150 likes | 231 Views
E-learning kompetenciák a mérnöktanár képzés számára. Referátum. dr. Létray Zoltán Egyetemi docens Tanszékvezető MTT. Az előadás tartalma:. A kompetencia alapú képzésről E-learning kompetenciák mérnöktanároknak. Mi a kompetencia? A szakképzett tanulótól (dolgozótól) elvárt
E N D
E-learning kompetenciák a mérnöktanár képzés számára Referátum dr. Létray Zoltán Egyetemi docens Tanszékvezető MTT
Az előadás tartalma: • A kompetencia alapú képzésről • E-learning kompetenciák mérnöktanároknak
Mi a kompetencia? • A szakképzett tanulótól (dolgozótól) elvárt • • ismeretek, • • képességek és • • attitűdök összessége, • mely által képes lesz a szakmai feladatok eredményes elvégzésére. • (attitűd: viselkedés, hozzáállás, magatartás).
A kompetencia fogalma (1)*: „Alkalmasság, ügyesség” „A társadalmi munkamegosztásban egyes emberek illetékességet, jogosultságot, hatáskört kapnak döntések meghozatalára, vagy éppen végrehajtására.” „Egy-egy szakterületen – például az autószerelő, az asztalos, a közgazdász, vagy éppen a pedagógus esetében - az adott szakma képviselőjének hozzáértéséről, alkalmasságáról van szó.” *Tóth László: Kompetencia alapú oktatás, Oktatói segédlet, NYME-PSZK
A kompetencia fogalma (2)*: • A KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSE A FUNKCIONÁLIS • SZEMÉLYISÉGMODELL ALAPJÁN: • A kompetencia valamely funkció teljesítésére való alkalmasságot jelent. • Ez az alkalmasság • döntések meghozatalában és a • döntések kivitelezésében, • végrehajtásában • nyilvánul meg. • A döntés meghozatalának feltétele a • motiváltság, a kivitelezésé a képesség. • Tóth László: Kompetencia alapú oktatás, Oktatói segédlet, NYME-PSZK
A kompetencia alapú képzés jellemzői I. • Pontosan meghatározottak és egyértelműen megfogalmazottak a célok, a kompetenciák. • A képzés kimenet-szabályozott. • Elvárások, amellyel a tanulói teljesítményt értékelik. • Individualizált módon ad lehetőséget minden tanulónak mindegyik kompetencia elsajátítására. • Épít a tanulók aktivitására, motiváltságára és az önálló ismeretszerzésre. GjDzsozi, ERAK
A kompetencia alapú képzés jellemzői II. • A tanár tanulásmenedzserré és forrás-személlyé válik. • A teljesítmény mérése figyelembe veszi a tanuló ismereteit és attitűdjét. • A képzés nagy súlyt helyez a szakmai gyakorlatokra. • A képzési program gondosan előre tervezett és szisztematikus. • A képzés során a tanulók saját ütemük szerint haladhatnak. • A képzés alatt mindvégig érvényesül a gyakori visszajelzés (feedback). • Az elméleti ismeretekből annyit szükséges elsajátítani, amennyi a kompetenciák elsajátításához szükséges. • Az oktatás moduláris. • A kompetenciákból teljesítményszint-mérővizsgát tesznek. GjDzsozi, ERAK
E-learning kompetenciák a mérnöktanár képzés számára • Leendő mérnöktanáraink számára ma már elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek speciális, a legújabb IKT által technikailag biztosított e-learning kompetenciákkal is: • e-learning általános módszertani kompetenciái, • a tananyagtervezési, -digitalizálási és • tanulásirányítási (adminisztratív, tutori, mentori) • kompetenciák.
Tutori kompetenciák Kutatási feladat: az e-learning rendszerekben az egyik legfontosabb szerepet vállaló e-tutorok oktatási profiljának és szükséges kompetenciájának feltárása. A “tutor” és “mentor”: „A mentorálást a „e-tanári” fejlődés utolsó fokozataként határozhatjuk meg, amely a tutorálással kezdődik, és a felkészítéssel folytatódik. a gyakorlat végén a tutor mentorrá válik, felkészülve arra, hogy ha a diák kéri, akkor az irányítást és a visszacsatolást is biztosíthassa.” Hubal és Guinn (2001)
Mérnöktanár hallgatóink jövője • Az oktatásnak már nem az a célja, hogy biztonságos és tartós foglalkoztatásra készítse fel hallgatóinkat. • A hatalmas technológiai változások, a globális piac és az „új” iskolák olyan munkavállalókat követelnek, akik széles körű kompetenciákkal rendelkeznek: • különböző területeken képesek megoldani a probléma helyzeteket, • rugalmasak, • jól kommunikálnak és • képesek egész életükön keresztül tanulni.
Az e-tutor kompetenciái • Az online oktatáshoz sajátos kompetenciák szükségesek: • Online programok esetében a virtuális osztály interaktivitása létfontosságúvá válik. • Az e-tutornak sokkal körültekintőbben kell figyelnie, mivel fizikailag nem látja a hallgatókat, vagy nincs napi szintű kapcsolat közöttük. • Az e-tutor sokkal szélesebb körű szerepekkel és funkciókkal szembesül, mint a hagyományos keretekben oktató tanár. • A tutor nem csak a téma szakembere, hanem ugyanakkor mentor, vezető, ösztönző, tanácsadó, felkészítő, adminisztrátor, értékelő és akár technikai támogató személy is. • az e-tutor feladatai közé tartozik a tanulási közösség létrehozása, a viták elősegítése, a kulcs fontosságú helyzetekben való közbelépés, és az, hogy együtt tanul a diákokkal. • a tutor feladata a pedagógiai, szociális és kommunikációs folyamatokra összpontosul.
Az e-tutor kihívásai a.) Hogyan jelenítheti meg a kurzust és miként segíti elő a tanulást és az otthonosságot a virtuális tanulási környezetben? b.) Hogyan segítheti a tanulási közösség fejlődését? c.) milyen oktatásra van szüksége, és hogyan fejleszthetők ki e-kompetenciái?
„Gyakorlóterep” • „Elektronikus tanulás” - MA tantárgy ” • Az e-learning az információs és kommunikációs technológiák (IKT) által biztosított „hyper-térben” a tanítási-tanulási módszerek új dimenzióit nyitja meg. • Az interaktivitás kerül a középpontba, ami szabadabb, rugalmasabb, elosztottabb tanulásirányítást jelent, és megteremti a csoportmunka on-line ill. mobil lehetőségét. • A hallgatók közvetlenül találkoznak e-learning kompetenciájuk kialakításához szükséges módszer- és eszközrendszerrel. • Fő cél: megfelelő pozitív attitűd kialakítása a folyamatosan változó virtuális tér új elemeinek befogadásával és aktív alkalmazásával kapcsolatban.
KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! letray@sze.hu Referátum