A pénzügyi egyensúly fogalma, mérőszámai

1. A pénzügyi egyensúly fogalma, mérőszámai Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

2. Gazdasági egyensúly-pénzügyi egyensúly Milyen megközelítések vannak? • reál- és nominális egyensúly, • mérleg egyensúly, • részpiaci és teljes piaci egyensúly, (általános egyensúly) • statikus egyensúly, dinamikus egyensúly, • mikro-, mezo-, makro szintű,

3. A gazdaság bonyolult rendszer - egyensúlyának vannak reál- és nominális tényezői, - a gazdasági egyensúly különféle részegyensúlyok összessége, (balance, equilibrium) - az egyes részegyensúlyok megvalósulása nem jelent gazdasági egyensúlyt,

4. Az egyensúly fogalmának rendszerelméleti megközelítése • A gazdasági egyensúly az az állapot, amikor egy adott időszakban a rendszert alkotó tényezők stabilak, nincsenek erőteljes változások, a különböző gazdasági szereplőknek nem áll érdekükben megváltoztatni gazdasági magatartásukat. • A rendszerelmélet szerint egy rendszer akkor van a folyamatos egyensúly állapotában, ha tényezőinek aktuális konfigurációja alkalmas arra, hogy környezetéhez alkalmazkodva képes önmagát fenntartani.

5. A pénzügyi egyensúly • A gazdasági egyensúly, ezen belül a pénzügyi egyensúly nem feltétlenül egymást lefedő fogalmak. A reálgazdasági egyensúly általában feltételezi a pénzügyi egyensúly létét, míg a pénzügyi egyensúlyból nem következik feltétlenül a reálegyensúly. A két tényező között kölcsönhatás. (Pl. a nyugdíjrendszer és elöregedés problémája az eszközzsugorodási hipotézis)

6. Pénzügyi egyensúly megjelenései és mérőszámai • Mikro • likviditás, • szolvencia, • bonitás, • Makro • pénzstabilitás, • külső pénzügyi egyensúly fizetőképesség, • fiskális egyensúly

7. Makro pénzügyi egyensúly mutatószámai • Belső • - pénzstabilitás,infláció; • - pénzmennyiség változás/GDP változás; • hitelkereslet, hitelkínálat; • - államháztartás pozíciója (elsődleges egyenleg, GFS egyenleg), annak GDP-hez viszonyított aránya, • - államadósság/GDP • Külső • valutaárfolyam stabilitás/volatilitás, • nemzetközi fizetési mérleg pozíciója, ennek GDP-ben kifejezett értéke • Külső adósságállomány/GDP

8. A fiskális egyensúly néhány kérdése

9. A fiskális rendszer hatásai • Bevételi oldal hatásai (T= adók, F = használati díjak, D (G) = hitelfelvétel) • A költségvetés kiadási oldalának hatásai. (G = kormányzati vásárlások, TR = transzferek, N = kamatfizetés államadósságra, A =államadósság törlesztés) • A bevétel és kiadás különbségének (fiskális pozíció) hatásai. (deficit/szufficit)

10. Adóztatás hatásai Fiskális hatások. Biztosítják a közkiadások fedezetét. Jövedelemelosztási hatások. Az adóalanyok nem feltétlenül azonos adót fizetnek, ez megváltoztatja jövedelmi pozíciójukat. Piac torzító hatások (adóterhelés). Költségeket módosítanak. Korrekciós (internalizáló) hatások (Pigou-féle adók). A környezeti adók beépülnek a környezet károsító termelés költségeibe.

11. A fiskális rendszer hatásai • A fiskális politika az egyenlegeken keresztül hat. • Deficit (flow) finanszírozása történhet: 1. Monetizálással, nő a forgalomban lévő pénzmennyiség. Ez lehetséges jegybanki hitelnyújtással, vagy állampapírok monetáris szereplők általi vásárlásával. 2. Tőkepiaci finanszírozással, amikor az állampapírokat nem monetáris szereplők vásárolják. • Államadósság(stock) = felhalmozott deficit • Vegyük észre a monetáris és fiskális alrendszer kölcsönhatásait és gondoljuk át a jegybanki függetlenséggel kapcsolatos ismereteket!

