Tájékoztató az MNB 2011. évi gazdálkodásáról

1. Tájékoztató az MNB 2011. évi gazdálkodásáról 2012. május 14.

2. Tartalom • Az MNB mérlegére és eredményére ható főbb tényezők • Devizatartalék-kezelés • Működési költségek alakulása • Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai • Beszerzési tevékenység • Társadalmi felelősségvállalás

3. Az MNB mérlegére és eredményére ható főbb tényezők

4. Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb tényezők Az MNB mérlegének és eredményének alakulását elsősorban a monetáris politika céljai és azok megvalósulását biztosító eszközei, valamint a hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok határozzák meg. A jegybank eredménye nem használható a jegybanki működés sikerességének mérőszámaként! Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

5. Az MNB eredménye Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

6. Az MNB eredmény-összetevőinek alakulása A kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye jellemzően negatív, mivel az MNB a devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, és a devizahozamok elmaradnak az átlagos forintkamattól. 2008-ban és 2009-ben az állam nemzetközi hitelfelvételei miatt, 2010-ben és 2011-ben pedig az EU-transzfereknek köszönhetően nőtt a devizatartalék, ami az MNB forrásoldalán szereplő kéthetes kötvény állományának növekedésével és így az MNB kamateredményének romlásával járt. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

7. Az MNB eredmény-összetevőinek alakulása Tekintettel az MNB nagy devizapozíciójára a realizált devizaárfolyam-eredmény az eredmény nagyságát döntően meghatározó tényezővé válhat. 2009-ben a gyenge árfolyam mellett megvalósuló devizaeladások (EU-források piacra vezetése), 2011-ben pedig az év utolsó hónapjaiban jellemző forintárfolyam-gyengülés és a deviza-jelzáloghitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó euroeladások okoztak kiemelkedően magas nyereséget. A banküzemmel és működéssel kapcsolatos ráfordítás az MNB költségtudatos gazdálkodásának köszönhetően 2011-ben tovább mérséklődött, ebben meghatározó szerepe volt a banküzemi működési költségek csökkenésének. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

8. A kamateredményt meghatározó mérlegtételek 2011. évi átlagállományának megoszlása és kamatozása A devizapiaci hozamok jellemzően alacsonyabbak, mint a jegybanki alapkamat. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

9. Az MNB saját tőkéje A Bank eredménytartaléka a korábbi évek nyereségéből adódik, ami nem került kifizetésre, hanem a későbbi évek veszteségét hivatott finanszírozni. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

10. Eredmény és eredménytartalék A tőkeellátottság biztosítása érdekében az államnak az MNB tőkehelyzetét évente rendeznie kell. ( MNB-ről szóló 2011. évi CCVIII. tv.) Veszteségtérítés: Ha az éves eredmény negatív, és meghaladja az eredménytartalékot, akkor a költségvetés a különbséget a tárgyévet követő évben téríti meg. Ez növeli az államadósságot és a költségvetési hiányt. Osztalékfizetés: A Bank tárgyévi eredményéből vagy eredménytartalékából az igazgatóság döntése alapján fizet osztalékot a költségvetésnek. A 2011. évi 13,6 milliárd forintos nyereség az eredménytartalékot növelte. Az igazgatóság döntése alapján az MNB 2011. évi eredményéből és eredménytartalékából osztalékot nem fizet. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

11. Kiegyenlítési tartalékok A forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka és a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka az MNB saját tőkéjének részét képező tartalékok. • Forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka a teljes átértékelési hatás nem realizált része. Az MNB devizában fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek hivatalos árfolyamon és átlagos beszerzési árfolyamon számított értékének a különbsége. Az MNB magas nettó devizapozíciója miatt az árfolyam kismértékű elmozdulása is jelentősen változtatja a kiegyenlítési tartalék nagyságát. (A 2011. év végi nettó devizapozíciót és átlagos bekerülési árfolyamot alapul véve a hivatalos árfolyam +/- 1 forintos elmozdulása esetén +/- 30 milliárd forinttal változna a kiegyenlítési tartalék nagysága.) • Deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka az értékelés napján érvényes piaci érték és a nyilvántartási érték különbségét – mint nem realizált árkülönbözetet - mutatja. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

