A digitális világkönyvtárra való törekvés

1. A digitális világkönyvtárra való törekvés Készítette: Habók Lilla 2008. április 1.

2. Miért lenne jó? • Bárki könnyen, gyorsan hozzájuthat bármelyik könyvhöz a világ bármelyik részén • Kultúrák közötti megértés lehetősége • Európai kulturális örökséghez egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférési pont • Kutatók szabadon válogathatnak a könyvritkaságok közt is • Könnyen kereshetővé válna a tartalom • A világhálóra felkerült könyvek szinte halhatatlanok • Fejlődő országoknak jelentős

3. Legkorábbi: Project Gutenberg • 1971-ig visszanyúló könyvdigitalizáló mozgalom • Amerikai kezdeményezés • Kb. 21 ezer könyv • 1994 német leágazás (kb. 3000 könyv) • Szövegalapú • Hibák kijavítása

4. „A Nagyok” és a nagy csata: Google vs Microsoft

5. Mit lépett a Google? • 2004. augusztus: Google Print • Azoknak a könyveknek a tartalmában keres, amelyeket a Google beszkennelt, digitális adatbázisában tárol • Segíti a felkutatást, de nem olvasható el a teljes mű • Hivatkozás a könyvet áruló helyekre • -> Google Book Search • 2004. december: Google Book Library Project • Könyvtárak anyagainak szkennelése: Stanfordi-, Harvard-, Michigani-, Oxfordi Egyetem, New York-i Közkönyvtár

6. Hogyan működik? (http://books.google.com/) • hagyományos keresés • Találatok kiegészítő linkjeinél beszkennelt oldalak, képek vagy összefoglaló írások • Szerzői jogi feltételektől függ: belelapozás, böngészés • Kiadó weboldalához, könyvesbolthoz link • Nem exkluzív szerződéskötés

7. Mit vétett a vállalat? • 2005. szeptember, Authors Guild sérelme: bedigitalizálta és elérhetővé tette a szerzői joggal védett kiadványokat • Védekezés: újabb esélyt adtak a kevésbé ismert kiadóknak és szerzőknek • Nincs szerzői jogsértés – csak szövegrészleteket tettek elérhetővé, teljes oldalakat csak a jogtulajdonos beleegyezésével

8. Kiadók félelme: senki nem vesz majd nyomtatott könyveket -> nem digitalizálják azokat, amiknek szerzői ellenzik • 2005. december: az egyetemek a bedigitalizált minőséget kifogásolják – fáradságos munka, sok hibalehetőséggel • 2006. június: a Google részsikerével zárul a Tudományos Könyvtársaság (WBG) által indított per

9. Egyéb problémák • bizonyos művek egyes országokban nyilvánosan elérhetők, más országokban védettség • Jean-Noel Jeanneney, a Bibliotheque Nationale vezetője szerint nő az angol nyelvű tartalmak dominanciája a világhálón és az amerikai szemlélet • Drótos László (OSZK MEK): amerikai történelemszemléletet is nő, továbbá Amerikában ügynökségek vásárolják fel a jogokat, míg Európában örökösöknél van

10. További lépések • 2006. augusztus 31. Letölthető művek is • Csatlakozik: Kaliforniai Egyetem, Complutense Madrid Egyetem könyvtára, Bajor Állami Könyvtár (olasz, francia, spanyol, latin, ázsiai, kelet-európai nyelvű könyvek is) • Középkori könyveknél ScanRobot

11. Beszáll a • 2006. október: Kirtas Technologies megbízása • 2006. december: Live Search Books bétaverziója –> külön weboldal helyett Live részeként szeretnék, így ugyanazon a felületen kereshetnénk interneten és a könyvek tartalmában • Okulva a hibából: csak szabadon hozzáférhető, nyilvános, a szerzői jog által nem védett művek; védett tartalmakról a kiadók határozhatnak • British Library, Torontói és Kalifornia Egyetem könyvtárának állománya

12. Live Search Books (http://books.live.com ?) • A keresés során megkapjuk a szükséges részleteket • Előzetes: könyvborító, tartalomjegyzék, összefoglaló • teljes műveket letölthetjük PDF formátumban • Kiadóhoz link • Most nem működik • Publisher Program: a szerzők jelentkezhetnek, hogy digitalizálják írásaikat

13. További próbálkozások: Open Content Alliance (OCA) • Nyílt Tartalmak Szövetsége • Internet Archive működteti • 2007. januárig 100 ezer könyvet digitalizált • Tagjai többek közt: a Kaliforniai Egyetem, Torontói Egyetem, Hewlett-Packard, az Adobe, Yahoo, a Microsoft. • További támogatások: Bostoni Közkönyvtár, Getty Kutatóintézet, Metropolitan Művészeti Múzeum

14. Mindent indexel "amíg a jogtulajdonos nem kéri, nem vesszük le" digitalizálás után tiltható vagy korlátozható az elérhetőség és keresés Előre köt megállapodásokat csak jogilag teljesen tiszta tartalmakat digitalizál Nem kell korlátozni, mivel megengedték Mindkettőnek tagja pl. a Kaliforniai Egyetem Google Book Search | Open Content Alliance

