • Tömötebb kötegekből (makrofág, plazmasejt, granulocita, trombocita, kevés limfocita) • Lazább szerkezetű szinuszok

25. A lép funkciói • Elöregedett vörösvértestek eltávolítása • Makrofágok bontják le: • Hemoglobin- aminosavra bomlik • Hem- bilirubin • Vas-ionok fehérjékhez kapcsolódnak, granulumok formájában tárolódnak a lépben • Immunitásban vesz részt • Baktériumok, bakteriális antigének, vírusok eltávolítása a B limfociták révén • Vértárolás • emberben kevésbé jelentős, trombociták 1/3 • Vérképzés • Átmeneti vöröccsontvelő sérülés esetén • Leukemia • Magzati vörösvértestek és granulociták szintézise

26. A lép szöveti szerkezete: • A vérerek helyzete határozza meg • A trabekuláris osztóerek (illetve gyűjtőerek 5-6) a lépkötegekben haladnak • Belölük válnak le a centrális osztóerek (7), melyek a nyirokkötegekbe haladnak • A nyirokkötegek helyenként follikulusokat alkotnak • A centrális osztóerekből oldalágak (9) haladnak a marginális zóna retikulumába vagy a vörös pulpába • A vörös pulpában végfácskákra oszlanak (10) , majd tövább elégazódva hajszálerekben folytatódnak • Egyes hajszálerek körül makrofágok alkotta hüvely képződik (antigének kiszűrése) • A vér egy része a nyílt keringésbe kerül, egyes hajszáerek syabadon nyílnak a pulpakötegekbe • Az itt jelen levő makrofágok kiszűrik az elöregedett vörösvértesteket • A hajszálerek másik szakasza a zárt keringésbe torkollik a lépszinuszok révén (12). A szinuszok közvetlenül vagy a pulpagyűjtőereken ömlenek a a trabekuláris gyűjtőerekbe és végül a lép gyűjtőérbe • A nyirokerek a fehér pulpában erednek, az osztóerek mentén haladnak majd a lépkapu menti kötegekbe és a tokban figyelhetők meg