Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés

1. Kompetencia Végzettség Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés

3. Versenyképességünkről • IMD Nemzetközi Gazdaságelemző Intézet (Lausanne) 2010. évi versenyképességi jelentése 59 országról: • fiatalkori munkanélküliség 49. hely(27%) • korrupció 55. hely • bürokrácia 51. hely • kormánypolitikák minősége 53. hely • személyi jövedelemadó 59. hely • vállalati nyereségadó 8. hely • oktatásügy minősége 48. hely (2009-ben 31. hely) • egészségügy minősége 48. hely (2009-ben 38. hely) • fogyó népesség, társadalom elöregedése 59. hely Forrás: Csath Magdolna, Magyar Hírlap, 2010. 06.26.

5. Alacsony foglalkoztatottság=munkanélküliségre adott rossz válasz

6. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel • Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell • Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. • Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést.

8. Elmaradott térségek, regionális leszakadás • A 33 legelmaradottabb kistérségben 1 millió fő él. A leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatói erősödő leszakadást jeleznek. • A gyakran megyényi kiterjedésű, hátrányos helyzetű települési tömbben élő családok túlnyomó része segélyekből, alkalmi munkákból él. • A legelmaradottabb területek elszegényedtek, hiányzik az önerőből történő kitörés esélye. • A nagyarányú elvándorlás következtében a településeken főként az inaktív, eltartott népesség van jelen. • Kedvezőtlen az elmaradott területeken élők kor-, illetve képzettség szerinti összetétele.

9. Alacsony végzettségűek esélyei a munkapiacon • Munkavégző képességben komoly deficit • Alacsony termelékenység miatt relatív drága munkaerő • Alapvető írás, olvasás, számolás, szövegértés hiánya • Munkapiacon nem tudják eladni munkaerejüket • Új munkahelyek elérhetetlenek, technológiai váltás • Képzésük nehéz és költséges

10. Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés • Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. • Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. • Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%

11. Szakképzés politika, szakképzési stratégia • A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. • A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.

12. Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: • Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, • A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel • Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával • Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása Keresletvezérelt szakképzési rendszer

13. Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges • Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. • Transzparencia és elérhetőség

14. Férőhelyek a 2010/2011-es tanévre Felsőoktatás kapacitáskihasználtsága 70%

18. A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya Forrás: MKIK és MKIK GVI felmérés

19. Győr: gimnáziumi és érettségire felkészítő osztályok csökkentése 14 osztállyal , szakiskolai osztályok növelése 12 osztállyal

20. A tanulószerződés intézményrendszere • A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás. A munka világába történő átmenet segítése. A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek • A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény. A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése • Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény. Évente 7 milliárd Ft a tanulóknak • 48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben. A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

22. Beavatkozást igénylő tartalmi kérdések • Aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe • Gyakorlati képzés súlyának szerepének növelése: Az új OKJ, vizsgáztatás nem hozta az elvárt eredményeket. • A normatív finanszírozás: meg kell szüntetni az egyenlősdi-elvet, figyelembe kell venni a szakmák-szakmacsoportok tényleges képzési költségeit, területi munkaerő-piaci igényeit és elhelyezkedési mutatóit. • Tanulószerződés intézményrendszerének erősítése, sikeres munkavállalói életre felkészítés. A 23 éves korhatár kiterjesztése, munkával egybekötött képzés

25. A szakképzés iskolai és munkaerő-piaci modellje Munkára szocializálás a gazdálkodónál évi Magyarország 60 nap Németország, Franciaország 150 nap Szakiskolában oktatás-nevelés évi Németország, Franciaország 60 nap, Anglia 70 nap Magyarország 150 nap

28. www.mkik.hu