12. A forintárfolyam és kiegyenlítési tartalékának alakulása Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

13. Tartalékfeltöltés A 2012. január 1-jétől hatályos MNB tv. módosította a kiegyenlítési tartalékok térítésével kapcsolatos korábbi szabályozást, és előírta az új szabályok alkalmazását már a 2011. évi beszámolóra is. Térítési kötelezettség : Korábban: ha a mérleg fordulónapján a kiegyenlítési tartalékok bármelyike negatív egyenleget mutatott. 2011-től: kiegyenlítési tartalékokat összevontan kell vizsgálni • ha a kiegyenlítési tartalékok összevont egyenlege negatív és • meghaladja az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény együttes pozitív egyenlegét. A kiegyenlítési tartalékok pozitív egyenlegük esetén nem vonhatók el az MNB-től. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

14. Az MNB leányvállalatai (50%-ot meghaladó tulajdoni hányad) millió forintban • * A Pénzjegynyomda Zrt. osztalékfizetéséről még nem született tulajdonosi döntés. • ** A KELER Zrt. Közgyűlése későbbi időpontban kerül megtartásra. Pénzjegynyomda Zrt.: a társaság 2011-ben eredményes gazdálkodási évet zárt. A nyereség csökkenését döntően a bankjegyek iránti kisebb igény miatti árbevétel kiesés befolyásolta. Pénzverő Zrt.: a 2011-es gazdasági évet kedvező eredménnyel zárta a társaság. Mindezt további hatékonyságjavító és a jövedelmezőség megőrzését biztosító intézkedések kidolgozásával és megvalósításával, mindenekelőtt a saját kibocsátású termékek és szolgáltatások értékesítési volumenének és jövedelmezőségének növelésével biztosította a társaság. KELER Zrt.: sok éve stabilan nyereséges gazdálkodást folytató vállalkozás. Eredménye a szolgáltatói tevékenység eredményéből és a pénzügyi tevékenység eredményéből épül fel, melyek 2011-ben – bár a 2010-ben realizált eredménytől kismértékben elmaradtak - a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

15. Devizatartalék-kezelés

16. A tartalékkezelés célja A befektetői bizalom fenntartásához, a monetáris politikai eszközrendszer működtetéséhez, illetve az állam devizakiadásaihoz szükséges deviza biztosítása. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

17. A devizatartalék, a külsőadósság-mutatók és az M2 pénzmennyiség alakulása Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

18. A devizatartalék változásának összetevői A devizatartalék állománya 2011-ben 4,1 milliárd euróval 37,8 milliárd euróra nőtt. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

19. A jegybank eurót biztosított a hitelintézetek végtörlesztésekből adódó fedezési tevékenységéhez 22 db tender 2011. október 3. és 2012. február 29. között, melyeken a partnerkör eurót vásárolhatott forint ellenében a piaci EUR/HUF árfolyamon (a beadott ajánlatok elfogadásáról az MNB döntött, a legalacsonyabb elfogadott árfolyam került publikálásra a tendert követően). A deviza tényleges kifizetésére mindig csak a végtörlesztések megvalósulását követően került sor. A tendereken összesen 2679 millió eurót vásároltak a partnerek, amelyből a megvalósult végtörlesztések alapján 2586 millió euróhoz tudtak hozzájutni. A programban részt vevő hitelintézeteknek vállalniuk kellett, hogy először rövid külső forrásaikat csökkentik. Így nemcsak a devizatartalék csökkent, hanem az ország rövid külső adósságának csökkenéséből adódóan a tartalékszükséglet is. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

20. A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése Konzervatív befektetési politika: alacsony kockázat és magas likviditás mellett a lehető legmagasabb hosszútávú hozam elérése aktív portfoliókezeléssel. Likviditás • Értékpapír szintű likviditási kritériumok: egy értékpapír kibocsátásból maximálisan megvásárolható arány meghatározása • Portfólió szintű likviditási limitek: a szélsőséges piaci körülmények között is készpénzre váltható eszközök minimális mennyiségének a meghatározása A tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza folyamatosan rendelkezésre állt. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

