Az intelligence process 2.

1. Az intelligence process 2. Titkosszolgálatok a 20-21. században 2011-10-13  kurtán 20101

2. Az intelligence cycle Tervezés, utasítás Információk gyűjtése Elemzések szétosztása Információk feldolgozása Elemzés

3. Az elemzés végtermékei Basic Intelligence Current Intelligence Estimative Intelligence Warning

4. Gazdasági erő magas közepes alacsony Energia függőség Természeti erőforrások Ipari bázis Koherens gazdaságpolitika Pénzügyi egyenlegek GDP Mezőgazd. erőforrások Munkaerő iskolázottsága Munkanélküliség Inflációs ráta

5. Katonai erő magas közepes alacsony Hadrend Vezetők (felkészültség) Fegyverzeti technológia Logisztikai rendszer A fegyv. erők harckészsége Harci tapasztalatok Hírszerzési kapacitás Nukleáris fegyv. kapacitás Űrhajózási kapacitás A fegyv. erők erkölcsi állapota

6. Szocio-politikai stasbilitás magas közepes alacsony Lakosság növekedése Menekült-kérdés Munkamorál Stabil osztályrendszer Szabad választások Reprezentatív kormány Hatalom kiegyensúlyozottsága Stabil politikai folyamatok Vallási nézetek Homogén kultúra Oktatási rendszer Nemzeti tudat Bűnözés Drogfogyasztás A politikai megosztottság szintje

7. Az elemzés végtermékei Tripartit Analysis Matrix Katonai erő  Gazdasági erő  Szocio-politikai stabilitás

8. Intelligence-készítők és az intelligence-fogyasztók viszonya KENT: A szolgálatok irányítása Az objektivitás kérdése Az intelligence befolyása a politikai döntéshozatalra Az intelligence elfogadása szükséges az intenzív kapcsolat a két szféra személyei között, de szigorú elhatárolódás az elemzések objetivitása érdekében (tradicionalista irányzat)

9. Intelligence-készítők és az intelligence-fogyasztók viszonya GATES képviseli az un. aktivitásorientált irányzatot: Szoros kooperáció az elemzők és a politikai döntéshozók között, mivel mindkét fél egy interaktív folyamat részese

10. Robert Gates 1943 szül. Wichita-ban 1966 ma történelemből 1974 ph.d. orosz és szovjet történelemből egyetemi hallgatóként beszervezi a CIA 1974-1979 a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa 1979-1998 CIA munkatársa 1986-1989 a CIA igazgatóhelyettese 1989-1991 elnöki tanácsadó 1991-1999 CIA igazgatója 1999-2001 előbb dékán, majd elnök a A&M University-n 2006- hadügyminiszter

11. Az elemző és a döntéshozók viszonyának veszélye Hogyan fest az állam külső fenyegetettsége és hogyan kezelheti ezt az intelligence objektíven? „termékorientált” intelligence Milyen információkat akarnak a politikai döntéshozók a külső fenyegetettségről? „piacorientált” intelligence

12. Az elemzők és a politikacsinálók ellentétei ELEMZŐK POLITIKACSINÁLÓK Tények vélemények Objektív intuitív kiegyensúlyozott látásmód napirend meghatározta látásmód Hosszútávú gondolkodás rövidtávú gondolkodás Információ megvédése információ felhasználása Nemzetközi kitekintés belföldi fókusz Pontosságra törekvés „jó lesz az” Írott anyagok szóbeli tájékoztatás

13. Kommunikáció a hírszerzésen belül

14. Néhány könyv Pilch Jenő: A hírszerzés és kémkedés története. Budapest, 1936 Budiansky, Stephen: Elmék harca : a második világháború kódfejtésének teljes története Budapest, 2005 Révay Zoltán:Titkosírások: fejezetek a rejtjelezés történetéből. Szeged, 2001 Singh, Simon: Kódkönyv: a rejtjelezés és rejtjelfejtés története. Budapest 2002

15. Kommunikáció a hírszerzésen belül KÖZPONT REZIDENTÚRA ÜGYNÖK

16. Kommunikáció a hírszerzésen belül Kommunikáció módjai: Technikai rádió távirat Személyes személyi postaláda tárgyi postaláda találkozó futárposta

17. A rejtjelzés NYÍLT SZÖVEG REJTJELZETT SZÖVEG REJTJEL

18. Arejtjelzésformái Rejtjelezés Betűnkénti rejtjelezés Szótagonkénti vagy szavankénti rejtjelezés

19. A betűnkénti rejtjelzés módozatai Betűkeverő módszer  Helyettesítő módszer  Fátyolozás  Mechanikus eljárás

20. Betűkeverő módszer A nyílt szöveg betűit megtartja, de valamilyen szisztéma szerint összekeveri

21. Példa a betűkeverő módszerre Nyomozók kerestek, azonnal utazz el Péterhez új igazolványért oazev soslt atenl jyeko eunrn rnpie kzzza uyeae groet rorzk ahlem tuezu

22. Helyettesítő módszer Megváltoztatja vagy helyettesíti a betűket

23. Helyettesítő módszer1. példa Julius Ceasar rendszere eltolt ábécével AB C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V X Y Z d e f g h i j k l m n o p q r s t u v x y z a b c Nyílt szöveg Rejtjelzett szöveg Budapest eygdsvx

24. Helyettesítő módszer2. példa A Vigenère-táblázat

25. Blaise de Vigenère 1523-1596 Francia diplomata és kriptográfus

26. Helyettesítő módszer2. példa A Vigenère-táblázat Nyílt szöveg: Támadás Kulcsszó: Budapest Rejtjelzett szöveg: vvqbtfl

27. A Vigenère-módszer hátránya

28. Fátyolozás 1. A szöveget rejtjelezzük 2. A betűket átalakítjuk számokká 3. A számokat más számokkal összeadjuk (mod10)

29. Példa a fátyolozásra Fátyol: 5791734 Eredeti rejtjelszöveg: 15482 66663 58126 15482 Fátyolozás: 57917 34579 17345 79173 Fátyolozott rejtjelszöveg: 62399 90132 65461 84555

30. Egyszeri blokk

31. Claude Shannon (1916-2001) az információelmélet megalapítója 1932- matematikát és elektrotechnikát tanul a University of Michigan-en 1936- MIT-n folytatja tanulmányait 1941 AT&T Bell Lab.-nél helyezkedik el 1948: „A kommunikáció matematikai elmélete” 1958-1978 professzor az MIT-n Claude Shannon

32. Shannon és az egyszeri blokk • Claude Shannon: Communication Theory of Secrecy Systems. Bell System Technical Journal, Vol 28, 1949 (Oktober), pp. 656-715

33. Mechaniklus eljárások A rejtjelzés mechanizált formája, mivel maga a rejtjelzési tevékenység nagyrészt gépies tevékenységet jelent

34. A német Enigma készülék (2. világháború)

35. A szótagonkénti vafy szavankénti rejtjelzés formái Kulcstáblák  Kódolás

36. Kulcstáblák Elsősorban a fegyveres erőknél használatos, mert egyszerű és gyors rejtjelzést tesz lehetővé

37. Kódolás A nyílt szövegben található szavakat más szavakkal vagy számcsoportokkal helyettesítjük Ehhez kódkönyvet használnak

38. Példa a kódolásra Néhány példa a 2. vh. alatti szovjet kódokból: Bank US Belügymin. Gyarmat Anglia Ország USA Gasztronómia Franciaország Babilon San Francisco Sziget Nagy-Britannia