15. Európai Digitális Könyvtár (EDL)www.europeana.eu • Az Európai válasz • Jean-Joel Jeanneney, a Francia Országos Könyvtár (BNF) volt igazgatójának kezdeményezése • francia-magyar-portugál digitális könyvtár lesz • 2007. március: párizsi könyvvásáron mutatták be • Cél: óvni, hozzáférhetővé tenni a kulturális értékeket • Sok támogatást kap, még nem kereshető

16. Austrian Literature Online (ALO) • A program példájára osztrák kezdeményezés • célja az osztrák kultúrörökség megőrzése az utókor számára • Tagok: Osztrák Nemzeti Könyvtár, Graz, Linz, Innsbruck • Jelezhetik a hibákat, megjegyzéseket fűzhetnek • szakemberek a nyílt hozzáférés elvének támogatói -> nincs jogvédelem • Kis ország önerőből is képes lehet rá…

17. UNESCO + amerikai Kongresszus könyvtár • 2006-ban jelentették be közös digitális könyvtár létrehozását • ritka könyveket, dokumentumokat, filmeket, fotókat, hangfelvételeket ingyen • Cél: kultúrák közötti megértés elősegítése, kulturális értékek megőrzése • 7 nyelven lesz kereshető • Elsősorban nem angol nyelvű ritkaságok • Szabadon másolható lesz

18. Million Book Projecthttp://www.ulib.org/ • Résztvevők: Carnegie Mellon Egyetem, Zhejiang Egyetem, Indiai Tudományos Intézet, Alexandriai Könyvtár • 1,5 millió könyv • I. sz. 1000 körüli dokumentumok is, de többség XX-XXI. Századi • ezer szakember naponta 7000 könyvet digitalizál • Nemes cél: a világ összes könyvének digitalizálása és mindenki számára hozzáférhetővé tétele.

19. Az Európai Parlament (EP) támogat • a szerzői jogokkal nem védett könyvek elérhetővé tételére koncentrálna, de a jogvédett írásokat is "lapozhatóvá" tenné • Felszólította a tagállamokat, működjenek együtt egy európai digitális könyvtár létrehozása érdekében! • érdemes építeni a már meglévő európai kezdeményezésekre, megemlíti az Europeana projektet • kéri az összes európai könyvtárat, bocsássák az európai digitális könyvtár rendelkezésére azokat a szerzői jogvédelemtől mentes műveket, amelyek már digitális formában vannak a birtokukban • Cél: európai kulturális örökséghez egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférés

20. „Kisebb” projektek • Mozart 4000 kézzel írt kottaoldalának digitalizálása (2005) • 1600 éves Codex Sinaiticust, vagy más néven a Sínai Biblia • Trieri Egyetem 170 000 euróért készítette el a Grimm testvérek 32 kötetes német szótárának digitális másolatait (Google ebből az összegből 4000 könyvet digitalizáltatott volna) • British Library egész állományának digitalizálása (ebbe szállt be a Microsoft)

21. Mi a helyzet, Magyarország? • 1994-től Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) http://mek.oszk.hu/, több mint ötezres állomány, csak magyar nyelv/vonatkozás, szerzői jogok miatt nem minden dokumentum publikus • 1997 Neumann-ház, Neumann János Digitális Adattár http://www.neumann-haz.hu/ • 1998 Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) http://www.irodalmiakademia.hu/ • 2007. november: Google program magyarításának terve, lehetőség a magyar kiadóknak, hogy közzétegyék a műveket, ezzel az ország járna jól • 2008. február: 20. század történelmét feldolgozó portál, OSzK budapesti újságai 1900- 1999-ig (most 1903-ig) http://www.huszadikszazad.hu

22. Magyar Google könyvkereső jelenleg

23. Tévhit a virtuális világkönyvtárról • Nem helyes az a megközelítés, hogy az elektronikus formátumban közzétett alkotások mellett elsorvad a nyomtatott könyv szerepe. • Példa: Kertész Imre Sorstalanság című könyve a Nobel-díjról szóló hír megjelenése után néhány nappal elérhető volt a DIA weboldalán • Az ingyenesen elérhető digitális változatot néhány hónap alatt hetvenezren töltötték le • a nyomtatott könyv - jellemzően 2000 - forintos áron - kétszázezer példányban fogyott el.

24. A problémák összegzése • Jogi kérdések: körültekintőnek kell lenni a témában, és mindig megkérdezni a jogutódokat vagy a kiadókat, ha be akarják digitalizálni az adott könyvet • Különböző országokban különböző törvények • Minőségi kérdések: fáradságos munka minden egyes könyvet külön digitalizálni, nagy a hibaszázalék, ha mindezt még gyorsan is szeretnénk csinálni • Bár nagy összegeket áldoznak rá, a pénz sosem lehet elegendő mindenhová • Sok nagyobb kezdeményezés, mégsem átfogó, lassíthatja a munkát, hogy a vállalkozások nem egyeztetnek egymással, így ugyanazt a könyvet többször is digitalizálhatják • Virtuális Világkönyvtár csak akkor jöhet létre, ha tényleg benne van a világ összes országa