21. A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése Biztonság • Az MNB árfolyamkitettséget kizárólag euróban vállal fel (más devizák árfolyamkockázatát derivatív eszközökkel fedezi). • Kizárólag AAA-A minősítésű befektetési eszközök vásárolhatók. • A hitelminősítések mellett az MNB piaci indikátorok alapján is korlátozza az új befektetésre alkalmas eszközök körét. Az év során hátralévő futamidő szerinti differenciált limitek kerültek bevezetésre. • A befektetési portfóliók megcélzott átlagos hátralévő futamideje decemberig 1,5 év volt, utána 1 évre csökkent. • A Monetáris Tanács döntött a befektetések nagyobb diverzifikálásáról (USA, Nagy-Britannia, Japán) – implementáció a 2012. év elején. 2011-ben sem fordult elő nem-teljesítéssel összefüggő kockázati esemény az MNB portfoliójában. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

22. A tartalékon elért hozam A tartalékportfóliók teljesítményét leginkább az ún. benchmarkot jelentő referencia portfóliókhoz képest lehet értékelni. A benchmark portfóliók egy passzívan kezelt portfoliót reprezentálnak, azaz össze lehet vetni, hogy az MNB portfólióinak teljesítménye hogyan viszonyult egy hasonlóan biztonságos piaci portfolióhoz. Az öt aktívan kezelt tartalék portfólió teljesítménye 2011-ben (%) Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

23. Működési költségek alakulása

24. Az MNB működési költségeinek alakulása nominál- és reálértéken 2007-2012 között Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

25. A költségek folyamatos csökkentése • A 2011. évi működési költségek a 2006. évihez képest reálértéken közel 40%-al alacsonyabbak, ami 5,7 milliárd forintos reálértékű költségcsökkenést jelent ezen időszak alatt. • Az elmúlt három évben nominálértéken 3 milliárd forint megtakarítást ért el az MNB, elsősorban a hatékonyságjavító projekt és a költséghatékony megoldásokat előtérbe helyező szemléletváltás eredményeként, továbbá jogszabályváltozásokból következően. • A 2010. évhez képest 900 millió forinttal csökkentek a működési költségek. Főbb okok: értékcsökkenési leírás mérséklődése; egyszolgáltatós épületüzemeltetés; készpénz-logisztikai rendszerek szerződéseinek felülvizsgálata; holokauszt-perrel kapcsolatos feladatok központosítása; felsővezetők, MT tagok törvénymódosításból adódó jövedelemcsökkenése. • A 2011. évi működési költségek nominálértéken nem érték el a 12 milliárd forintot, amire 1997 óta nem volt példa. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

26. A 2011. évet is érintő költségcsökkentő intézkedések A költségcsökkenést eredményező intézkedések egyrészt a hatékonyságjavító projekt megvalósításának folytatásához, befejezéséhez kapcsolódtak (az MNB szakmai tevékenysége színvonalának megtartása, fejlesztése mellett), másrészt a projekt révén a költséggazdálkodás egészére kiterjedő szemléletváltáshoz, a takarékos és költséghatékony megoldások előtérbe helyezéséhez kötődtek, pl.: • az eszközöknek a korábban tervezett időtartamon túli használata; • az informatikai költségek optimalizálása, a szállítói szerződések felülvizsgálata; • a beszerzési folyamat eredményességének, az árverseny intenzitásának növelése; • a külső szakértői támogatások igénybevételének csökkentése; • a költségtranszparencia növelése a takarékos szemlélet további erősítése érdekében; • a használt épületek számának csökkentése és a meglévő létesítmények egy szolgáltatós üzemeltetése; • a bankjegy-feldolgozási technológia karbantartási szerződéseinek felülvizsgálata és racionalizálása, az értéktár-üzemeltetési tevékenység „visszaszervezése”. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

27. A személyi jellegű ráfordítások és létszám alakulása 2009-ben 400 millió forint megtakarítás jelentkezett, 8,9%-os létszámcsökkenéssel együtt. 2010-re további több mint 650 millió forintos költségcsökkenést ért el az MNB, a létszám 2,2%-os mérséklődése mellett. A 2011. évben a személyi jellegű ráfordítások 123 millió forinttal csökkentek, miközben a létszám lényegében nem változott. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

