ERP-beruházások Magyarországon

1. ERP-beruházások Magyarországon Pitlik László, Pető István SZIE Gazdasági Informatika Tanszék Szent István Egyetemi Napok 2003. augusztus 29.

2. A vizsgálat célja, módszere és köre Fontos megjegyzés: az itt szereplő adatok alapvetően a felmérés struktúráját kívánják szemléltetni, részletekért forduljon a Gazdasági Informatika Tanszékhez! • Cél: A hazai ERP-bevezetések elemzésével a szegmens jellemzőinek feltárása (az ERP-szállítók, -bevezetők, illetve a bevezetések vizsgálata) • Módszer: Kérdőíves felmérés (e-mail), személyes interjúk 2003 nyarán (üzleti titokként kezelt adatok miatt az egyes elemzési sokaságok eltérnek egymástól) • Vizsgálati kör: • IT-cég (ERP-szállító): >20 • ERP-rendszerek: >20 • ERP-t bevezető vállalkozások: >140

3. ERP-szállítók • Alapítás éve: 1989-2003 • Tulajdonosi, „know-how”-érdekeltség: • A vizsgált sokaságban szereplő cégek megoszlása alapvetően földrajzi értelemben • Értékesített rendszerek (a referenciák arányában): • A vizsgált ERP-k hazai vs. nemzetközi fejlesztésének aránya • A vizsgált cégek %-os aránya abban a tekintetben, hogy kínál-e online rendszerismertetőt, illetve ha igen, az mennyire informatív • Versenytársként számos cég neve felmerült, ugyanakkor a helyezések alapján egyes cégek, illetve rendszerek kiemelkedtek, míg a többiek nem jellemezhetők egyértelműen.

4. ERP-rendszerek • Felépítés: • Klasszikus modulok (pénzügy-számvitel; controlling; készletgazdálkodás; logisztika; beszerzés; értékesítés; HR; CRM; termelés-folyamatirányítás) • Egyedi fejlesztések (pénznemek kezelése; selejt- és zárolt termékek kezelése; selejt% a tervezésben; cikkszám-konverzió; projektmenedzsment; grafikus tervtábla; portai beléptetés, stb.)

5. Az ERP-piac jellemzése • Az elmúlt 3 évben az ERP-rendszerek hazai forgalmának az interjúk alapján történő becslése (Mrd Ft/év) • A legnagyobb 5 cég részesedése a forgalomból a becslések alapján • A piac trendje (a forgalom és a bevezetések száma alapján) bővülő úgy a kisebb, mint a nagyobb cégek, ill. a korábban (1995 előtt) és a később alakult cégek esetében is: • a forgalom éves, átlagosan növekedése %-ban kifejezve, • a referenciák számának alakulása a vizsgált időszakban, • A cégek alapításának és azok piaci részesedés-változásának vizsgálata az egyes időintervallumokban (Hogyan hatott az aktuális gazdasági környezet az induló IT-vállalatok későbbi teljesítményére?)

6. Bevezető vállalatok I. • A vizsgált referencia-vállalatok fontosabb paraméterei:

7. Kis- és középvállalat aránya a vizsgált cégek között A vizsgált referenciacégek milyen %-ban használtak korábban valamilyen ERP-rendszert, illetve az egyes modulok meglétének aránya az ERP-t korábban már használó vállalatok között összességében, illetve a vizsgált ágazatok-csoportok tekintetében: Bevezető vállalatok II.

8. További ágazatok: fémipar orvosi műszer szállítmányozás villamosipar vegyipar gázipar cipőipar csomagolástechnika gyógyszeripar, textilipar Branche-specifikus referenciák és bevezetett modulok viszonyaI.

9. Branche-specifikus referenciák és bevezetett modulok viszonyaII.

10. Bevezetések ERP bevezetés referenciáinak száma: • Tartalmazza a vizsgált referenciák (darabszámban és értékben vizsgált) időbeli megoszlását, és a kiugróan magas forgalmú éveket, ezek arányát az összeshez képest.

11. Bevezetett modulok és referencia-modulok viszonya … cégméret specifikusan (pl. KKV): • Van-e olyan modul, melyhez az adott cégnek nincs korábbi referenciája? • Van-e elegendő referencia az egyes modulokhoz (a cégméret és/vagy ágazat figyelembevételével ill. anélkül)?

12. Referencia-hiányos modulok • Az egyes modulok igénylésének gyakorisága, ill. a ténylegesen igényelt modulok referencia-hiányossága alapján történő kategóriákba sorolása:

13. Bevezetés jellemzői • Igénybe vette-e a szoftverkövetést? Igen/Nem (%) • Történt-e utólagos modul és/vagy funkcióbővítés? A bővítések %-os aránya • Kihasznál-e minden bevezetett modult? Igen/Nem (%) • A vagylagos opciók (4GL, integrált, moduláris rendszer, skálázhatóság, bővíthetőség, rugalmasság, MS/Unix-platform, magyar támogatás, magyar dokumentáció, stb.) megléte az egyes ERP-rendszerek esetében – a szakértői interjúk alapján (%)

14. Költségszerkezet I. Konszolidált költségkategóriák (saját értelmezés alapján): • Bevezetés • Fejlesztés - licenszdíjak • Fejlesztés - paraméterezés • Fejlesztés - programfejlesztés • Fejlesztés - tanácsadás • Oktatás • Projektvezetés • Tervezés • Tesztelés • Hardverigény • Összesen

15. Költségszerkezet II.

16. Költségszerkezet III. • Grafikon, mely két forrás alapján mutatja be az előző költségkategóriák alakulását: • Egyedi projektek átlaga, illetve • Szakértői vélemények átlaga segítségével • Szintén feltüntetésre került az átlagos hardverköltség is (az ERP összköltség %-ában), melyet nyilván nagymértékben befolyásol, hogy a cégnél mennyire volt kiépített IT-infrastruktúra a bevezetést megelőzően.

17. Szövegpanelek az ERP bevezetés indoklásához Eltérő stílusban és részletességgel kerül kifejtésre az egyetlen releváns gondolat: a bevezetést követően a vállalkozás gyorsabb, rugalmasabb, átláthatóbb adatáramlással rendelkezik. A pozitív hatások reprodukálható, szakmailag megalapozott számszerűsítésére kísérlet sem történik. Így az ERP bevezetése stratégiai kérdésként fogalmazódik meg a BR keretében. (Forrás: interjúk és egyéb dokumentációk alapján)

18. Köszönöm a figyelmet! pitlik@miau.gau.hu ipeto@miau.gau.hu