290 likes | 470 Views
Környezetvédelmi szempontból káros támogatások a közlekedés terén Pavics Lázár Leveg ő Munkacsoport „A környezetvédelmi szempontból káros támogatások és megszüntetésük lehetőségei” konferencia Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 2004. szeptember 2-3. Az előadás tárgya:
E N D
Környezetvédelmi szempontból káros támogatások a közlekedés terén Pavics Lázár Levegő Munkacsoport „A környezetvédelmi szempontból káros támogatások és megszüntetésük lehetőségei” konferencia Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 2004. szeptember 2-3.
Az előadás tárgya: A személygépkocsikkal és a tehergépkocsikkal kapcsolatos állami bevételek és kiadások. A közlekedésen belül ezekre jut a támogatás közel 90%-a. A feldolgozás módszere: Az „egyedi” befizetések és kiadások teljes 2004. évi összegének rendszerezett és mérlegszerű bemutatása. Támogatás = kiadás – bevétel
Bevételek Nem vettük figyelembe a személy- és tehergépkocsik vásárlásával és használatával, fenntartásával összefüggő áfából, szja-ból és egyéb általános adókból és járulékokból származó állami bevételeket. Ezeket ugyanis a társadalom általános rezsiköltségeinek fedezetére kell fizetni minden termék és szolgáltatás után.
A 2004. évi költségvetési előirányzatban tervezett bevételek összesen 570 milliárd forintot tesznek ki. Ebből az üzemanyagok jövedéki adója 400 milliárd forint, vagyis az összes bevétel 70 százaléka.
Megjegyzés a jövedéki adóbevételalakulásához gazdaságpolitikai szempontból:
A táblázatból látható, hogy a fajlagos bérterhek 2,4-szer gyorsabban nőttek, mint a fajlagos jövedéki adó. Ez a környezet-szennyező tevékenységek gazdaságpolitikai támogatását jelenti. Ez a magyar élőmunka versenyhátrányát is okozza, és ezzel a munkahelyeket veszélyezteti.
A munkabért közvetlenül terhelő befizetések, a jövedéki és fogyasztási adóbevételek, valamint az infláció alakulása (1988=100) Az egy foglalkoztatottra jutó bérteher A munkabért közvetlenül terhelő adókból és járulékokból származó államháztartási bevétel infláció A jövedéki és fogyasztási adóból származó államháztartási bevétel
Az összes bevételből a személygépkocsik 460 milliárd forinttal (a GDP 2,3%-a), vagyis 81 százalékkal részesednek, a tehergépkocsik pedig 110 milliárd forinttal (a GDP 0,5%-a), ami a befizetések 19 százalékát teszi ki.
Útépítésre és útfenntartásra 2004-ben (az autópálya-építés 71 milliárd forint összegű áfa-mentességével együtt) az állam 433 milliárd forintot irányzott elő. Ha ebből levonjuk a fenntartásra szánt 71 milliárd forintot, akkor362 milliárd forintot, vagyis rekord összegű kiadást kapunk. A reális értékeléshez tartozik, hogy 2001. évi áron számolva 1976 és 2001 között Magyarországon évi átlagban 12 milliárd forintot költöttek az új utak építésére. Ez azt jelenti, hogy 30-szorosára növelték az útépítésre szánt összeget, miközben az egészségügyre, az oktatásra, a tudományos kutatásra (reálértéken) kisebb összeg jut, mint 10 évvel ezelőtt.
A személygépkocsik magánhasználatának költségként való elszámolása évi 600 és 1100milliárd forint közötti bevétel-kiesést jelent. Részletezve a számítás egyik módját: Ha a személygépkocsinkénti 580 ezer forint éves kiadást megszorozzuk a gépkocsik számával (2,7 millió), akkor 1566 milliárd forintot kapunk. Ebből az összegből kell levonni a háztartási statisztika szerint a lakosság által személygépkocsikra ténylegesen költött összeget. A háztartások összes kiadásukból 525 milliárd forintot fordítottak a motorizációra. Ezt levonva 1566 milliárdból, 1041 milliárd forintot kapunk. Ha ezt az összeget megszorozzuk 1,2-del, megkapjuk az államháztartási bevételkiesés összegét, amely 1250 milliárdforintot tesz ki.