12. A fiskális egyensúly megteremtése • önmagában egyensúlyi probléma a fiskális egyensúly hiánya? • Milyen mutatói vannak? (elsődleges; GFS; ESA 95 módszertan szerinti. Mit mutatnak? • a kormányzati szektor pozíciójának javításának lehetőségei: • Bevételi oldal növelése (adóemelés, használati díjak szerepének növelése, állami vagyon értékesítése). Itt is felmerülnek szerkezeti kérdések. • Kiadási oldal csökkentése. Fűnyíró vs. szerkezeti reformok, rövid táv-hosszú táv.

13. Az államadósság fenntarthatósága • Az államadósság finanszírozhatósága, összetétele. (denomináció, lejárati szerkezet, az adósság kamatterhei) • Adósságcsapda fogalma, a fenntarthatóság feltétele ennek elkerülése. • A fenntarthatóság függ: • GDP növekedésétől, • a költségvetés elsődleges egyenlegétől • és az adósság kamatterhétől.

14. A külső egyensúly kérdései

15. A nemzetközi fizetési mérleg-első megközelítés, fogalom • Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi műveleteit összesítő kimutatás. • Tartalmazza: • a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok keretében az összes külföldről származó pénzbevételt és külföldre teljesített kifizetést, • a külfölddel szemben adott időszakban keletkezett követeléseket és kötelezettségeket, • a hivatalos tartalékok állományának változását. • pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos kereslet-kínálati viszonyokat fejezi ki.

16. Aktív tétel = külföldi fizetőeszköz beáramlását generáló tranzakció (pl. áruexport, tőkeimport) Passzív tétel = külföldi fizetőeszköz kiáramlását generáló tranzakció. (pl. áruimport, tőkeexport) Nemzetközi fizetési mérleg (flow)

17. A nemzetközi fizetési mérleg-szereplők • 1. Devizabelföldi = az a szereplő, akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai vonatkoznak. Nem teljes konvertibilitás esetén értelmezhető. • 1a. Rezidens az a gazdasági szerelő, akit alapvető gazdasági érdeke az adott országhoz köt. • 2. Devizakülföldi= akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai nem vonatkoznak. Nem teljes konvertibilitás esetén értelmezhető. • 2a.Nem rezidens akit alapvető gazdasági érdeke a külföldhöz köt. • 3. Offshore= kedvező deviza- és adószabályozási feltételeket biztosító országban bejegyzett, de gazdasági érdeke szerint nem a bejegyzés helyéhez kötődő szereplő, területen kívüli.

18. Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 1. • A folyó pénzügyi műveletek: • - áru- és szolgáltatás áramlások (áru- és szolgáltatás export-import, speciális pl. idegenforgalom) • - a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér, osztalék, kamat) • - viszonzatlan átutalások (támogatások, segélyek, adományok).

19. Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 2. • A tőketranzakciók: • - Működőtőke befektetések. Ezeknek nincs lejárata, a befektető tartós érdekeltsége a vállalatirányításban). Formája lehet „zöldmezős” beruházás, vállalatfelvásárlás (részvények többségének megvásárlása). • - a portfólió befektetések, itt likvid másodlagos piaccal rendelkező értékpapírok külföldi befektetők általi megvásárlásáról van szó. • - bankhitel; • - a spekulációs befektetések (forró pénz).

20. Nemzetközi fizetési mérleg külső egyensúlyt meghatározó részei • 1. Folyó mérleg (FFM), lényege, hogy a tranzakció hatása egyszeri. Áru-szolgáltatás mérleg, tényező jövedelmek áramlása (transzfer 1.) és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások(pl. EU-s támogatás, nemzetközi segély). • 2. Tőkemérleg, a devizatartalékokra és a folyó fizetési mérlegre későbbiekben kiható pénzmozgások. (Pl. tőkebefektetés tőkejövedelem kiáramlást generál)

21. Nemzetközi fizetési mérleg –úgynevezett alapmérleg • folyó mérleg + a rövidlejáratú tőkemozgásoktól (forró pénzek) megtisztított tőkemérleg. Ezen tételek finanszírozása tervezhető.