28. A személyi jellegű ráfordítások alakulása a költségvetési szektorral összehasonlítva Az MNB személyi jellegű ráfordításai a 2006. évihez viszonyítva minden évben csökkentek és a periódus végére 20%-kal alacsonyabb szinten álltak. A költségvetési szférában a kezdeti emelkedést csökkenés követte, így összességében a személyi ráfordítások szinten tartása figyelhető meg. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

29. A létszám alakulása az MNB-ben és a költségvetési szektorban Míg az MNB létszáma a 2006. évihez viszonyítva minden évben csökkent, és a periódus végére 25%-kal alacsonyabb szinten volt. Addig a költségvetési szféra létszámalakulására hasonló csökkenő tendencia nem jellemző, 2011-ben 7%-kal volt alacsonyabb a létszáma, mint 2006-ban. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

30. Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai

31. A bankjegy- és érmegyártás ráfordításai Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

32. Felirat-változtatás • 2012-ben gyártandó érmék • 10-10 millió darab öt, tíz, és húsz forintos • Felirat változtatás költsége 5 millió forint Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

33. Beszerzési tevékenység

34. Korszerű beszerzési tevékenység • A 2010-ben végrehajtott működés- és szervezetfejlesztési program (Beszerzés stratégiai átalakítása projekt) során a törvényi megfelelőség fenntartása mellett a Bank beszerzési gyakorlatát közelítettük a legjobb versenypiaci gyakorlathoz. • A lezárult projekt sikerét igazolja, hogy 2011-ben a hatékony piaci munka nagyobb versenyt eredményezett: • ajánlattevők száma 20%-kal nőtt • A felkért cégek közül ajánlatot adók aránya az előző évi 68 %-ról 75 %-ra emelkedett • eljárások átlagos átfutási ideje 10%-kal csökkent • Az e-aukciós eszköz alkalmazásával lebonyolított beszerzések aránya 2010-hez képest 29%-ról 43%-ra nőtt, az elért átlagos megtakarítás 24%. • A Transparency International felügyelte az MNB Felhasználói oldali munkaállomások beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárását, és végső jelentése szerint: „az MNB a vizsgált eljárást jogszerűen, illetve a tisztesség és az átláthatóság legmagasabb szintű kívánalmainak megfelelően bonyolította le”. * forrás: MaKAB (Magyar Közbeszerzési Adatbázis) Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

35. Társadalmi felelősségvállalás

36. Az MNB a társadalmi felelősségvállalási tevékenysége szerteágazó Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

37. Környezettudatos működés • 2011-ben bevezettük a KÖVHIR-t (Környezetvédelmi és Vezetési hitelesítési rendszer), ami környezettudatos működésünk szervezettebb, intézményesítettebb formáját biztosítja. A rendszer a környezeti teljesítmény folyamatos javítására irányul: • 2011-ben a villamos-energia felhasználás 7,6%-kal csökkent • A CO2 kibocsátásunk 7,3%-kal mérséklődött • A kommunális hulladék mennyisége tavaly 35%-kal volt alacsonyabb, mint 2010-ben. Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

38. Jótékony célú kezdeményezések - Brikett pályázat Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

39. Pénzügyi kultúra fejlesztése Cím: Az MNB 2011. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

40. Összefoglaló

41. Összefoglaló • A jegybank eredménye nem a jegybanki működés sikerességének mérőszáma. • Az MNB éves eredménye miatt a költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett. • Az MNB konzervatív befektetési politikájának köszönhetően a tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza folyamatosan rendelkezésre állt. • Az MNB portfoliójában 2011-ben sem fordult elő nem-teljesítéssel összefüggő kockázati esemény.

42. Összefoglaló • A jegybank 2011-ben is példamutató gazdálkodást folytatott. • Az MNB 2011. évi működési költségei nem érték el a 12 milliárd forintot, amire 1997 óta nem volt példa. a 2011. évi működési költségek a 2006. évi költségekhez képest reálértéken közel 40%-al, 5,7 milliárd forinttal csökkentek. • Az MNB kimagasló eredményeket ért el a környezettudatos működés és a társadalmi felelősségvállalás területén is.

43. Köszönjük a figyelmet!