A magyarországi autógyárak támogatása 2004-ben mintegy 160 milliárd forint. Ebben kiemelt szerepe van az egyszeri alkalommal elszámolt, 140 milliárd forintra tehető „vámbelföldiesítésnek”, a fennmaradó összeg nagyobb része társasági adókedvezmény.
A Forma-1 Magyar Nagydíj versenyek támogatása két részből áll: ·2,7 milliárd forintközvetlen költségvetési támogatásból és ·a dohánytermékek egyedi szabadreklámjábólszármazó 3–4 milliárd forintra becsült különleges haszon (sőt a külföldi reklámvonzattal együtt ez azösszeg 10 milliárd forintra tehető).
A közterületen történő ingyenes parkolás, gépjármű-tárolás évente 260–470 milliárd forint támogatást jelent. (Középértékként 360 milliárd forinttal számoltunk.)
Környezeti, egészségi és hasonló károk Az OECD tanulmánya alapján számolt környezeti és egyéb károk 2004-ben Magyarországon közel 1200 milliárd forintot tettek ki, amelyből 63% jut a személygépkocsikra és 37% a tehergépkocsikra.
A forgalmi torlódások, egyes városi hatások és a háttérfolyamatokáltal okozott károk összegemintegy210 milliárd forint.
„Útkárok”: az utakban, az utak alatt és mellett lévő létesítményekben, valamint más járművekben az utak rongálása révén okozott károk A nettó útkárok (keresztfinanszírozás nélkül) középértéke990 milliárd forintratehető, melyből 6% a személygépkocsik és 94% a tehergépjárművek részesedése. A keresztfinanszírozással együtt számolt útkárokteljes összege viszont 2170 milliárd forintot tesz ki, melyből a tehergépkocsik részesedése 91%.
Az üzemanyag-turizmus és -csempészet miatti hazai bevételkiesést 120 milliárd forintra becsüljük.
A fekete gazdaság egyéb, a közúti fuvarozásnak többletbevételt jelentő vonatkozásaiból származó kárt évi 100 milliárd forintra becsüljük, a felderített bűncselekményekből kiindulva.
A közúti ágazat bérelszámolási gyakorlatából kiindulva, a Magyarországon nyilvántartott 350 ezer közúti tehergépjárművet véve figyelembe, mintegy 110 milliárd forint összegű államháztartási bevétel esik ki.
A korábbi években felhalmozott versenyellenes előny felszámolása érdekében számításaink szerint a személygépkocsiknál évente mintegy 2200 milliárd forintot, a tehergépkocsiknál 2500 milliárd forintot, vagyis összesen 4700 milliárd forintot kellene fizetni 15 éven keresztül.
Néhány általános gazdaságpolitikai megjegyzés: A közlekedés 1995. évhez viszonyított import növekménye csak 2003-ban több mint 2,1 milliárd USD-t tett ki, 2004-ben ez meghaladhatja a 2,5 milliárd USD-t. A forintfelértékelés és vámleépítés folyamata óriási mértékben tette olcsóbbá a közúti eszközök és üzemanyagok beszerzését, ennek halmozott értéke 1996 és 2003 között mintegy 1500 milliárd forintot tesz ki. Ugyanakkor a hazai élőmunka az azt terhelő adók folyamatos növekedése miatt egyre drágább.
Összegzés: A közúti közlekedéssel összefüggő állami bevételek 2004-ben 570 milliárd forintot, a kiadások pedig összesen mintegy 3900 milliárd forintot tesznek ki. A támogatás tehát 3300 milliárd forint. Az állami bevétel minden forintjára tehát a társadalom összesen 7 forintot fizet rá (a személygépkocsik esetében 6, a tehergépkocsiknál 18 forintot). A támogatások a GDP 12–20 százalékának felelnek meg.
Összegzés (folytatás): Ha a korábbi években kapott támogatások miatt visszafizetendő összeget is figyelembe vesszük, akkor 2004-ben az összes támogatás a közúti közlekedés terén 8000 milliárd forintot tesz ki, ami a GDP 40%-ának felel meg.
A tanulmányban foglalkoztunk még a vasút, a légi közlekedés, a vízi közlekedés, valamint a kerékpáros és gyalogos közlekedés támogatásával is.