22. A nemzetközi fizetési mérleg-második megközelítés- hatások

23. Fizetési mérleg pozíció • Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik be, akkor ez aktívum. • Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik ki, akkor ez passzívum. • Önmagában az aktívum vagy passzívum a gazdaság egészségéről nem sokat mond.

24. Az ikerdeficit • - Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költségvetési hiány együtt jár a folyó fizetési mérleg hiánnyal. • - Vitatott jelenség: • Az ok, okozati összefüggések vonatkozásában. • Meghatározott feltételrendszer esetén következik be.

25. Aktívum/passzívummi a jó??? • „Ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyan az.” • - Magyarország fizetési mérlege: az elmúlt 20 esztendőben jellemzően folyó passzívumot mutatott, ezt ellensúlyozta a külföldi tőke beáramlása. Ha a tőke „önként jön” az befektetés, ha nem az kölcsöntőke. Ennek a tőkebeáramlásnak „ára”, hozama van. A nem fedezett passzívum a tartalékok változását eredményezi. (Az utóbbi néhány évben a magyar folyó fizetési mérleg aktív.) • - USA folyó fizetési mérlege passzív. Ezt nem kell teljes mértékben fedezni, mert az USD tartalékvaluta, sőt a nemzetközi pénzügyi rendszer számára időnként fontos is.

26. Aktívum/passzívummi a jó??? • „Az ördög a részletekben lakozik.” • Jelenleg a magyar folyó fizetési mérleg aktív. A gazdasági egészség jele? Nem! • Nem mindegy, hogy a pozícióm milyen valutában keletkezik. • Konvertibilis valutában szerzett aktívum. • Nem konvertibilis valutában szerzett aktívum. • ΣEgy-egy indikátort nem szabad abszolutizálni.

27. Monetáris politikai szempont • Hogyan hat a fizetési mérleg egyenlege a pénzmennyiségre? Pénzteremtés lehetséges úgy is, hogy monetáris szereplő devizát vált át hazai fizető eszközre. • Ceterisparibus az aktívum pénzmennyiséget növelő, mivel több devizát váltanak át hazai fizetőeszközre. • A passzívum ceterisparibus pénzmennyiséget csökkentő hatást fejt ki, mert több hazai valutát váltanak át külföldi fizetőeszközre. • A sterilizáció lényege éppen a „fölös” pénzmennyiség piac konform „eltüntetése”, kivonása a gazdaságból.

28. Árfolyam kockázat és az árfolyamváltozások hatásai • Árfolyam kockázatnyitott pozíció. • 1. „átárazza” a követeléseket, kötelezettségeket és a vagyont. • 2. ceteris paribus változtatja a határokon átnyúló gazdasági tranzakciók szereplőinek helyzetét. • Gyengülés jó azoknak, akik külföldi fizetőeszközben szerzik bevételeiket, rossz akiknek külföldi fizetőeszközben merülnek fel kiadásai. • Erősödés fordítva.

29. Az árfolyam rezsim • Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot? • Rögzített (fix) árfolyam: a monetáris hatóság • Szabadon lebegő árfolyam: a piac • Rugalmas(vegyes) árfolyam: van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle: bizonyos keretek között a piac, monetáris hatóság interveniál. Az intervencióra a nemzetközi tartalékokat használja.

30. Külső egyensúly Ha a FFM deficites: finanszírozni kell! Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek) Tartósan nem lehet a FFM deficites! Alapmérleg: X-M+LTC=0 LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): X-M+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

31. Külső egyensúly Szempontok: • Ne az abszolút, hanem a relatív FFM hiányt nézzük – GDP-hez viszonyítva • Mekkora az ország külső adósságállománya? • Mekkorák a valutatartalékok? (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot) • Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni? Ha nagy a hiány, valamit tenni kell Árfolyampolitika! Devizaátváltás korlátozása